Napi Hírek, 1925. január/1

1925-01-08 [0099]

/Dr. bárd Petrichevich Horváth- Emil ~A államtitkár felolvasásának folytató 1900-ban a kereskedelmi minisztérium uj tervet dolgoz ki-: A csatorna a soroksári Dunaágból Haraszti mellett indulva, Kiskunfélegyháza mellett Csongrádnál torkolna a Tiszába. Hossza 141 kilométer, költsége 46.5 millió korona, illetőleg lépcsőzetes megoldással ^aá. 70 milliő korona; igy a vizi ut wKö. 600 kilométerről rövidülne meg. A költségek 8-10 ^-os kamatozását biztosií ja a csatorna illetéke és az energia termelése /ami'évente körülbelül 37 milliő kilovafcóráata tehető/ s fő bevétele volna az öntözés. A csatorna 5 év alatt elkészülhetne, tehát épitési költségére . ._^14-17 milliő aranykorona befektetés volna szükséges, ami pedig még mai költségvetésünkbei is beilleszthető. E csatorna előnyei volnának: közlekedésünk az Alfölddel közvetlenebb, olcsóbb és rövidebb volna, más állam beleszólása nélkül közlekedhetnénk a Tisza" és Duna közt.hajózható csatornán, 37 millió kiióvatóra energia volna termelhető, öntözés által 100.000 katasztrális hold lenne megjavítható és termelése fokozható, ezenfelül óriási munkaalkalom és uj megélhetések, exisztonciák keletkeznének. ' Ó> £M~L II. A második probléma a terméketlen /belvizes, szikes, ártérben • fekvő/ talajok megjavitása, tolkesitéso. Csorm-Magyarországon körülbelül 900.000 kat.holt, tehát szántóföldünk csaknem ..." . . 10 f°~-a, ilyen és pc; ig; körülbelül 100.000 hold/ a Tisza szolnoki szakasza és a Bodrog torkolata körül/ • ármontositctlcn; körülbelül 300.000 hold belvizes /fele Pestvarmegyében/; és végül 500.000 hold terméketlen szikes. Ennek megoldására a szikesek természete jizorínt többféle eljárás ismeretes, ha egyszer megállapították a természetét, a foljavitás aránylag könnyű és olcsó, mert arányban áll a várható jövedelemtöbblettel. E kérdésnek nálunk már másfélszázados tudományos irodalma van. A megjavított szikesek, mintegy 300.000 magyarnak adnának kenyeret. III. A harmadik probléma a régi készletek megtakarithatása végett' uj energiaforrások nyitása. Legolcsóbb energiaforrás a"fehér szén", a vizi erő.' Nagy-Magyarószág vizi erejében kellő kiépítés után 2.8 millió lóerővel rendelkezett, amiből csak 170.000 maradt meg, ebből is 120.000 lóerő olyan helyeken, melyekhez idegen országoknak is hozzászólásuk van. Lzenfelül elveszettük szénkészletünk 60 $&-át, ugy hogy ma szén- és tőzegvagy ónunk kb. 1.100 millió tonna, 440 billió kalóriával. EH körülbelül 130-140 evro volna elég, mert évente 6.7 millió tonnát termelünk ki és használunk fel belőle. Ezenfelül körülbelül 850.000 tonna külföldi szenet hozunk be,melynek 45.5 millió svájci franknyi ára kereskedefei mérlegünk passzív számlájának szinte 1/3-ad része, egész budgotunk 1/10-űd reszelés évi beruházásaink négyszerese. Itt feladatunk volna tchat; viziorőink kiépítése, silánytes fel nem használt tüzelőanyagok kihasználása uj technikai berendezések utjárT/tökéletesobb tüzelőberendezések'létesítése, gyengébb szénfajták nemesítése, a tőzeg brikettezése, szénportüzelés bevezetése stb,/ nálunk oly pazarul bánnak a szénnel és oly gyenge hatásfok mellett értékositik, hogy mig például a külföldön egy kilowaiíórát" 3100 kalóriával sikerül termelni nálunk 25.000 kalória volt ehhez szükséges. Pontos feladat volna még a tolog és lingitbányák helyszínén villamos energia-telepek építése, hogy egyrészt a szállításhoz szükséges munkát és szenet megtakarítsuk, másrészt pedig energiaszükségletünk jelentékeny részét pótoljuk; a főváros közelében lévő ilyen telepek például 300 millió kiiowatora monyiséget tudnának évenként termelni 50 éven át. Az előadás végeredményben megállapítja, hogy a közgazdasági újjászervezésben látja fajunk és nemzeti jövőnk kulcsát s hogy ennek első ctappja a hasznos befektetések megkezdése. 0 Aln.gy

ar_ Távirati Iroda// Bécs, dánuárr 8i/ Tegnap" fe^eTTeirbe" "~.:\;:l^z az idei toborzást az osztrák szövetségi hadsereg számára. A sorozásra a népesség minden rétegéből jelentkeztek, főként munkánélküliek. Összesen 4000 jelentkezőt találtai alkalmas nalí, akiket be., is soroztak.