Napi Hírek, 1922. október/2

1922-10-27 [0046]

Konstantinápoly, október 27. (Havas.) lzmeu pasái kineveztek az angorai kormányt külügyi népbiztosának. (MTI.) Paris, október 27. (Havas.) A szenátus egyhangúlag 20,448.146 írank hitelt szavazott meg a Léván le-hadsereg hazahozatalára. Ezt a bélelt a kamara előzőleg 23,556.330 frankban állapította meg. (MTI.) R ó m a, október 27. A lapok jelentése szerint az olasz szerb Adria-szerződést nem ratifikálták, hanem a minisztertanács elhatározta, hogy a megállapodásokat a kamara elé terieszti es ezért egyelőre nem hajtja végre sem a harmadik dalmáciai zóna kiürítését, sem a fiumei vegyesbizottság kiküldéséről szóló határozatot. (MTI.) ; Barbier képviselő szemére veti Poincarénak, hogy az angolokat Csanakban cserben hagyta Poincaré azt feleli, hogy az volt a kérdés, vájjon a tengerszorosokat a déli parton, hátunkban a tengerrel, meg lehet-e védelmezni: Ez lehetetlen volt. Soulier amaz állítására, hogy Szmirnában 75.01)0 volt a halottak száma, Lenail háznagy, aki SzmirnáIJÓI tért vissza, kijelenti, hogy csak hatszáz

1 halottja volt. A francia tengerészkatonákat, akiknek 1000 ezerre menő félőrült közt kellett a rendet fentartani, örmény és görög géppuskákkal fogadták. A görögök voltak azok, akik városokat és falvakat felgyújtottak és a legborzasztóbb kegyetlenkedéseket követték el. Szavazásra nem került sor. (MTI.) Paris, október 27. Poincaré a francia kamarában a keleti kérdésről folyó vita során kijelentette, bogy a háború keletkezésének okait a boszniai és hercegovinai eseményekben kell keresni. Franciaország 1914 előtt nem követett el ellenséges aktust Törökország ellen. Arra az állításra, hogy a szövetségesek Konstantinápolyt Oroszországnak adták, Poincaré kijelenti, hogy 1914 előtt, valamint a háború alatt Angolország ígérte oda először Konstantinápolyt Oroszországnak. Róma, október 27. A nacionalisták híveikneh általános mozgósítását, a fascisták pedig csak Pisára szorítkozó részleges mozgósitását határozták el. (MTI.)