Napi Hírek, 1922. november/2
1922-11-19 [0048]
iSgy további tírvónyJevuáíat tea elókéaziíéa alatt, emelj a w;ió'gazdesí-gl SPífcáspérE.táj,«-oaola4- éa mvmkáapéastéL r raíasaját tűzi la célul, amennylbeű a Daliáit ellinl Hztoaitíst kötelezővé teszi, ^mesaka me z£gaz.dí»aá^l csiJéclekri?, hanem az összes nEzögasdasági mÜMaokra. A földmtveléau. gyí zlaijtír btjpJtQtt sgjj jjuvsslatot, amelyben a falamnoksaok..-.ztivataégít állani cá i^ssUioui kiv&ja réazesiteai, boa ezáltal aJerja azt, ucgy 3 íslómaakSaon JC a váUslkjsfi ajajéazkedjék, hana-i sas a bnasnut erJá maga a ssak-Js ighass* zsebre éa élvezhesse. Bég. ajgyaob fcJadkwV^t. .auasi ipari teran. itt nsgoldanciő feladatokat négy csoportba kívánom osztani. Ais elsü csoportba s mankáavédeir.i reforajavaslatrS-t-rtosn*. Sond33i.3dn.iat kall arról, hagy az éjjeli muaka., «gy"s ra«rrsk± ós a aők m'-nkája kellően a-abályoztassék, haji a asaWwk. testi épji ö i ukintetébeü garancia adaaaéfc, szőval, hogy á aaakáa azt a tíiel-iet, amelyet minim magyar állampolgár, hí oec 3tt.lataBea 41 és aarea, a maga részéri a gazda sági életben Í8.»ateUli»«jroaí;oit.a^Jítoa tartozik a muakáaazer vozkedéa káraíse. j£z a gerince .2 egész szociália kéra dé^snek. Amint méltóztatnak tudni, a ssikaiervíae tik a föl'.bSl, a . talö/böl Soka* nőttek ki éa atak_!ffl aecáíái; Joji sstrve.Bttel aem Uru»»_é» az általánoa c^ealiJati j% keritéban. osek veadslatl 'tK-,\.iit ;ijíu;i;vt. TJiát itt «jg törvényes osnvjlinjuto rendezésre kell" vállalkoznunk, ansly rendezés keratén balul agyfelöl M.jtoalt« : ttfca anftfanmajg asslad szervazkedési Joga t, másfalol padig gsndoaiolai kwll e*ríl» hogy a goziasigi ssarotícoíés' gasdaságl téeaa maradjon és plitlkii térre át. na caisazoa./Ug; van:/ Gon3o.ak0cüunk_kell arrúl, líg t munka azioausíga Bagóvaaaék éa hagy senkit 31 lehessen, sec terrorral; s-am fa ay égetéssel kötelezní arra, hogy elkép dolgozzék, vag/ hagy abUhegyJa sonkáját. Magyerorazágan a munka szabaiiaági, ii itssi tani kell. A ..e .... gondoskodni kell arról ía, bagy a Vidít stisl ía egyestetóai eljári'a mindé*, sztrájk előtt kőtelezővé tétessek, Tart n bítáltetS eljáráo az egyetlen mái arra. hogy a aatrliiok ««isr.t aloiorctláait slkirülheaattk, 7alaaiat azt, hagy «z.at alfajnljaatk.. Hsoajoa 1 utézaáajekri padig a kötalaz-o egyezi eto líráicciá at fogj uk, bevesetai, A baritiadlk oaopart 1» a munkáabiztoat tt» kéráéae tartozik. S téran a maakásbiztasitő jAuíii- reformja alciéazitéa aíatt van, A törvény Java alat kés Ka vsa a r.tjüsctóra a mruzetgy ülés elé kerül. Végre ctalsí osoportba tarteaik az Ipar íültleüiletének referálja éa s BsnkiausTeitltia isradae. aA& otopartao vúkig ladva ezen refcrmjavaaletoka. f^egoaiaálva ndzeteui ffierint sl„ tn mflvet léteaatünk, amely egyfelal a oíiva :t küíföll o lött io miuae; Urateényei. között vteg f qnjs lűabi 'i'laljtt t* iieísnt is Bjiisslust éa bakét biztosít. /íljejizéa/ mstOür, üamsúkáig akarok la-^A. lri i jjtUJaiVi/ azon törTényJayaslutok^kérdéaénél, aselrií f3Dtoaaágát öa jttT-gaaaSgdt mia4annjien átérazzukéa amely eket 3n5k eldtt magas, ia gyakran kifej.' tettem, A közigazgatási ttunsm ref;ra, a felaönáz raformja, a Té^aaztájogaaktömnibiikttttáfla, as. egyeallaU. Jog magazjfvezéss, a bavánaarláai to-Míi* íig. Jietá. SÍ, maLy kárűasiiaz. 1ŰC7-6W aejoki aam nert bozzányolnt, a büntsiő jos.raiaroja aidkóoii ttia ul a-t áll áa ha a jarlanint moaiíEéita leaz, ajövo tavasz fiXyjaáB a parlamaat elé keralbat aak (/ "lJejié3/S!a tiszK lt váitsztcí közanaág, cogj a feladatuk eieu tSneí* megoldakaunk is bog) egy oagy lépdsael ví' ;-J3ü(, előbbre Uígjaror-ságjt a kpnaioíldáoió -.tjáa, ahhoz la ükség «u nyigait tá>rsaJel-irs /TJaí v a-l/ _ és monkaképas parlamentre./iltslaaoa heTyealéfl/ A naiyar Vmaftic táraaOalaa lelki njcgsloát Mi elalig asa nyertt vi ssaa. A IsiaaüBloabai oaj-nap atin "Jabb sí*wzkoMi*it .apaastclunk, aaalyak vagy külpolitikai , nyi ?lj telsolltiitai oélsLat tűznek ki aagukaak, selyakaek sgald&aa a iwmásj felalato. Ka ve;itti ezeket a dokokat tal tragit's»an, biaz egy betag Kiket ntm "3a/ raadöri f.gyaleaaal leset nejgyágjiitonl, hanem ahhoz idd kjll, 11 ahhoz jé akó kall. ahhaa jé tsiáos éa folytonos íelvt iágTjltáa !D3ll,/lIgy vaa l/JHogy killUűi problámákBi ttl^z az llsaa azervezkaejéa, az talán onnan izír-ailk, bog; a aa t yar ', ^ külpolitika eddig ooi téren nem te itt ew4sé.-j*.it .ek-tetni. izt egéazea .íjiltan meg keli mondacosi. igószen viian be kall vallanom, tagf a« ezea ars leint ostiÉílkaail'.'Hiann egy leg»Csitt ország oéllcttlösi azokat c feltételedet, amelyek -egltsiS|# vei axkeraa külpolitikát JaiiStne felmutatni. Ha azt mondják., iogy gyáva'politikát kSvatüak, irrj fsleletcr *, hagy részt vettet a háborúban éa oaak annyit ^audbstok, hogj a.ak Isi ea oílzzen ben- • nünket a snájdlg giotzÁlisaJtttdA, akik i.au. s.,jút ttttkrs, baaem. katonáik boréra sajjiigok. La.zs^-.ailStt; o üaJxaalBa azt, hogy a helyes hadvezatéa az,'' "'". na a ksiouu li tar, ellenben a generális óvatos. He kariad*. "J. tehát ka laa.a9k.al. Sz a kormány nem fog kalanúakat kersnu, nert ezt a n«axt«t ont lasgbslnl., hanan élni kall oagt&catani./Xalkes, éljoisas éa tapa/ mart meg. halni mindig tudott, es fog tudni a JSvoba 1B, hogy te ütni Jog az c5te> /Éljenzéa éa taps/ Hat azükáégas, tisztelt polgirtí rsaim, a szervezkedáa olyan célokra sím, amelyeket a kormánynak saját kezével kell magolduaia a belügy terén, 2z a kormány kareaztény ulepoa áll /Eossszaatartő éljenzés éa taps./ éa marad ia mlulea körülmények, közbtt. Hiaca tehát Itt azükaég aeomiféla fasotzatjirs,/b"gy vanl/ agy idegen latézményrij aBeíy beválhat és emelyre azükaég lehet máa állaabaa. in mi mradjaok mag magyar oknak .éa amig magyarok vagyunk, eddig.r » magyar azervaaeteinket magyar aaellaaben baazaáljak. fal. Be, tisztolt polgártársaim, nyugodt táraadalmon kivül azükaég van munkaképea rarlaaentra ia. 121 lyonit unt a kivételes hataloőről. A kivételes .'italom lirtokábaa aok kéiiést voltunk kapások r.enlazai, saélül, bogj a parlamenthez foríult"uk űlnc. Kap.nap után kellett rendeleteket Jdboctnátanl, amint itt, vag;. amott vesaóly fenyegetett^ A :arlar:e A nok abban a helyzet bee üli leanii, iiagy elvégazbeaee eat a azirsjs orakáí. í JeltiBen több törvényt kell alkotnánk, mtr.t íiiíg alkotf.nk. Eix' nj éljtvlszcnyok Itöíé kerftlt az. a aeísst. éa .'letviszc-i,3JÍb:s' ""-iksll aikalriazais inlézméiijeit ,'VSr pcSí jak térea. "crtmjtrn). éa aokat molaaztottank. Tizenkét étig obatr-k;Ls r:.lt a -a_rar parlameátuen. Az obstrukaié HAn négy ívig bábarst vise'^Uuk. . háborn otaa egy taltinieigJPoTííJSljn volt, AS'táa. Jott «m illeaforraóilac pcoosokktl. 2. alatt Jé iiö alatt a ntfcjar parlament nem fejts UlJeaJtBll *or-i e tttttfaanésekit, rHijtí.-" kel tai'tozott a naMitnrtí.'Te^/lat. le a tarvánj'alkotásoak arrél a módjáról, bogia. ' ia.miatl filst atoaayoa tarét aarmino-negyvea éveaksnt egya&ar randizzuk. Mi nzm magfslaló' aódja s.tbrvéayalistaa, i.sl:. í nagy Anglia, &3iy <statai» a'akora tarlllit fölött oralkodtk, relnt oaoaÉa-V.a! yaforaíag , Bt ily százszor ekkora nép fali tt tar jlazti kl ''iLszár nyalt, -int mi, az a nagy Anglia, ahol ozjzaíat a balpoUtlks cindin azála, a parloasnt msnkáj.(í« ltot atvn aéSírtTiigzl el ítfpeáig agy, hogy ulcdan kérdést rgyazólván érró'l-évra elóvsai é„ az egyaaer aigalkotott n«gy refOTrrtsrvésyekit meívt^-álja. aeváltkk-i az éléiben es a» azukaágas.kiagéazitl, nJácaUJs azokat egy-egy rövid, oovailával. itzáltal eléri alv, hegy íarvényUbáaa a aop nangnlitíval, Ilikével éa dsijkséjlatéval fwmmtW harmóniában marsd, hogy intézményii 1 nemzet szükségleteivel, egységet kapuinak. irra a rendszerre ksll űaküak la áttérnünk, mert az egyedüli blitoslték, is egyedüli il.tosi'.í-t.'.elip a forrsialmak elJia. Biaztn a farrsistaajL. 1 s tolajneaképen, annak, a következményei, hogy ÜssahermÓLiáa^ Jutottak az iut^smények e nép -zükaégleteivi 1 és a nép élitfaikuelaiva-l. /JZ^t *«V./