Napi Hírek, 1922. november/2

1922-11-19 [0048]

-tf—M^iÜ! * T *fc?»*okazOnsági Sző 31039 róla, termelésünk viaszá­vá™ ^v,í£^ alat '' í 13 ^ a<m í^edtnnt, hsn's, a háborgott! kflL^fn" 7?^ ni ' S* 1, Tan m államnak a t•• rmi­í. 5, SfíS?*^ ,5 •"-'tfajeléo éraekében a társadalom segítségre.. De a tBbbtorneléahez elejsorben töke éa US kell. Ea vé'igr^zHk tizennyolc- sőt helyeaklnt huaz n*ttf»<iafea ««iíd*? ' belenézve a statisztika számadataiba; azt lat fek hoL kőrMbeful *««*^g 5 7enezer kereső aezj azdaaígl cseléd ían Kas "l",|í" " f * B « a£J tételnélV-tofélmíllid gabonán azn'lsd küiönbsé­Luaíílf.ín'orakí^tf 71 '"^ 01 « eie '' e « íogjasztaa következtében ű**?:. * S^ttt hatlaar , e B rekvirálásában, mely aok gaz dá­Jtm*Jlnl \ ' ^ J T3U/ W4 8 ftldbirtakreformban la, Idi-Ln aSrTS^.^ ÍÍP a "f* 1 sabo,l4t teraalni.rn.int .érmeit bak.. «™w. szerződés me .fosztott bennünket a fö3^vS™^-!* 1 '*'í.**f' rl '* ,!a ' «» M Alí^doa katsszi^fálie rSMSny van, melynek következtében a gazdák tekintélyes része kény-* t.len az almáját eltüzelni, aőt aok helyen a trágyát tüzelik el. ' mert nem Jntvwk fához, auinak te rméazeteaen a fala t ermóképeaaége ad­ja meg az árát. Itt van például a műtrágyának a kérdéserléke­időben annyi műtrágyához Juthatott a gazda, amennyire szukáéi, volt. fii 0 ' =*sazttnt. és pedig azért, mert aí.ig békeidőben egy me> termázao műtrágya ti zeuhat-tize nnyo Ic-husz kor oudbo ke-ült addig Lí3 ma négyezer koronába éa mégtöbbe kerttl.Haoeak egymillló/DB ryar fÖldeT akarnánk mtttrogyizni, ez négymilliárd értékű müttógya behoStalát Je­lentené mely forgótokat sem a magyar kereskedő, sem az. aki mü­trágyakerejtadeleiimel tataiax foglalkozik, aem a magyar gazda «ssze­',„1 «?JÍ*R 0 takarmányhiáayt. Békeidőben, ha szárazság lívíUrJv. í^í^ianíbanszenisdett, ott voltak a na apa ­líí SÍ- ^í*' « S'sH 1 " 1­1 területek, amelyeknek takarná,ffelea­lege bővsi pótolta a hiányt. Ha ezek a feleslegek nem állnak tóhué rendelkezésre éa ezt illat tartanánk sínyli m". *0<> u * De ép ezek az okok matatják, milyen nehéz itt a tabbtermelás Vf iUtlkáJát szólalni. Tegyük oaak a fahiányt. Szen nem letet egyik nap-, ről a másikra olyan könnyen e égit eni. Brre igenis céltudatosai CT00­sitő politikát kell folytatni. Az a t Srv én yja vas lat, melyet a iSiami­volésügyi miniszter tegnapelőtt.a Házba: beaynjt ot t /Sijenaéo és taps/, hivat 4 lesz arra, hogy az Alföld fahlányán évtl zedat jrnlva segítsen, tehát eredmény eeik évtizedek múlva érhettí el és ngy az alJsm mint a magánosak részéről na < ,y tőkebefektetéseket tesz szukáé ge ssé. A mtl­.trlgyshiányon ls oazk nagy tőkék igénybevételével tudunk segíteni, a takarmánjbjiányt pedig oaak ngy tudjuk fokozatosan pótolni, ha egy­felől a fahiányon segítünk, másfelől, ha az állattartást renta­blliaaboá tea3Z«k "a kal5n5aa> az ZohoUaai- álluttenyéaetés mellékter­mékeit, a tejet, a vajat, a sajtot, stb. értékosi toeéttwaz ük: lehető­vó. ha a kert-aataBá" éo gyümoloaéazet termekéinek ér takesltóaSt rel- r karoljuk. Snez SzoabSa magint uagy tdiélűre V-U szükség, mart hűtő- . J.£| házak'berendezdsdre.ncgy raktárépületek., hütasoosik meaiwit ­van azükaég, bntőzőiuveket kell létafeitaal az-Alfalaon. amelyekkel a ttkarmányieroést az Alféldan amelni tudnók.SIaaét len a kormány­zat igenis kdt atesaégéoek és fedadatánát tartja, hogy a tíbbter­meléat teljes erővel szólalja, de ezl-osak azokon a határokon belül tehe ti amelyeket neki az államháztartás egyensúlya Ír előés azok a szem­pontok, amelyeket neki valutánk értéke mlndtg aegazab.^JEootty ebben moz­díthat ó/elí a tíbbtsmelés >a ijar terén.Itt mutatkozik bizonyos haladás az ntolaé évbez, ezt érőmmel kon3taotálan.Amint méltóztatnak t raml, IMilSnoaen a textilipari sikkét azok, am ebekben hiányt asenvedtünk. i oosztó, a kelne, s rnhcnemmek előállítása terén az ut ólad évben, irről ürümnel Jzámolok be, emelkedés mutatjDzlk, amennyiben huszon­nyolc uj vállalat létesült, köztük igen számottevő r.J gyárak, a ré­gi ."yárak pedig kiterjesztették üzemüket ngy, hogy a ámíthatunk ar­ra, "hogy aem la olyan messze Jövőben a mai Magyarország, mely snülló vámterületet alkot, önálló magyar iparral fog r endílke znl. A kormány a háeiiport is felkarolja. 5nök is tudják, a Jhmsz lalkes mjgyar aszonyel vették kazükia a ha_^zlipar fejJesztésat éa agy rkaresíedelml / mint a földmiva léatgyl, mint •(népjóléti miniszter nr teljes erővel kivácja felkarolni az-t az akciót. Bnnek._az, akaiónak sa3itéaégvel egyfelől biztositsni tvdja ezt, hogy ha az ákíciő nalyobb er adméSy ékhez Jut, az alföldi nagy er nép saját szükségletét, Sját termelaadval les. képes Mzony os fokig fedezni, 1 =°^ f * a ' f m f 81 munkáskéz nyer elhelyezést, viazont Importunk a külföldről csökkent­h6t8 Adóssági kérdések terét elha gyván, át térek más kérdések tá r- j f.aláaáía. Az államnak ugyanis aemasak ol'a feladata, hagy. a drágasa g­i'al küzdiBn. hOfy pénzügyi politikát caináljan, hogy a luxuslm­^StoT megazoíitsaThos a valutát atabillzálja. A mi feladatú*. !zis! hogy annak a nemz etsék inté znény eit a váltazott viszonyok között ugy alaki tank át, hogy azoka változott életviszonyaikéi haruóniátan álljanak és mázsájának* -­^ UJ Irányt kall szalfl közintézményetnk-ek a demokmtikua irány­ban való fejlesztés érákéban. Itt a kérdieek két osopcrtjáról kívánok bővebben nyilatkozni: az egyik a szooiali.s kérdés, a misIk azon szerves reformja vasiatok, tömege, emeljek- közigazgatási, kaz­1o"i és igazságügyi téren szűkségeaaé váltak. ­3 " Fezdro a szociália-kérdésckkal. IJagjarorsjág egy &rradalnion ment kca-e azt ül. Ennek- a forradalomnak tanulságait le aell ran^ocnz:. mégpedig két le irány bsT ügyfeléi arra kell taf ekso^tlnk, hogy -ÍBmzél melSünteasük azokat a szociális bajokat .amelyek elégül t Isnségst terjesztenek., másfelől azonban goraSoskod.nl kall 8rr4*,i;B, togj • az illám ellenBrzS szeme minden szociális mci zgolmoo rajjiá: lsgysu. /ügy van i nogy ezen mozgalmak el ne fajuljanak, mint ahogy tMtéxt ífilS-ban AKI- van' / Itt különböző megítélés alá esik a szociális ^ds^^ezeSs^fezígaadesági és ipari ra:nW.a ? ztrájk.szem|ontJából. rnie^gLdaaági munkásosztály ott, ahol nan részaamive líst folytat, ahol nen részbérért dolgozik, hanem, készpénzért és készpénzben kifizetett munkabérekből tartja fen mását: nincs kadvezö helyzetben. A kormánynak ebből a ímeaponth.l köteleaságe, hogy ebbe a kérdésbe bizonyos fokié belenyúljon, mert a mai állmot szociális veszélyeket rajt magában, amelyeket elhárítani kötelessége. A kormány e célból térvény Javaslat ot készít elő, amely a nmnkah órvlu. cfláyck. ezztályczé_-«<ít é£ a köte laző bíróságot zazíti le,Lataltxt kell itdunzk a feldőlve léell üt allrltljmilzizzzk­miniazternak arra, hogy ott, ahol a mezőgazdasági kaaara azt szüksógeanek-tartja, ezt a biróságct utasitbasaa arra ia, hogy a kásapénzben fizetendő bérek tekintetében bizonyos irányítást adjon, AZ államnak bizonyára, alsósor t-aa az u faladata, hogy ott, ahol a munkabér ek. oly alacsonyak, iiogy ebből az illető, munkás ssn magát", sen asaládját fantartani naüi káuéjs, magfalelő kőa­mnnkák kiírásával tarazedlék. aisősorban oly munkabér elérására, " snaly a lakosság megélhetését biztosítja-, ^nnak azonban bizonyos határai vannak, azükséges tehát, hogy a földmüveléaügyi mihisz­tar kivételesen a nem. mindenütt - han/&y ott, ahol az abszolúte szükséges, baleayiliiassQn ebbe a kárdéaba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom