Napi Hírek, 1925. március/2
1925-03-20 [0104]
§ A nemzetgyűlés mai ülésén terjesztette te gróf Bethlen > István miniszerelnök a magyar államnak 1919.évi augusztus 7,-étöl 1920.június 3Q.-éig terjedő időszakban utalványozott kiadáeairél és bevételeiről szóír ló kimutatást az állami föszámvevöszék vezetőjének jelentésével, A zárszámadás végeredményként 4,912.326.293 korona felesleget tüntet fel, A jelentés azonban megjegyzi, nogy valóban 3,477,662,715 korona hiány volt, mert a bevételek között számos oly összeg szerepel, amely különböző kölcsönökből származik. A vaskos kötetet kitevő jelentés érdekesebb tételei az alábbiak: • Az emiitett időszakban háborús segélyezés cimén kiadtak 237,929.913 koronát. Nyugdíjas özvegyek és szulötlen árvák háborús segélyezése cimén 1.437,997 koronát. Dragasági segély cimén 504,626.424 koronát, menekülési segély óimén 10.080.826 koronát folyósítottak. A tárca nélküli minisztériumok kiadásai közül a közélelmezési minisztérium kiadásai 9.657.-SCC koronát tettek ki. A nemzeti kisebbségek minisztériumának kiadásai 4.849,391 koronára rúgtak, A külügyminisztérium központi igazgatási és a diplomáciai költségek, valamint a konzulátusok költségeinek összege 11.341.447 koronát tett ki. A külügyminisztérium ren, delkezési alapja 2,900,000 korona, ugyanennek sajtó alapja 2.571.258 koronát tesz ki, A rendkívüli kiadások között rokkant segélyezésre 5,563.815 koronát fordítottak. Érdekesek azok a számadatok, amelyek a tanácsköztársaság gazdálkodására mutatnak rá. Igy a rendkívüli kiadások között a tanácsköztársa- . ság bankjegykamisítvanyainak értékezabályozása ci folytán előállott külön- / bözet 314.Í5P.314 korona volt. Csupán a tanáosköztásaság által forgalomba hozott 200 és 25 koronás bankjegyek beváltása 579,804.000 koronájába került az államnak, v^özüly A beruházási tételek JáLxiíÜx érdekesebb adatok gz^ym,xrntarrtymxffim imkÓKé^bkéxtoíáinkiat a következők: Lakásépítési célokra kxadtak 29.970.862 koronát, a Budapesti téli kikötő építésére 12.717^545 koronát, közmunkákra pedig 45.369.568 koronát. A jelentés rámutat azokra a nehézségekre, amelyek a forradalmak és a megszállás következtében beállott adminisztrációs zavarok fclytán keletkeztek az állami pénzügyi igazgatásban és ellenőrzésben. Epen ezért például a kincstár ellen a tanácsköztársaság szerveinek cselekményeiből kifolyólag támasztott követelések még távolról megközelíthető pontosságú kimutatást sem tesznek lehetővé. Ezért ezek egyelőre JCÍ is maradtak a jelentésből. Rámutat a jelentés arra, hogy a volt aradi és szegedi kormányok kiadásainak fedezésére a szegedi bankoktól annak idején felvett 10 millió koronás kölcsönt még 1920, június 30,-a előtt törlesztették. A továbbiakban a jelentés az akkori állami adósságokról és > a helyszíni vizsgálatokról számol, be, mig a részletezésnél dacára az összeállítás nehé.zsegeinek, lehetőleg pontos kimutatást közöl tárcánként»/MTI/ § A Magyar Távirati Iroda jelenti: A nemzetgyűlés II.szárai bíráló lízottsága Hajós Kálmán elnökletével ma déli 12 órakor ülést tartott a képviselőház il,számú bizottsági termében. A bizottság Ralnprecht Antal és báró Mirbach Antal nemzetgyűlési képviselők megbízó levele ellen beadott panaszt tárgyalta. Hegymegi Kiss Pál vizsgálóbiztos jelentette a bizottságnak, hogy a peticiónálók a vizsgálat költségeinek kiegészítésére szükséges Ös,:>zageket nem hajlandók letenni. A bizottság elhatározta, hogy végzésileg hivja fel a peticiónálók képviselőit arra, hogy a vizsgálat költségéit 15 nap alatt jogkövetkezmény terhe mellett tegyék le és amenynyiben ez nem fog megtörténni, ugy a bizottság a vizsgálat mellözélésevel fog határozni.
