Napi Hírek, 1925. január/2

1925-01-19 [0100]

Bizonyítani tudja, hogy nemcsak Ullmann Adolf báró állapította meg. hegy a nyereségkiosztás megtörtént. Bizonyítani tudja azt is, hogy a Hitelbank ugyanezen raédszer szerint juttatott részvényeket, Plzohyitani tudja azt, hogy Fethlen István gróf felesége 2C MFTR és 10C Intefcreadir. részvényt kapott a bevezetés előtt utólag való *±SX±KH3USSX fizetésre. Kéri, hogy a biróaág olvassa fel Kagr Emil igazságügyminisztemek ebben az jfcgyben tett ismeretes nyilatkozatát. Az ügyész a JfflOEÉfefcfc bizonyítás kiegészítésének mellzését kéri* Az elnök kihirdeti a biróság határozatát, amely szerint a törvény­szék elöbh hozott határozatát fenntartja, azenban az igazságügyminiszter kommünikéjének felolvasását elrendeli, fleiin semmiségi okot jelent be indítványának elutasítása miatt. Az elnök ezután felolvassa Nagy Emil igazságügyminiszter ismeretes nyilatkozatát, amelyet a nemzetgyűlésen Friedrieh István olvasott fel. Úgyszintén felolvassa a biróság azt a végzést, amelyet az ügyészség ho­zott a Kereskedelmi és a Hitelbank ellen megvesztegetés eimén megindult eljárás megszüntetéséről. Az elnök ezzel a bizonyítást befejezettnek nyilvánította és felkér- -•• te az ügyészt vádbeszédének megtartására. Dr. Bardóez Árpád királyi ügyész^ elnök teljes megnyugvással vérja a további fejleményeket. A törvényszéknek ama végzéséből, amelyet a bizonyítás kiegészítése tárgyában hozott, megállapítja, hogy a biróság elfogadta azt az álláspontját, hogy politikát ebbe a bűnügybe belekever­ni nem szabad. Ennek a biróság útját is állotta. Ugyancsak ebből a vég­zésből azt is megállapítja, hogy a törvényszék a bünper lényegévek tisz­tában van ér? a bizonyítás anyagát is ennek megfele löen fogja mérlegel* ni. Nyugodtan állitja, hogy most már az ö feladata nem nehéz, mert azek, akik ebben a perben mint sértettek szerepelnek* az elégtételt meg kell hogy kapják. Rá kell mutatnia arra, hogy Uleiin Ferencet amikor beszédét elmondotta, ha nem is rosszhiszeműség, de a teljes jóhiszeműség hiánya 1 vezette. Abból a célból mondotta el beszédét, hogy egyik politikai' barát jának segitségére legyen a mandátum megszerzésében és ebből a célból olyan fegyver használatától sem riadt vissza, amelyet legjobb tudomása szerint felelösségraentesen nem lehet használni. Be a fegyver abban állt, hogy közéleti vezeti férfiakat az ''t hallgató laikus néptömeg előtt oly~ kép állitott be, mintha az illetéket a bankok megvesztegették volna és igy azok csak azért, hogy a bank érdekét szolgálják, képesek feláldozni az erszág érdekét is. Ez olyan fegyver, amelyet megtorlatlanul nem lehet használni, Fletin olyan tényeket állitott, amelyek a tárgyalás adatai szerint teljesen valótlanok, Uleiin tényként állította azt a körülményt, hogy magas állású köztisztviselők, képviselek ingyen,ajándékképpen ju­tottak hozzá rós^ényekhez, A beszédnek ez volt az értelme és igy vitték be a dolgot a köztudatba. Hogy ez nem igy van, azt bizonyltja Ullmann Adolf vallomása, amely azonos Weisz Fülöpével. Ezekből megállapítható, hoey senkinek felszólítás, illetve kérés nélkül részvényt nem adtak, in­gyen nem adtak részvényt és aki^ kapott, annak azt ki kellett fizetnie* Weisz Fülöp hangsúlyozta vallomásában, hogy idegeneknek csak kivételes esetben adtak, igyekeztek olyanoknak juttatni a részvényeket, akik nem spekulációs célra használták fel. Leszegezi azt, hogy a vád tárgyát az képezi, hogy a MFTR és az Inte^ezim bevezetésénél történtek ezek -a visszaélések. E tekintetben sem fordult elö semmiféle bizonyíték. Weisz Fülöp a dorogi részvényekről beszólt, már pedig ez nem képezi vád tár­gyát és igy nem tartozik ide. We<*sz Fülöp is bizonyítja vallomásárai, hogy csak kérésre adtak részvényeket. Nagy súlyt helyez a vádlott arra, hogy az értesít" leveleket a bevezetés ideje előtt keltezték-e és hogy a fizetési határidő a bevezetés utáni másodnapra esik, Weisz Fülöp han­goztatta, hogy részvényeket csak azoknak adtak, akik a kifizetésre köte­lezték magukat. Ha pedig már egyszer jegyzett valaki részvénveket, akkor már kötelezettségi viszonyban állott a bankkal szemben és annak bevezeté­si árfolyamát meg kellett fizetnie. N e m volt feltétlenül bizonyos az, bogy a p^apií- annyira jí és biztosan emelkedni fog, A belügyminiszter 20C darab részvényt akart jegyezni és csak 100 részvényt kapott. Ha olyan nagyon kedvezni akart volná a bank, akkor nem szállította volna le a kért mennyiséget 5C százalék!-al. Bármennyire is szerette volna Uleiin azt bi­zonyítani, hogy felajánlásra vették a részvényeket, ugy Rakovszky Iván,^ mint fivére, István kijelentették, hogy nem felajánlásról, hanem jegyzőé­ről volt szC. A többi tanú is mind amellett bizonyított, hogy ok kivan-

Next

/
Oldalképek
Tartalom