Napi Hírek, 1925. január/2

1925-01-29 [0100]

/Bethlen nyilatkozatának II. folytatása./ -* Mit követeltem a szociáldemokrata párttól? — Először, hogy a nemzet és az ország érdekeit a munkásság érdekeivel is azonosnak tekintse, amelyekért nekik is áldozatot kell hozniok,Kövcteltem, hogy az ország közállapotairól a külföldön na valóságnak megfelelő képet" adjanak, hogy nem fogják ellenséges államok kormányainak álláspontját ebben a kérdésben felkarolni^ és magukévá tenni, követeltem,^ hogy felveszik az aktiv harcot az emigrációval, amire Farkas István^ Nádosy Imre főkapit.ny jelenlétében jelentette volt ki, hogy az emigrációval, amely gyáván megfutott és cserbenhagyta a munkásságot, nekik semmi közük nincs és megtagadjak vele a közösséget,Követeltem az emigránsokkal szemben azért,/ mert ezek a külföldön hazug hirek terjesztésével Magyarország jó hirnevét •tsüissMSúí tudatosan rontottak és Magyarország belviszonyainak konszolidációja ellen is ezáltal aljas aknamunkát folytattak, sőt még attól sem riadtak vissza, hogy a trianoni szerződéshen is nekünk ítélt területek visszacsatolása ellen akciót folytassanak, y-Kérdem, követeltom-e ezekben valamit, amit becsületes szocialdemo^^á^t) alá nem irhát? Melyike ezen követeléseknek olyan természetű, amelyet a világ bármilyen munkáspártba is ne lenne hajlandó teljesíteni hazája érdekében? Vagy zsarolásnak minosithető-e az, hogy ha a kormány valamely állampolgárától csak annyit követel, hogy hazája iránti kötelességeiig el j esi tse? Becstelen zsarolás-e az, amikor politikai tényezőket a kormány arra akar rábirni, hogy hazájuk legszentebb érdekei ellen aljas akciót ne fejtsenek ki? De tovább megyek. Mit követeltem belpolitikaitéren? Hogy politikai sztrájkoktól tartózkodjanak, tehát olyan sztrájkoktól,amelyeket maga az internacionálé is elitéi. Követeltem, hogy a polgári demagógiától és az októbristák támogatásától tartózkodnának és hogy agitációjukat a mezőgazdasági munkásságra, ugy amint azt 1918-ban tettek, ne' terjesszék ki. Van-e ezekben a pontokban egyetlen oiyan, amelyet nem lett volna/érdeke a szociáldemokrata pártnak teljesíteni, ami ellentétben állana saját'elveivel, amiért bárki a magyarországi viszonyok között nekik szemrehányást tehetne, ha a magyarországi állapotokat valóban ismeri? Mindnyájban/tudjuk, hogy az oktobrizmus alatt Magyarországon olyan forradalmi jelszót értőnk, a-' mely Magyarországon a jelenlegi állapotok felforgatásával újból az 1918-as állapotokat akarja restituálni, tehát a forradalmi állapotokat, Tudjuk azt ia, hogy 1918-ban a mezőgazdasági munkásrétegek bolsevista jelszavakkal való felizgatása vezetett az anarchiára és rablások és gyilkolások jellemezték a vidék életét ebben a korban,- Kérdem; szociáldemokrata kötelesség-e^hogy most szociáldemokrata szemüvegen nézzem egyszer a dolgokat

4- ilyen állapotok felidézése minden áron es minden eszközzel? Vájjon vét-e a szociáldemokrata elvek és meggyőződések ellen, aki.ideiglenesen lemond arról, hogy hasonló programm és demagógia kifejtésével az országot újból hasonló szerencsétlenségbe és forradalomba döntse? Csak az a jó szociáldemokrata, aki a társadalmi forradalmat minden körülmények között munkálja? Ezt eddig nem tudtam, Ha e-z igy van, aljkor azt kell mondanom, hogy annál inkább kötelességem volt olyan kikötéseket tenni, amelyek nélkül az ország veszélyez-' tetve lett volna, Ha pedig végre azt mondják, hogy olyan kikötéseket tettem, amelyeknek elfogadása a szocialista erkölcs elveivel is ellentétben van, ugy erre csak azt felelhetem, hogy erkölcs csak egy van, nincs külön szocialista erkölcs, amely különbözik vagy eltér az általános erkölcsi szabályoktól, mert ha volna külön szocialista erkölcs, 'akkor az csak erkölcstelenség lehet.Ilyen szabályok respektálását senkire kötelezővé tenni nem lehet. /Vége következik./