Napi Hírek, 1925. január/1

1925-01-14 [0099]

§ A pénzügyi bizottság délelőtti üléséről szőlő tudősitás 10. folytatása, Ebben a tekintetben csak ugy tudnánk lényeges eredményt elérni, 'ha a katonák fizetését, ellátását, a velük valő bánásmódot akként lehetne megreformálni, hogy a katona urnák érezze magát. Az adott pénzügyi helyzetben azonban ez teljesen keresztülvihetőtlen. Némileg javitott a helyzeten az, hogy a .legénység egy részének olyan zsoldilletményt biztosítottunk, amely.körülbelül megfelel a prőbacsendőr zsoldjának. Kétségtelen azonban, hogy törekvésünknek oda^kellx irányulnia az illetékes forumok előtt, hogy idővel a békeszerződésnek a toborzásra vonatkozó rendelkezése megváltoztattassák, egyelőre azonban erre nincs kilátás. Ami a légügyre vonatkoző rendelkezéseket illeti, méltóztatnak tudni, hogy repülőcsapattal és az ezzel, kapcsolatos intézményekkel egyáltalán nem szabad rendelkeznünk. Minthogy azonban a külállamok a háború befejezése óta a polgári repülőgépekbek is olyan motorokat épitenek be, amelyek azelőtt csak katonai repülőgépekben voltak használatosak, nemcsak a^hadi repülőgépek elleni légi védekezésből vagyunk kizárva, hanem a polgári^repülés részére is rendkivül messzemenő korlátokat állitottak fel. Erről a^kérdésről Németország állandóan-tárgyal a nagyhatalmakkal s ezekhez a tárgyalásokhoz csatlakozzunk mi is. Reméli, hogy itt némi javulást elérhettünk. A gázmaszkok kérdése annyiban változott, hogy ma már olyan gázfajok is -yannak,amelyek ellen a'maszk egyedül nem véd meg, mert azok a pórusokon at hatolnak be a testbe. Méltóztassék abban megnyugodni-, hogy amit az adott körülmények között tehetiüik, azt megtesszük. Tény az, hogy a gázálarcok használatát és készitését a békeszerződés nem tiltja meg, csak a későbbi ellenőrző bizottság birta rá a nagyhatalmakat arra, hogy ezt^a honvédségnek tiltsák meg. A kormány ezt az álláspontod soha sem fogadta el legálisnak ésífelfogását minden alkalommal hangoztatja a Nemzetek Szövetsége előtt, áe. Ami a honvédség technikai felszerelését illeti, a trianoni szerződés által engedélyezett nagyon sztdemérvü technikai felszereléssel a honvédség tényleg rendelkezik. Ebben hiány nincs. Itt a bajhoz, hogy maga a békeszerződés olyan technikai felszereléát.tesz tilossá,amely nélkül tulaj donképen ma egy hadsereg nem életképes. Ilyén elsősorban a repülésügy, a tankok^kérdése es van még egy csomó más doljg. Itt javulást csak az általános európai felfogásban idővel remélhetőleg beálló változásoktól remélhetünk , amikor be fogják látni, hogy ha valamely államra kötelezettségeket rónak, akkor mog is kell adni a lehetőséget ahhoz, hogy ezeknek a kötelezettségeknek eleget tehessen. A neutralitás megvédésére vonatkozólag már előbb voltam bátor álláspontunkat körvonal ózni. A honvédség mai vezetőségében, de az egész honvédségben is megvan a ^legjobb akarat' és az őszinte, becsületes törekvés arra, hogy lehetőleg jó viszonyban éljen a polgári társadalommal. Nincs is abszolúte semmi ok arra, hogy ez a jó viszony^ ne álljon fenn. Ami az omlitett párbajmaniát illeti, az a párbajmánia,amely tényleg uralkodott,különösen egyidőben,, s amelynek kapcsán annyi tiszti bccsületügyről^. vagy lovagias ügyről volt szó, nem a katonáktól, nem a honvédségtől indult ki,hanem egypár felelőtlen polgári egyéntől, akik minden áron beszéltetni akartak magukról ás akikkel szemben épen azért, hogy ez a párbajmánia kellőkép megakadályoz-tassék, meg lett nehezitve a tisztekkel való pórbaj.Sok tiszt neve forgott WÍ^UIL ozokbeh a becsületügyekben azért, mert az ellenfelek,akik mindenáron párbajozni akartak, nem tudván párbajozni, lovagias ügyeikkel a nyilváncssá/g elé mentek, azokat az újságokban pertraktálták és mindig panaszként hozták fel a tisztek neveit,akik nem tudnak,vagy nem akarnak velük megverekedni. A honvédségnek ebben a kérdésben az az álláspontja, hogy ^Á^XXH mi a párbajt mint intézményt kénytelenek vagyunk jelenleg még fenntartandóneik elismerni, dCazt lehetőleg szüle korlátok közzé szőritjuk intézményes rendelkezéokkel. A katonai irodalom kérdésére nézve kivánatos volna, hogy ez fejlődjék^ megerősödjék és megizmosodjék, dc különösen kivánatos, hogy vele a polgári publikum is foglalkozzék. Ezen a táron igenis történnek nagyer biztató kezdeményezések. • /Folytatása következik/