Napi Hírek, 1924. július/1

1924-07-09 [0087]

&záipk rejadbeho^ásíhál, caismorem, hogy e? adott féltet elek mellett inkább t^ogataók ogy crus«okr>^

(

fcpákCXOÜV vagy azőlnóboloJddi politikusl?, 3Tr? szánithat a meglevő' paxiarjerrt ta^g?«tásar^»a?íntsoc fcaraleri ra futteiagn a tehetsége ős mórséfcelt polltíkacnek azt az íöí>£iis ti.' amely emellett nem bizonyos parlaiaanti többségében* ízt hisze*, he*v nyárira, fognak húzni amiétt ezt gondon, de erre a Következtetés** jutottam ,1^99 meglohstőson szcka*lr»n tstoószdttt gyakorlati tapasztalatok után, i AZ » erőszalros^r/iaKcíős "kifej esés nézet in szerint non alkalmazható Bethlen rrófra óTkoroárys^Hég * legfiatalabb kritikus ia.nkinök ajkán eeg meglátszik a gazdaságpolitika - . V gycsmokpépje, megállapíthat _ és folfeűezhet;' sok hi>4t a Bethlen kermányban, vagy bfe?ly más középenrőpai koraánybaa* aa&lan'Iv. hogy el kftl-jne wtavmtBrrnr^lá&.cn hagynia Angliát. Azonban e gin zen bizonyosan vagy szembeszökő tulzar., vagy azemmelláthatő előítélet ottvé • Európa legzavaróbb tóny&ző'Jé'aok " mondani egy olyrn miniszterelnököt mint.Bethlen gróf, aki az utóbbi néhány hónai) alatt cikoraaes élinttf.aá^ pitiden ffiggff differenciát aztkkcl a hatalmakkal, amelyek teájának le^exkooer^aottebb ellenségei voltak** i Kb&NÉfoVBSág! és r?oatani kormánya ellen közölt 'kritikák Jórészt tftsógtelerrigL a magyar emigránsok sugallatára vacy ösztönzésére írták, íjsik Losdonbm, Párísora, 2í<zm.;. <-:• más f frárca f&b&a esolnsövés I kai éa terveve téael&al fo$£alkaz»ak ásna* a rövidéletű kttztf^aságoalt rkisiaáUitáöáárff^awelyat Í9l8-3&a megalakitottak, orv olyan köz« táraaaagnak, ö"2ely GOW választ ás* sem népszavazás utján nem kapott felentalaazáot a néptől ós fmelyuek ngynevezfett isM-oIíratikus karrierje öt hónap múlva azzal ért véget, hogy az ország belo merült* a gyilkoló boleej* vizmusbn.-Ambár azokn<& a helyzete, akik áliarjaöcai befeketítik és rosszhirót költik hazáinknak a külföldiek éló"*t, mindig bizonyoa Kértekben kétas»JtzkiAysntJ|k különösen ha hazájuk balban van, KOK lottót érteni ezoknek a kivandoroltaknak érzéseit, akiknek minthogy ferrcdrlmároknak tekintik őket, nec csabaü vls&zaterniöfc Magyaróra ság^a és ott a közt ár aa Ságért agitálninioko iílarészt ebből nem következik az, hogy mi ezeket az emigránsokst ugy tekintsük* mintha rosszabb sorsban volnának mint. az -ngol kommunisták, akiket eltiltanánk attól, hogy a Buckingham*palo ta előtt a ki- . rály lenon dúsáé itt tünteMftiek» Eég kevésbé tartozunk elhinni az ő egyszerű állit ás tikra mindaztamit esek az emigránsok oly országról, állit anak. amelybe lábukat be nem t ehet ik» Ez éknek "a magyar emigránsoknak képzelőtehetaége* amint a Tímea nemrég mondta, "rcndkivül élóífe

n

* Állításaik közül nchány amely erősen kajára van Magyar* ország politikai Jóhiszeműségének, éa intencióinak: a szövetséges hat almákkal szemben, cáfolat hiányában annyira' átment " a köz t u d at b a, h ogy még a Cont empo rary ia meg i£mé t cl te az okot, Emi&t t szükségesnek látszik hogy részletesen foglalkozzunk nsbány fontosabb ténnyel-, amelynek ismerete szükséges ahoz„ hogy Magyarországi politikai t évékenységé2Ő1 réazrahajlatian Ítéletet alkothassunk. A leginkább elterjedt állit ás az .hogy a magyar szabadságjogoknak 19 82-ben történt megszorítása , ösez:ehasonlitva az 192 0ban élvezett szabadságjogokkal, továbbá, hogy a titkos szavazási módszernek a városokra való megszorítása megs aegésá t jelentette azoknak az igeieteknek, amelyeket Magyarország Sir öeorge Glerknok adott. 1919. novemberében;, amidőn Sir fteozge a szövetséges ok nevében elismerte a magyar rezsimet, iln Budapesten tartózkodtam abban uz időben, amlkor Sir üeoige Clark ott időzött, és a közelmúltban emlékeimet felelevenít et tera as azokkal való beszélgetősekben^ akik a szóbanforgó " tárgyalusokat vezették, továbbá, azáltal is, hogy gondosan áttanulmányoztam az errevonatkozó hivatalos okmányokat és levelezést. Ezen .? vizsgálataim minden kétségen felül jne<5állapit3ák, hogy Sir George Cleik tárgyalásai csupán az ad hoc helyzetre vonatkoztak, és kizárólag egy 13 ciglcnea adminisztrációnak megszervezését célozták Magyarországon, V abból acélból, hogy a ezövetsé-