Napi Hírek, 1925. január/2
1925-01-29 [0100]
Bethlen nyilatkozatának I. folytatása/ , . A2 /„ hogy h ár moly külföldi tényező a magyar nemzetgyűlési part tevekeirysegc feleit Íteletet hozhasson, annak - _aha hurkolt formán* Ifi 7 direktívákat ás utasításokat adhasson, a magyar parlament szuverenitásával össze non egyeztethető ős a magyar parlamentnek goudosnocuai kell orrol, hogy idegen tényezők ilyen beavatkozásával szómben oiJTcnaclkezesi^oga a legteljesebb mértékben megóvassék. Ebben a percben erre konkrét propoziciot természetesen nem oth tehetek, azonban gondba kell, legyen a kormánynak arra, hogy a függőben levő alkotmány jogi javoslatokben olyan intézkedések vetessenek fel,amelyek ezt biztosítani fogjak'. - . ' ~ Itt as~ilsr í djyaJjQrM/ azt kivánom megjegyezed, hogy nemannyira a mentelmi jog sérelmet, mint inkább összeférhetetlenségi eset fenforgonát látom ezen ügyben, mert nézetem szerint összeférhetetlen a képviselői állással az,hogyha képviselő a nemzet céljaitél távolálló, vagy azon kivül foké célok érdekében fej^s$oh ki működést, vagy hogy magatartásában külföldi telezők részéről bárminemű irányitast fogadhasson el, — A meghozott Ítélet azonban nemcsak a magyarországi szociáldemokrata pártvezetoség magatartását teszi birálat tárgyává, nemcsak a közte és az ellenzék, valamint közte és az emigráció közötti vitákban hoz döntést, de súlyos birálat tárgyává teszi a magyar kormány tényeit is, és ezt teszi olyan durva hangon, amely tenyért és hangért a legélesebb formában kell tiltakozásomat felemelnem, —Becstelen zsarolásnak nevezi a magyar kormány azon eljárását, amely az úgynevezett paktum megkötéséhez vezetett, - Nagy szó, amelyért az ••fj igazságnak felelni tartoznak. A szó élessége bizonyára nem teszi igazabba az állítást. Ismételten reámutatok evvel szemben, hogy nem én fordultai: a szocialdemekrat \ párthoz, nem en kerestem velük az összeköttetést, nem en hivtam őket tárgyalásra: ők fordultak a miniszterelnökséghez. A kezeim kö-^ zött van ma is Miakits Ferencnek, a szociáldemokrata párt egyik volt Vezető egyéniségének és a paktum aláírójának 1921, június 18-an kelt egyik levele, amely a miniszterelnökség szociálpolitikai osztályának vezetőjéhez volt cimezve és amelynek lényeges passzusa a következő: "Tisztélettel kérem miniszteri Titkár urat, méltóztassék erre az ügyre felhívni a miniszterelnök ur figyelmét és amennyiben lehetséges, szivoskodjék valamilyen módon panaszaink olintézesér^ennünket szóbeli tárgyalásra meghivni, stb." . —De hivatkozhatom arra is, hogy már a jelenlegi kormányt megelőzően szociáldemokrata Vezetőférfiak ismételten koresték az előző kormányokkal hasonló célbői az érintkezést, Tárgyaltak a keresztény blokk egyik legnagyobb pártjának, a Keresztény NemzotibEgyosülés pártjának megbízottjaival 1920. január 22-en Pékár Gyula lakásán; tárgyaltak a keresztény blokk másik partjával, a Keresztény Kisgazda- és Földmives-fárt megbizottaival 1920. március 16-an a főldmivelésügyi minisztérium hivatalos helyiségeiboa Rubinok Gyulával; s tárgyaltak.végül 1920. március 20-án Simonyi-Semadam akkori miniszterelnökkel^ a miniszterelnök hivatalos helyiségében,Ezeken a tárgyalásokon is reszt vettek az ő részükről Vanczák János, Miakits Ferenc, Farkas István, olyanok is, akik a szóban levő egyezmény aláiréi között szerepelnek. •—Ezen tárgyalások alapját nagyban és egészben ugyanazok a témák képezték, amelyek acsóbb az általam kikötött pontokban szerepelnek, csakhogy itt, az idevonatkozó jegyzőkönyvek szerint a szociáldemokrata megbízottak felajánlották önként a nemzeti alapra helyezkedést, az ország konszolidációjában való részvételt, s a tiszántúli választásokon a keresztény kisgazda- és fóldmives-pmrt jelöltjeinek támogatását és elismerték a keresztény erkölcsi világn/ézot jogosultságát. — En tőiül: ilyen messzemenő nyilatkozatokat sohasem követeltem.Nem követeltem ugyanis és nem akartam somiéit san követelni, ami barmi tekintetbe elvi álláspontjukkal ellentétben lehetne és nem követeltem semmit, ami pártpolitikai szempontból a kormányfca nézve hasznot jelentett. De egyet igenis követeltem: hogy az ország javára mindent, amit elveik ^megtagadása nélkül megtehetnek, megtegyék és evvel az ország konszoli k.ciéját es gazdasági, valamint társadalmi talpraállását elosegitsék. hogy erre készek voltak, bizoneitja többek között a. Népszavának több cikke, különösen 1921. nóvum-_ _ bor 18.-i száma, amelybon kii ej ti' a lap,hogy a megegyezés létrejötte eseten 1 a szociáldemokrata pi.rt, az uj jáepités munkájából reaháramló reszt ki fogja venni. ... /Folytatása•következik./
