Napi Hírek, 1925. március/1

1925-03-08 [0103]

Gróf Bethlen István miniszterelnök beszéde a Budai Polgári ta.rt alakuló nagygyűlésén. /A nagygyűlésről szóló tudósitás eleje a Magyar Országos Tudósítóban./ , Gróf Bethlen István miniszterelnök a budai polgári partnak vaBárnap délután a Budai Vigadóban tartott nagygyűlésén a következő beszédet mondotta: - Mélyen tisztelt hölgyeim és uraim! Az^elsó szavam önökhöz a köszönet szava azért a kitüntetésért, amelyben részesítettek akkor, a, mikor a budai polgári párt megalakulásának és megindulásának napján diszelnökké megválasztottak. Nem azért jöttem ide, hogy önöknek programot adjak, mert hiszen nem a magyar miniszterelnök feladata az,hogy a város közönségének programot adjon.A^város közönsége tudja legjobban, hogy mire van szüksége, a.város közönsége tudja legjobban, hogy milyen programot kell kitűznie és hogy milyen férfiakra kell biznia azt a munkát, amelyet elvégeztetni-akar. Nem azért jöttem, hogy a városnak programot adjak, vagy hogy autonómiájába beleavatkozzak. A városnak az autonómiája azért adatott a közönségnek, hogy avval élhi^tudjon es amikor meggyőződéseket szerzett arra vonatkozólag, hogy miképen éljen ezzel a jogával, akkor megmutassa, hogy az asztalra ráütve rendet tud parancsolni a főváros közéletében. Tisztelt hölgyeim és Uraim/ En azért jöttem, hogy egypár vonásban kifejtsem azt az összefüggést, amely az országos politika es a városi, községi politika között fennáll. Rámutattam arra, hogy ha jó országos politikát akarunk csinálni, akkor szükség van arra, hogy Budapesten, a fővárosban jó községi politika folyjon.Rámutassak arra, hogy 1 viszont jó községi politikát csak akkor lehet teremteni, ha a legfelI sőbb y-r*** polcon álló férfiak megteszik a maguk kötelességét. - Az országos politikában négy év óta ugyanazt az irányt követem. Békét hirdettem a társadalmi osztályok, a felekezetek és a ! magyarok között /Lelkes éljenzés és taps./,azt hirdettem, hogy produktiv munkával kell foglalkoznunk, mert felemelkedésünk nem jelszavak és egymásközti harc árán és segítségével, hanem kizárólag produktiv munkával érhető ssak el. • OW-QTJ- —ennek a politikáik kiindulási pontja a faluban feküdt ós a munkát ott inditottuk meg, ennek oka az, hogy hiszen a forradalom hullámai a falut csak távolabbról érintették,mint a fővárost, hogy ott a lelkek megnyugvása hatyiarabb térhetett vissza és az a politika, amely békét és munkát hirdet, hamarabb találhat elismerésre és meghallgatásra a falvakban. - A forradalmak és az azután bekövetkezett események a magyar lelket legmélyén rá ,ták meg. Társadalmi osztályt társadalmi osztály ellen állitottak, szerveztem meg, bevitték a lelkekbe a gyűlöletet, az ellenszenvei a magyar-^—r.^-*.-—és magyar között, atomizálták, részeire bontották a magyar társadalmat.^' .-'Annak a politikának, amely újra akar óoiteni,a letkek gyógyításán ós összeforrasztásán kell megkezdenie a munkát. '( - Hiszen, ha végignézünk, faluhelyen is sikerült a mezőgazdasági munkást szembeállítani a kisbirtokossal, a kisbirtokost a nagybirtokossal, a mezőgazdasággal foglalkozókat a falusi intelligenciával, az iparost a mezőgazdával. Ha ennek a munkának eredményekópen szétbontott társadalmi rétegeket egy ujabb nemzeti szintézisbe akarjuk összefogni, akkor a munkát ott kellett megkezdeni, hogy megadjuk minden társadalmi rétegnek a magáét, de ne kockáztassuk azt, ami a nemzeté. Az, hogy faluhelyen a maga méltó képviseltetéséhez juttattuk a kisemberek osztályát, részeltetjük a politikai hatalomban, hogy a mezőgazdasági munkásnak tanyát és földet adtunk és adunk, az ennek a^szintézisnek egy etappeja, amely a ^faluhelyen bizonyára azt fogja eredményezni, hogy a lelkek összeforradása előbb-utóbb bekövetkezik. /Folytatása következik./