Napi Hírek, 1922. november/2
1922-11-19 [0048]
Ige illa drágaság van, ö« acceL a ár ágaaágn;*; fő.«.a a -valuta aaIjecHse ésDéazünk ért.ékének. leromlása. Én ugyanazon a nemzetgyűlési ülésen rámutattam arra, hogy ez az okj de arra ls rámutattam, hogy • épen a mezőgazdasági termények terén az a drágaság mm olyan aulyüa. mint 3zomszédeinkna.l,3őt a legkisebb Sarőpában^ klvév e e.gy államot. Somániát Hogy épen az iparcikkei terén mntatípzlk leganiyoaebbafl^* a arágasá^s»&r.nat oka ez, hogy importálni vagyunk kényt elenek.De rámutattam arra 1.3, hogy-a4a. legyőzött ország csak akkor boldogulhat, ha többet dolgozik, na in-, eae-jb e t fogyaszt" de t!bb eiót fizst./lgy vanl 'igy vanl/ . , . . .Őszinteséggel tartozom önöknek ezen s éren fe.ttn assal, hogy frázisokat ?JGn?jek. ozoaazéduakban Ausztria IntopélJJké^en áll előttünk,' efa.ol indexszámokkal marit mindenkinek a keresetét, dnnek eredménye az, hegy ebben az államban a pénz értéks wáv '' daaülyedt.bogy a külföldi he^olmsfc segítségére azorul, eaily hatalmak osak oly feltétellel hajlanőők rajta aeglteni. ha Ausztria elSígaaja a pénzügyi ellsaőrzést. -%x, aM^u^f- J^StWkM!: I. , . többet ' dolgozni, kevesebbet fagyasztani és többet adózni,' üZTOH'fJinngfc. íjzt nem önszántunkból tehetnők mag., han.an erre is máa hat olmak kényszerítenének, és solekal mesaz ebhmeno' mértél ben, mint ezt saját szükségleteink n^Rt finnek daaári, kötelességünk, hogy a drágaság ellen teljes erőnkből küzdjünk ós küzd/ünk/Ta" \az6 , ltoli hogy a kivitelünkkel igyekezzük szabályozni az árakat. Az árnuazorát igyekezünk az árvizagálóbizo rtaág megazervezéaéval letörni és küz dünk a drágaság ellen helyesen átgondolt valutapolitika segítségével. Amint már enlitettuk, a drágaság elaő és legfőbb oka éa tényezője pénz/ünk értékének leromlása. A pénz értékének megtartása vagy javltáaa régben tőlünk függ, rássben olyan tényezőktől, amelyekremi egyáltalában aanmi vagy osafc közvetett hatást tudunk gyakorolni* És itt megint szővá kell t enni a reparioió kérdését. Ví aláirutk a trianoni szcr zó'dáat,. amelyben a repará&tí kérdéaa azabályozva van. finnek duoára azt mondjak, hogy Magyarország nem blr reparSoiőt fizetni éa az a kormány, amely könnyelműen reparáoiőfizetdaeket vállal, az országot beleviazi éa belehajtja abba a aülyedíabe, amelyben most Ausztria van. Azt állítom, hogy az a kormány, .anely erre vállalkozna, 8txe*gelé vinné az oxszágot éa olyan megalá36 politika folytatására vállalkoznék, aaelyet azomazédunk f oly tat . De a trianoni szerződéa sem Írja elő a reparáoté kérdéaőt, oar.pán ~ annyit mond, hogy azokért akarókért. ameJyaket Magyarország a habom folyamán más nemzeteknek és országoknak okozotti felelős. Ezeket a károkat azonban nem c^Csonkanagyar ország, han.au Hag yna gy ar oraz ág köteles fizetni, /Ugy vanlügy vanl/ . ~ Hegymagyarorozágoo az ö33s/:ea népek - tötök, raténát, horvátok wa néSetek - a magyarokkal együtt küzdöttek, líem voltok a mi aoraink Miöastt ámlők, akik megadták magukét, mint Ausztria népei közt. Ea "voltak máa nemzetnák kárai, azokért oaak Nagycagyarországot lehet felelőssé tenni. ^ bókeszerzó'déabsn elvett&k tóiünk területokít, ennek köcaakla az okér t a károkért t ehetnek f el előssé, amelyeket caonkamaayarorozág Jakoasága okozott. De OsQnkaitagyarország nagy tartlleteket, melyek az államoi képezték ,tula jdűnképen, adott át a győző állauoknskj állami erdőaégeket(, vasutakat, birtokokat, állami épületeket, amelyekkel mes^yőző-dés att szerint liagyaroi-szág már régen mag- \ fizette szt, amivel tartozott, /ffgy vanjügy vanl/ De ha mindez nem volna lgas, itt volt a rntaán haóseregj mely erőszakkal szedte el vagyonunkat, elégítette ki magét azokért a karokért, anelyeket ^ trianoni békeazerzó'déaben a mi számiunkra felazá*-. mithet, t ehát a trianoni özeraödéa ért elmében s am tartozant mi káftéritéásel. De mé: ha mindez nem la volna lgj, akkor la tlltekozjmnk kellana az ellen, hogy a reparáoiőa kommlaazió a maga faladatát ugy -i> fogja fel, hogy egy államban ne t ekintae azt, meattyit fizetett már, hanem es'upin Mt ni2j, m szolgáltatások teijealtéoére azorithaté aég pusztulása íu-án ls, Cl-írt az n;'.mcaak a h'imanitóaaal és as srberaz eretet tel, bc sem még amegkí^^ott azeraődéa aiEivtlTal éa betttjyal la eiienkezik. VégereSBényten azonban legyünk. tUítábsn azzal. Hogy T«- ~M Ijtsnk sorsa a reparáolía komlasziő kezében van. Ha reparácidt állapitanai meg a mi terhttmere,, tisztában kell lannlink nekünk ia, da n4dk ls azzal, hogy a magyar korona romlását fel tartózta tol nem leheti már peüa okkor ennet nem reparáoiőf izetéa lea^ a következmány e, taam az, hosi*esy az erenoaé'tleá országsai tSbb leas, melyet az embertelen betesz erz ó'déaek folyta n prédául éa •oartalékul dobnak oda a masaemrJiaülésnsk. ^mig azonban sorsuiik a reparáoiőa koaisazKSnál el nan dőli kötelesgégank mini ent elkövetni, hogy pénzünk értéke t eljeuea el ae veszazsn. Az ntőbbí időben talán valamivel több alt érrel küzdünk e,a:n a téren, SMig azt láttrk, ha a márka hanvatlott, a magyar korona ftánament. Bz sj áltepot megszűnt,' A mag yar koron; az utóbbi idilbaa az értéket megtartotta, noha a mírks kat asztrőfális hányat latinai indult, to ezt elérttik a következő ás zközökkeli elsősorban, lehetetlenné tettük a valutaspekulációt, f elállítottuk.a devi zaközponto t. messzoritotti'k az importot, mellyel kereskedelmi mór.lsrtink passzivlt Isát enyíaten.i töiekeútünk, megszorítottuk a luxusoikiak importját, w Jj loxnsoikkek élvas étéről a magyar neszeinek a mi alns helyzetben le kell mondani a, küzdöttünk él küzdünk a pénziníláeló ellen és padig azzal, hogy az úllamháztsrtásbao ogyf elöl; a ta ksrékossá^ot igyekszik a pénzügyminiszter keresztülvinni a vér. letekig, másfelől, hogy a mat gyer lekosaSlg áldozatkészségére onpellálva, 'uj adoktt vezettünk be. üst n heroikrs küzdelmet folytat nunk isii, ez''kötelességünk annál Í3;lnkábT, hogj n? monahessa'senki airőpában.'nogj negunk valtunk okai pénzünk leromlásának, mert hogyha erre hivatkozhatnának, nehesebbsn, védekezhetnénk a-reparáeiőa követelésekkel szemben, líemoaak a drágulás ellen kell küzdenünk, nemcaeSra'valuta. romlása ellen k.ell t f elvan-' ni a harcot,, hanea küzdeni kall abban ez irányban ia,'hogy az ország mesoaökkeht termelését njbíl arra a aalnvonalra sneljük, amelyen béta ^SOkarlzt mondják, hogy Ijbetetlea. polltitát követtok akkor, amikor, ahelyett, hogy fedezstj^a bankjegeket a t_öbotermelés fejlMztéaíre fordítanánk, a valuta atábiJiíéláíí»ÍMJ poniclatával foalalkozuik.-ileB rosteo azt a felfogást. TleSünk le a tcrmtéat fejlesztenünk és srj'ai is cunk ksll éa mlnJan eszközt i;;én}b9 Kell .Vennünk e -óéi el>: • ... os-^án agy eszközt nem éa jz az-hogy a te'Seléa felleaztáse érdeksben fedezetlen bankje^ek milliárdjait -. booesUsui fogyaaztásre. 2o&; egy példát emlitaek, a ré^í Magyarsraaíg évenkánt k rülool'úl két számi llio aranykoronát fordttott be- . ri'házssoitra és vljea eélokra, amelyek a t sóit .-rá* léi az ol^: latiban álltak.. Sz mai pénzben kSf:JWJ rSrtÜoílsl azázmllliárd koronát jelent, mL-iteUhmU&ax S««la t'üjrk, hogy asz«i *kétiaza-.miljlőtkc»-onayval csak. fotosata.il., ca*.jt ige- lassan és oaai igen klacértékoeaÁ«^—j TPlt képes az Éltem a tebftwmeleat szolgálni; kérdem tehát lg« tisztelt polfw,-társaim, ha mi csak egy «v"«a«BS0aU .Swi««k«t «0«M» • " trnkki, hnsonli fel Katlan b- i j !-.Jv>Wf.. í;(al jtejraóTt a többtaraeléot szolgálni, nem az lenne-e i ytjvetiozcény e-, hogy egy ív alatt oly infláoiít létesítenénk, melyná: épen ellenkező hatáaa lenne a töobterme lésre é<. ép a t ob'nte rmalés feltet eleit aenmiaitené meg,mely teltételeket a pénz állandósága ké;ezl, mig viszont az elérhető haaíftn oaak évek múlva jelentkeznék. Eggyel legyünk t iaztábaa, azzal, hogy ' a többtermeléa politikáját lehet és kell is szolgálni, ehez ózonban óriási töke és igen bosszú iaő szükséges. Az a politika, amelyet a téren követünk, esek. évek. múlva hozza oeg gyumölcsfl*', üreosényt. ne várj"k egy hőntjoa vagy egy éven belül, cíiat évek-mulya juthatunk el igen sok fáradsággal, igen sok tókssegitségével annak a oétaei az ia elégéséhez, melyet kitűztünk, de ha ezt oly eszközökkel érjük el, amelyek valutánk értéket meísetrmí-a tik, akkor erre a latin azt mondj]a : -j ., J ' t or^/aeág rosszabb mint a beteges. «n«./_jrT—- .
