Napi Hírek, 1924. október/2

1924-10-29 [0094]

£ A Magyar Távirati Iroda je-lent i :D r ,Pesthy Pál igazságügjcminisz ter a nemzetgyűlés mai ülésén nyújtotta be, a polgári jogsegély es a magán- -f jog körébe tartozó egyes? kérdésekre' vonatkozólag Romániával kötött, 1924^p r iii s 16-án Bukarestben kelt egyezmény becikkelyezésérol szélé .1 törvényjavaslatot, ) . , '' A törvényjavaslat .I.§.-a kimondja, hogy a'fent emütett egyez­ményt es a hozza tartozó aláirási' jegyzökönyvet az ország törvé­nyei közé iktatják. A 2. §- az egyezmény és az aláirási jegyzőkönyv francia eredeti szövegét, valamint a hivatal magyar fordítást taftal- I maz z a. • yu>üi Az indokolás szerinta törvényjavaslatba foglalt egyezmény e°-y re-szrol ujbol életbe lépteti a két állam között a hágai perjogi egyez- i menyt es azokat ama gan jogi. egyezményeket, amelyeknek mind két állam M részese, ($#maskozti alkalmazásuk azonban a háború folytán f elfüggeszt et-- ' tett. utoub pedig a trianoni békezerzödés 221-217 cikkei alapján meg­szűnt .Másreszt az egyezmény- több olyan hasonló* tárgyú kérdést rendez, ; amelyeket ezek a kollektív nemzetközi egyesmé^ nem szabályoznak és.%,1/ SSSSÖfí s ^ ba ^ oz > s f a szorosabb érintkezésbe álló államok: között W K • V; gyakorlati jelentőségűivel fogva kívánatos és célszerű. : | honosainak l^ÍJT^ kölcs ? nös . e * biztosítja a másik állán , 1 nenosainak a perlési képesseget es- a biróséeoik előtti ecrvprilá Pihá nast. Ez a magyar-román^ viszony latban azért 0 hir ^ulOnol^bb jel entoség- -m gel, mert a magyar £ kormany által a trianoni bkeszerzödéssel összefüggő egyes pénzkövetelések birói érvényesítésének felfüggesztése tárgyában kiadott rendeletnél a román kormány megtorló intézkedésként a magyar honosok perlési képességét az utóbbi években teljesen megtagadta. Ugyanez a resz a másik fél állampolgársági kötelékébe tartozó csüd-~ hitelezők részére a belföldi hitelezőkkel valé teljesen egyenlő elbánást i s bizto sit ja, , ^Arffásóidik rés.z u ból életbelépteti atkát állam között a pol- ,J gan eljárásra vonatkozólag 1905 évi július 17-én Hágában kelt nem­zetközi egyezményt, • > % -M i u Az egyezmény legteijedelmesebb részét a másik ál]am polgárainak • ingó hgyatekara vonatkozó eljárást szabályccé í . . rész alkotja amely irányelveiben a mültban érvényben volt nemzetközi egyezméayek hasonló targyu rendelkezéseivel összhangban szabályozza ezt az anyagot. Az egyezmény az ingó hagyatékra vonatkozó öröklés i jog tekintetében az J örökhagyó államának törvényeit jelöli meg irányaiknak éslaz inaó ha- léo g^atékot az örökösödési eljárás lefolytatása céljából az elhunyt hazá­ján an hagyatéki birés-ga részére e szolgált* I ' / ; ... Az egyezmény' *l otodik része az-okiratok hitelesítéséneb alakiságait egyszerűsíti amié ­re a szomszédos • államok közötti • forgalomban-mér. Ige tö szükségmutatkozott. í dás ip'itiíW 6 .^'^^ 08 * nap ^ ü felvett jegyzőkönyvben megáilaoo­lf eult az iránt, hogy a román bíróságok előtt perbe lépő magyar ÍS i fe ^ eree L ^ e 7 es r0Eia ^ területen lakó olyan egyént megjelelni,aki­nvít lí^t az­1 f; ze­sek 5 kézbesítések a fél helyett küldöndők^f iS^t tat rendőrU ^^^ aT u T ^ 0n a k ^besitések átvételére megbizot­mán űlvvéd?t ; i^%}f hB l e ^'^ ett a P^beli kéoviseítre felhatalmazott ro­£a ti^ifo í ü k ^ le ^2etten meghatalmazni kézbesítések htvételére. TR %\A W ^™J S SÍffK íe 7P erQ s a fentiek valamelyikét elmulassa, alioT*V i^^MH^-^íf^ szerint külföldről kall idézni, i3ttve ré­4« X a ^ 1-fi? iere kel1 a kézbesítéseket küldeni akkor isja a kere­ke l£e szó°S i^ítSS^fSí r °^ a ^ Véd W*í* be- MiXg^ a rll *^trt^ífS?£^^ , í2íí*f<5 lehet ^ le S el-kellett kerülni az érdekében a/íi^ perlekedő magyar állampolgárod enyvbe! eljárás gyorsítása céljából Vették be af aláirási jegVzö-

Next

/
Oldalképek
Tartalom