Napi Hírek, 1925. január/1

1925-01-14 [0099]

A népjóléti os közegészségügyi tárcánál: másik főágazata a rokkant­ügy. A rokkantaknak ogész nagy kategóriáját már. alávetette egy revizionak. b'z a rcvizio másfél éven keresztül folyt. Minden törekvésünk ellenére lapol ­bon való hirdetéseknek, tenérdek plakát kiragasztásának és kidoboltatásnak ellenére a^rokkantakhak egy jelentékeny százaléka nem jelentkezett reviziós folülvizsgálatra. • llár most az oz első anomália, hogy oz, aki nem vetette ma­gát alá a revizionak, a rokkantdijak rendezése előtt volt kicsiny dijat köp­je., pedig ezek a dijak a rokkantügy rendezése után is kicsinyek nőg, tehát Üég van egy kis minoritás az országban és ezek azok, okik a képbiselő urakat IS rendesen peticionálni szokták és az újságoknak is az adatokat adják, hogy ők 10-20-1000 koronát kapnak havonként, azt persze nem mondják meg, hogy ok nem vetették alá magukat a kiszabott revizionak. Ez adminisztrációs szempont­bél is zavart okoz. , vj Az adminisztráciés rendet aszal kivánja megteremteni, hogy kapcso­latban a hadmentcsségi dij törvénybeiktatásávar, el fogja rendelni az ogész országban a rokkantaknak még ogy felülvizsgálását. Ezzel pontos kataszter fog rendelkezésünkre állani a rokkantság percentjére is, azonkivül rokkantak hadiárvák és hadiözvegyek kategóriájára is a hadmentességi dij kapcsán kivan juk a járulékokat rendezni. Ez a rendezés sajnos, nem fog többet jelenteni, -mint annyit, liogy a most érvénybőn lévő dijaknak körülbelül a 100-150 szá­z o.l okkal való folcmlését fogj a erodményo*zni, ami tehát annyit fog jelenteni, hogy annak a rokkantnak, aki 75, illetőleg 100 százalékos rokkant,'havi ellát­mánya körülbelül 800.000 koronától 1.000.000 koronáig fog mozogni, illetőleg a százper centeseké egy milliótól másfélmixxió koronálgjjjdunk tehát majd egy teljes rokkant közébe évente 8 millió korona.tói 15 milxiÓ koronáig terjedő subsidiumot, amelyből az illető, különösen künn a vidéken, valahogyan már mégis csak el tud éldegélni. Heg jegyzi uazonban, hogy két irányban tökéletes rendet kell csinál ni a rokkantak között. / z első az alsó-kategóriára, a 25 percentcsökre vonat­kozik, akikot ki koll ereszteni, mert nézete .szerint nem indokolt, hogy vala­ki, akinek balkezét 1915-ben átlőtték s ennek már a helye sem látszik, rovi­zionlak nem veti magát alá, de azért régi jogon huzzo a rokkantsági dijat, merthez jó neki apró kiadásokra. Ez igazán nem indokolt, ugy hogy ezt a kate­góriát, amely körülbelül negyvenezer főből áll, ki kell ereszteni a rokkantak . közül, vagy egy egyszeri végkielégítéssel, vagy - amennyibon a vagyoni álla­pota megengedi végkielégítés nélkül. /. másik azután a legfelsőbb kategória, a ^75-100 százalékig terjedő. Ilyen csak néhány ezer van az országban legény-' s"égi állonányboli, nem hivatásos tiszti állományból! csak néhány száz. Ezek részérc van két otthon és egy hadirokkant tüdőbeteg gondozó intezete,^hogy én egész bátran állithatom, hogy a száz percentes nem hivatásos állományú rok­kantakot valamennyit cl tudom helyezni. Csakhogy nem jönnek! 1-íort a hősöknek egy része - tisztelet a nagy kivételeknek - szivesebben kimegy az utcasarokra kéregetni, ^szívesebben időzi!: italmorésckben, mintsem egy bár katonai fogyó— loá alatt álló, do nem minden tekintetben jél - és lelkiismeretesen vezetett intézetben élje le életét. líásik'megjegyzése . az, hogy a gyógyításra szoruló, szazpercentos rokkantakat feltétlenül bc kell gyűjteni az ogész országból, mórt nem tar íja,, helyesnek, hogy akár a tüdőbajos rokkantak,, akár pedig a nyilt sebes, eltor­zított rokkantak Irünn legyenek a családoknál. Természetesen a kordos nagyon •kényes, mert csak a teljesen egyedülálló embereket tudja, begyűjteni^az ott- y| honba, mig a családos rokkantokhoz már nagyon nehéz hozzányúlni. Azért gon­dol. . arra, hogy a felemelendő járulékoknak még a^ - adja azoknak a száz percontcs nyitott sobec vagy más óimon gyógyitasra szoruló, rokkantakn i. , akik bármi -módon nem gyűjthetők, bo az intézetbe, ugy, hogy övi tiz-husz mili lió koronával tényleg abba a helyzetbe juttatják azt az embert, hogy betegsé­ge dacára ol van látva, legalább éheznie-és orvosi sogily nőikül elpusz­tulnia non kell. k 6 fejig. A másik munhálkodás, amelyet o. rokkantok tor un végeznek; az.át­képzés. Ilyen átképző intézeteket állítottak fel Budapesten, Vácon, Szw.xs-^ fehérváron és Dcbbcconben, ahol a rokkantaki igenj szeretettel os gonddal C W képcsiR ktipari munkára; továbbá 45.ooo korona — bár igen szerény osszog — bc van állitvr a költségvetésbe abból a célból, hogy az ilyen módon át­képző' t és elhelyezkedni kivánó- rokkantnak ipari segélyt nyújthassunk, az átképzés lassan-lassan bciojozést nyert. j nu.aw /Folytatása következik./ JjA ' ORK7 inric

Next

/
Oldalképek
Tartalom