Napi Hírek, 1922. május/1

1922-05-02 [0035]

• keresztény politika szent, kérve kérem, hogy protestánsok és katolikusok közt ellentéteket ne szítsanak, mert ha valami, ez az , ami szükségképpen a keresztény irányzat teljes elgyengülésére fog vezetai. /Hosszan tartó helyeslés/. Valshánysaor jelét látom annak, hogy feszegetik a városi és a falusi érdekek közötti ellentéteket, szinte megdöbbenés fog el„ Hiszen a háború kitörése óta a városi népesség folyton fokozódó megélhetési válságban vergődik, Számbelileg is kisebbségben van, egészségében megtört^ anyagilag tönkre ment, lelkében csüggedt ugy, hogy tényleg a legkönnyebben leteríthető" lenne a politikai harcban. 1 harcion igazi vesztese azonban nem annyira a városi népesség lenne, mint inkább maga a magyar nemzet, melynek intelligenciája túlnyomóan a városokban tömörült. In teli igene iánk összeomlását a nemzet nem biraá ki és itt van nagy jelentősege a nemzetre és a politikára nézve az egységes párt létrejöttének, mely egyfelőlAkisgazda és földműves, másfelől a polgári elemet van hivatva a msga táborában egyesítenie Azzal persze számolaj, kell, hogy Csonka-Magyarország túlnyomóan mezőgazdasági ország és hogy a jövőben az agrár gondolatnak kell bennefoglaltttnia a politikában, De az egységes párt garanciáját nyújtja annak, hogy a városi népesség ériekei is megfelelő és igazságos ápolásban fognak részesülai. Mint belügyminiszternek egyenesem kötelességem lesz a városok gazdasági érdekeit felkarolni és módját találni annak, hogy városaink hiteligényei kielégíttessenek » ,., • egyelőre, sajnos, nem annyira uj beruházások létesítésére, mint inkább a háború alatt teljesen leromlott közmüvek ,jó karba hozatalára. Beszédemnek ezt a részét azzal a három kívánsággal zárom:; Ne feszegessük a királykérdést, ne feszegessük a felekezeti kérdést, ne a fa lu és a város ellentétet^ ggy ál talán ne az ellentétek kiélezésében keressük helyzetünk javitását, nanem az alkotó munkában, azokban a reformokban, a.^ melyekre hazánknak gyökeresen megváltozott^jogi és gazdasági helyzetébea" égetően szüksége van. /Éljenzés és helyeslés/. Engem a belügyminiszteri székbe nem miát politikust, hanem mint szakembert hivteűc meg,a*»ért, hogy, megoldjam a választójogi és a közigazgatás si reformot. Tartozom Önöknek azzal, hogy a választójogi reformban elfoglalt álláspontomat körvonalozam. alkotmányunknak1867!,-i helyreállítása óta belügyminiszter nehezebb helyzetben alig volt még, mint én. December eia<f, napjaiban^ amikor állásomat elfoglaltam, egy sor választójogi törvény, egy szó névjegyzék sem volt. Mindent 1 ege lökő l*p—r=r kellett kezdeni. Január első napjaiban már készen volt egy alternativ törvényi avaslat, mely alapul szolgált a kormánypártokkal folytatott i i. t előzetes megbeszéléseknek. Megtárgyaltam a javaslatot előbb a kormány- és az ellenzéki pártokkal, azután a választójogi bizottsággal, végül pedig a nemzetgyűlés plénumáb^n abból a célból, bogy a iajKaslathak törvényerőre emelkedését biztositsam. Eredeti javaslatommal izémben messzemenő engedményeket tettem, de mindhiába való vollfc. Az ellenzék el volt szánva arra, hogy az uj választójogi törvény létrejöttét taktikai célokbői mindenáron meghiúsítsa. Tak£2tik*i p~kskb6l kényszere helyzetbe akarta hozni a'kormányt, hogy kénytelen legyen ^'a Választójogi reformot rendele ti utón megvalósítani és ennek folytán ezfe a választási mozgalmakban a törvényszegés és alkotmánysértés vádjával íiÉLethesse. Az ellenzéknek az a töredéke, mely ezt célozga, még taktikai téren is elszáf mitotta'magit, ajert jogászaink szine-java leghatározottabban állást foglalt' amellett az állaápont mellett, hogy a választójogi reformnak rendeleti utoa való megvalósítására 1920.évi Ijggt - 1 -" t.c. megfelelő alapul szolgál. • ? ís miért nen sikerült az ellenzéknek a választójogi-m -ggBcat rendeletek ijllen felkorbácsolni a közhangulatot, melynek elérésére mindent elköve tettj j^zért, mert a magyar nemzet széles rétegeiben élt a meggyőződés, hogy a Friedrich-féle szükségrendeletek lehetetlenek. Az 1920.evi nemzetgyűlési; választások olyan erkölcsi és politikai légkörben folytak le, amely soha' több* visszatérni nem fog. A Karolyi-féle forradalom ésfproletárdiktatúra után voltunk és mindez valóságos politikai szemléltető oktatás volt a maé> gy^ar nemzetnek^ hogy a szélsőséges politikai irányiatok követése milyen sérelmes eredményekhez; veze tett. 3íindenki valósággal sóvárgott a konszolidáció után. Ilyen reüdkivül kedvező politikai atmoszférában folytak le az 1920.évi választások éa mégis mi lett az eredménye. A parlamentiazinvonala alÖShanyetlott. Az intelligencia elvesztette vezető szerepét |tJgy van/ Toltak, akik szinte örömmel mondották, hogy a magyar értelmiség készségesen rászolgált erre. Vétkezett erkölcsileg, vétkezett politikailag, miért is megérdemelte pozíciójának összeomlását.: Éa itt nem akarok ezen vád jogosságának bírálatába bocsátkozni, de kérdem, hogy az intelligencia elvesztette-e vezetőszerepét? Meg kell*vallanunk hogy, vehető néIküí,hány ko 1 ő d o, 11 volna a hajó, ha Magyarország kormanysSojrifak /nosszantarto éljenzés/ erős keze, a kormányt nem tartotta volna /KiTy.van!/.Az 'első nemzetgyűlés bár törvényeket bőségesen alkotott nem volt képes a ma^ar nemzet politikai gondolkozásának vezetőjévé válni. A nemzet széles rétegei izgalommal néztek a nemzetgyűlésen folyt személyeskedő aeket. viharokat, interpellációkat és több órás pariaüienti beszedeket, iz a me^oződés érlelődött meg bennök, ho^ ez Így tovább nem mehet* A nem* zetgyüles feloszlásakor mindenki fellélegzett és egy ujabb jobb parlament sljövetele után sóvárgott. Ezért fogadta örömmel a magyar nemzet köztudata 3 választójogi reformot, bármennyire is nyilatkoztak a sajtóban egyes, régi politikusok: ellene. , Az uj választójog lényej.e*en. tágabb., mint a francia, olasz és más választójog, mert szavazati 'jbfhc* |i*ttatja a nagykora lakosság 60 f-at« . Amikor a javaslatot beterjesztettem Vázsonyi Vilmos azt a Megjegyzést kockáz tattá meg. ho^j a ja,va*l*t naveteágjes ég végrehajthatatlan, és Andrássy Oyula -Tof>>yégrehajthat6.tlanságot **~Solt. En ejszel szemben rámutattam arra, v

c .v*a Friedríoh-félevazükeégrendeletek alapján 3,555.000 agrennek kellett volna választójoggal bírnia, de az összeírás olyan felülete© volt, hoáy a íegyzéfcbe tényla% csak 3,.042.-000 ember került be. Hozzátettem, hogy nagyon szesyenlenőrn magamat,-ha az In javaslatom szerinti összeírás ennyivel j&JS tte maradvve. ' . nw% eredménynek. Amikor a budapesti emdnény közismertté vált e-s a fővárosban 13.000 választóval 'többet irtsafösszTej* amennyit statisztika alapjián várni lehetett, akkor Andréssy Gyula ^rót egészen érthetetlen módon azt mondta, hogy elszámítottCWW és székeljem magamat, la már birtokomban van az összeírás eredménye az egész országra nézve. . Az én statisztikám 2,420.000 választőt igőr^ez ideiglenes névjegyzékbe pedig belekerült 2,352,000,: választó. Ez az eljárás a bíróságok előtt még folyamatban van és bízvást elmödhato, hogy 60,OOO^Saradtak el a statisztika me^ett. Én ezen tények alapján azt válaszolom Andrássy Gyula grófnak, ho^y egyáltalán nem szegyéniem ma^am, ellenkezőleg ő vádolt meg engem kellő adatok hJááyában^alaptalánul» En nem az-, államtitkárságon kezdtem az állami szolgálatot, mint ő, hanem mint segédfo^almaző. En tudom azt, hogy mi hajtható végre és mi nem. Egy választójogi rendszer jóságának az a legbiztosabb ismertető jele, hogy kik maradnak ki a szavazók sorából. Kimaradnak azok, akik aem laknak két év óta helyben. Tehát itt Sopronbaa szavazók lesznek az igazi soproaiak, mert az igazi soproniak állandó lakosok a maguk városában, ellenben nem jutnak • szavazati joghoz azok, akik gyökeret verni aem tudtak sem itt, sem egyebütt az o±szágban,es kérdem, aöveli-e gazdaságilag választóközönségünk belső értékét, ha a megtelepedett, gyökeret vert, igazi, soproni elemet ide-odahullámző tömegekkel eresztjük fel? KimCaradaak még a választójogból azok, akik az általán©* tankötelezettségnek nem tettek eleget. Népoktatási törvényünk, mely több, mint félszázad óta érvényes, elrendeli, hogy mindenki tartozik hat évig iskolába járai. Sopron városának iskolfi mintaszerűek. / TolutaXiiia. kivetkezik/