Napi Hírek, 1922. május/1
1922-05-02 [0035]
TOrfo ^ost, amikor aa osztrák-magyar monarchia felborulásával 1857. éa 1.848. megszűnt pártkápzó elv lenni és pártjaink uj elvek alapján víii ho ki alakuljanak, megint azon. vagyunk, hegy eaidószerint megoldatlan kérlés ' l2?? ^STK ÍSfi* kapaU 4 ki a v t *épaeÚ* *°*>y a királykérdés gyakorlatibelu^iűk^ as mm ismeri az európai helyzetet,/Helyeslés/ A mapyar SíSJ^vISll ren ? ki7 ? li ^dörejénél ío*va foiéWóW ; sot általános oS> rópai kerdes, melynek megoldásában számos tényező érdekeíve van /üss vaa'/ e./ +o1 A Hasztalan helyezkedünk mi arra a neveti közi jogi szempontból kétKíJfifií*} "°*\f laspontra, b 0i y a királykérdés megoldásba való minden beavatkozás sérti szuverenitásunkat. F-a lenne erőnk oson álláspontunk sikeres érvényre juttatásához, * , » Aí ' erőszakosságnak abban a légkörében, amely Eurónát betölti, kjtorodik a legyőzöttek szuverenitásával, jogaival vagy eprien érzésével? v a si^alykérdest akar a Habsburg-ház restaurációjának, akár a szabadkiralyvalasztas irányába* akarjuk ma megoldani, annyi befolyásnaklennénk kitéve, hogy a kérdést nemzeti becsületünknek és saját érdekeinknek megfelelően megoldani képesek aem lennénk. /tJ -y van! U-y van'/ Zsi . Pedig éppen ezt a kérdést avat ja£e«*vik párt programodának sarkkővé ~Í*JS aa0]a ^a* aaindeu politikai programmot egy váltónak tekintek, amely esedékessé válik abban a pillanatban, amikor as illeti programmnák a nemzet többségét me^szerzifc De nézzük mi következik be abban az esetbea* ha a választásokon azok nyernének többstéget, akik a restaurációt irtík Jászlójukra. Megismerve a tényeleges diplomáciai helyzetet, a megvalósítás iranti kísérlettel egybekötött mérhetetlen veszélyeket, kénytelenek lennéne* a kérdést mégis kikapcsolni és én azt hiszem, hogy akik jó hazafiak, okvetlenül ki is kapcsolnak. De es;<el saját táborukat idegenitenék el önmaguktól, saját táborukat töltenék el a csalódottság érzésével, /ügy van'/ . Abban ez esetben pedig, ha az antant elmaradhatatlan közbelépésére a békés eszközökre nem ejtenek el terveiket, akkor gazdasági vagy hatalmi kényszereszközök alkalmazása utan a megrázkódtatások egész sorának lennéni * ltév ®i v í ai:, JTa]L oszinüle§ ujabb nemzeti katasztrófához vezetne. Is én kérdem; El birná-e ez a kivérzett, tönkrement ország egy ujabb megszállást, ujabb szerencsétlenséget. . T & ' í. , ,2e belpolitikailag is a legnagyobb veszedelmet rejti magában a • 51*5férjes felvetése. Közismeretü dolog hogy Dunántúl a Habsburg-ház restaurációjának 30k hive van. A Tiszavid!k ellenben ős az Alföld inkább a szabad királyválasztás felé hajlik. Azt is tudjuk, hogy a királykérdés a polgári meghasonlaSnak mindenütt a legveszedelmesebb kovásza volt, ami polgárháborúra^vezetett, Ma amikor a kisantant kárörvendő, mohó tekintettel £Ü? ^ n f-3f k ?* es allapit&a meg minden legcsekélyebb gyengeségünket, amely belpolitikai életünkben mutatkozik, amely a bomlás előjele lehet* szabad-e nekunK megadni ezt az örömet assgatá^i a kisantantnak, szabad-e megszállott területen 51©* testvéreinknek azt a bánatot okozni, hogy mi idebent, mint ellenségek acsarkodjunk egymással szemben? Aki ma a királykérdést feszegeti, annak csak egy mentsége lehet, hogy aem tudja, mit vétkezik nemzetével szemben./Élénk helyeslés./ Fejtegetéseimből két ^következtetést vonok le, hogy a királykérdést ma felvetni nem szabad és hogy őrültség lenne meghasonlanunk oly kérdésben, mely ma nem aktuális,, Joggal kérdezheti tőlem mindenki- mi az alkot-~ mányjogi felfogásom a királykérdésről* Erre a következőket,válaszolom* " Én a trianoni békét . mint soproni képviselő nem szavazhattam meg. hiszen ez azt " jelentette volna, hogy en hozzájárulok Sopronnak Magyarországtól való elszakitásához, De ha például kecskeméti képviselő lettem volna, okvetlenül megszavaztam volna, mert netír vettem volna magamra a békeszerződés elvetésével járó következményekért a felelősséget, Nevetséges azt állítani, hogy ,azok a képviselők, akik- a wl- _ anoni békét elfogadták, nem lennének éppen^olyan jó hazafiak, mint a kik a megszavazás elol kivonultunk, hiszen kikenyszeritett törvényről volt szó. Jogilag teljesen azonos a helyzet az 1921. évi XLYHtc,-kel Azokról, akik ezt a törvényt megszavazták, egyáltalában nem lehet azt állítani, a Habsburg-ház restaurációját cserben hagyták volna. Itt is kulpollitikai nyomással kikényszeritett törvényről v a n szó, melynek törvényi voltát kétségbe vonni nem szabad, de amelynek alkalmas időpontban való megváltoztatására törvényes eszközökkel törekedni minden polgárnak jogában all 0 Már fent emiitettem, hogy a mai időpont erre egyáltalában nem alkalmas. Itt csak egytől akarok óva inteni es9az 1921. evi XL7II, t.o. alaki, £ei törvényerejének kétségbevonása. A törvények hatályának kétségbe vonása veszedelmes lejtő./tJgy van! TJgy van!/. Ha ezen egyszer megindulunk, akkor minden érdekcsoport más és más törvényekről fogja kijelenteni/, hogy érvénytelen és jogi káoszba sülyedünk./HosszaxCtarto hely*sles/. Amikor a mul* év decemberében Bethlen István gróf kabinettjebe léptem és a belügyminiszteri széket elfoglaltam, \ gyakori, parlamenti lármás jelenetek alkalmával a zsivajból egyszer—T egy hangot hallottam ki:« Titkos tanácsosin Való igaz, hogy tizenegy nemzedék Klebelsberg szolgált a Habsburg-ház alatt mint katona vagy mint^hivatalnok és én ls titkos tanácsos vagyok. A " —*- nemzetgyűlés elején, makor még szórványosak voltak a legitimizmus hivei, küzdöttem az eokarctsaui levél becikkelyezése ellen és ,az ellen hogy már az 1920„ évi I. t c a-b«a is kimondásáéi a trónfosztás és általában én helyt is mertem állani azokért a titkos tanácsokért, melyeket bátor voltam ép a soproni eredetű Joób Rezső, udvari tanácsos és egy nemzetközi összeköttetésekkel biró szerzetesrend taftományi főnöke utján adni. Azt üzentem, hogy az ido a ? est ^ciós politika mellett dolgozik és éppen ezért a mai külpolitikai helyzet mellett őfelsége puccsot a világért se kíséreljen meg. A második puccs rralkalmival Sopronban voltam és ott jó ismerőseimnek nyomban mondtam., mikor itt még sokan örömmámorban úsztak, hogy minden veszve van 3 £lore láttam a veszélyt és óva intettem tőle. Szavaim nem találtak meghallgatásra és a katasztrófa bekövetkezett. Akkor szerény hatáskoromben/ minden tőlem telhetőt megtettem, lelkiismeretem nyugodt. Tanukra is hivatkozva őszintén elmondhattam azt a tanácsot, melyet titokban adtam es nagyon óhajtanám, ha azok is nyílt sisakkal vallanak be adott tanácsaikat, akik IV. Karoly őfelségét a két puccsba es ezzel,a katasztrófába belesodorták, /Helyeslés és éljenzés/. Őfelsége a svájci köztársaság elnökéhez intézett levelében megirta, hogy magyarországi hívelne* hívására kötelességének tartotta, hogy az országba visszajöjjön. De mindez ideig raég senki sem állt elő azzal az önvallomással, hogyan voltam az, aki a a királynak a visszatérést tanácsol t a m."Ugy latszik nincsenek abban a ' helyzetben , hogy titokban adott tanácsukért nyíltan helyt álljanak. * l7e Sv S másik kérdés, mely szintén alkalmas" arra,, hogy valósággal megmérgezze a választási mozgalmat, a felekezeti kérdés. En ebben a tekintetben kellemes és könnyű helyzetben vagyok Ugyanerről a ^©lyrol 1919 deoemberében mondottam, hogy nem vagyok kapható általános es agresszív antiszemitizmusra, mely belsőleg jogosulatlan es melyet Európával szemben nem is lehetne képviselni,, Ezt mondtam akkor szó szerint, amikor meg sokan, akik ma a jogrend lovagjai, egészen más húrokat P^gettek í^a s J^°| i azok. akik e hon fiainak egymás ellen uszításában specialisták, nem állanak meg a zsidókérdésnél, hanem azon vannak, hogy a katolikusok ás a protestánsok között is konkolyt hintsenek. Széltében hallani azt a %6 vád-at ho/?v a jelenlegi rezsim voltaképpen kálvinista és hogy a katolicizmus háttérbe szorul. Mindenek előtt megállapítom azt, hogy a jelenlegi kabinett három protestáns tagjával szemben het katolikus miniszter all, ho^y az egymást követő három, kultuszminiszter kifejezetten katolikus érzelmű és' politikai rmiltu ember volt. Felszólítok mindenkit, álljon elő oly komoly sérelemmel, mely az utóbbi időkben a magyar katolikus egyházat a magyar katolikus érdekeket érte volna és különöaow , / azokat, akikaek a \
