Napi Hírek, 1922. május/1

1922-05-02 [0035]

-De árt az ország tekintélyének az is, hogy akkor, amikor mi magyar férfiak Génuában mindent elkövettünk, hogy ezt a nemzetet méltóan képviseljük, idebenn az országban nyilatkozatokat tettek tisztán pártpolitikai célzattal ós kortes fogásból, /ügy vanl Ugy van! / olyan irányban* hogy olyan férfiak tekintélyét, akik a külföldön működnek, lerom-, bolják;, Ep igy ártalmára van a nemzetnek, ha az elkövetett éretlen csínyeket még ma is dicsőítik, amikor mindenki tudja a külföldön, hogy ezek a csínyek nem voltak egyébre, mint arravalók, hogy ezáltal a'-magyar politika egységét megbontván, egyos férfiak hatalomhoz jussanak.. —Az erőviszonyok tekintetében a külföldön eokkal világosabban látnak, mert hiszen ők a győzők és az ő kezükben van a fegyver ós a hatalom. Csínyek dicsőítésével Őket félrevezetni nem lehet, ezt csak a tudatlanok, a rövidlátók ós azok számára teszik, akik nem tudják, melyek * az igazi erőviszonyok. —Bele kell kapcsolódnunk a nagyvilág problémájába. Génuában igenis egy uj Európa kialakítása folyik. Még hosszú ős nagy munkára lesz szükség, hogy ez az uj Európa kialakuljon, de nekünk magyaroknak arra van . szükségünk, hogy azok a férfiak, akik oda mennek, a nernze által nyújtható legnagyobb tekintéllyel menjenek oda. Vagy résstveszük Európa ki alakitásában, vagy hajónk felett a hullámok fognak összecsapni* —Kern erőszakra van szükségünk, hanem kultúrára. A kultúra nemcsak a tudomásnak kifejezője, hanem a lélek pallérozott ságának, A kultúra jelenti az önfegyelmet, a magán- ós a közértben. A közéleti önfegyelmet sajnos nélkülözzük országunkban,, pedig ez akadályozza meg a hiúság, az önzés és hasonló bűnök előtérbe nyomulását, ürömmel látom, hogy ebben a városban megvan az egyésg a szivekben ós megvan a lelkeknek az a pal~ lórozottsága, amelyre a magyar jövő szempontjából szükségünk ván. Éltetem ennek a városnak polgárságát, és elsősorban Szmrecsányi érdek Őnagyméltóságát, aki e város kultúrájának; élén áll. A miniszterelnök beszéde után széky Péter földbirtokos röviden- ' ~* tiltakozott az ellen az állítás ellen, hogy az Egységes pártnak nincs talaja ós hogy csak a főispánok és szolgabirak nyomására jött létre. Ellenkezőjét bizonyítják ennek mindazok, akik a társadalom legkülönbözőbb rétegeiből itten egybegyűltek. Reméli, hogy az a párt amelytől az ország talpraállását várja, diadalra is jut. ísaák Gyula alispán pohárköbzöntője után Bethlen István gróf egy másik asztalhoz lépett, ahol szintén rövid beszédet mondott. Itt csöprögi Andráe kisgazda Bethlen Istvón grófra, Gömbös Gyula a magyar faj örök életére, líagy János képviselőjelölt pedig a magyar kisgazdákra ürítette poharát. Plóaz István v. namzetgy* képviselő felszólalása után a társaEebéd végétért, A lakoma után a miniszterelnök kíséretével együtt" a várost tekintette mag, majd réaztvett a MOYE sportünnepélyén, s az érseknél tett rövid látogatás után este 7 órakor visszautazott Budapestre. /§/ A Magyar Távirati Iroda jelenti: Klebelsberg Kuné belügyminiszter Vasárnap délután tartotta meg programmbeszédét Sopronban a Polgári Kaszinó dísztermében. Az érkező" belügyminisztert a megjelent választópol^árság'•. hosszantartó éváóiéban részes'ltetta, Schwarez Károly helybeli Egységes fcárt elnök üdvözlőszavai után a belügyminiszter a következe prográmmheszedet tartotta: Mélyen tisztelt Hölgyeim és uraim! Biztosithatom Önöket, hogy a mai súlyos körülmények között Magyarország belügyminiszterének lenni nem tartozik az élet legnagyobb gyönyörűségei közzé* /Helyeslés/ Azok közzé a nem éppen kellemes feladatok közzé, amelyeket a belügyminisztertől várnak: tartozik a hivatalos jelöltségeknek úgynevezett osztogatása is. Ez <•»-*-'igen kellemetlen feladat, mert a jelölt sok. a kerület kevés, aminek következtében csak kevés Igényt lehet kielégíteni* ás az ember szükségképen sok embert tesz ellenségévé. Egy úgynevezett előnye azonban van a belügyminiszternek és ez az, hogy saját szamára kiválaszthat egy u^gyanvezett fontos kerületet /Derültség/. Lf&vtttk t En dacára annak, ho^y tudtam, hogy Sopron városában ellenjelöltet fo^AKÍÍliu^il

9 ugy éreztem, hogy hűtlenséget követnék el, ha nem a soproni jelöltséget vállalnám /Ugy van! ugy van!Éljen/. Amikor a proletárdiktatúra . összeomlása után még igen izgatott volt a hangulat és a regi politikusokra rosfsz idők jártak, égvesek£yoltak gróf Tisza István volt államtitkárát jelölni. Akkor, amikor én semmi mást nem mondhattam, mint azt, hogy Sopron városának érdekeit becsülettel fogom szolgálnia Fem tartottam volna tisztességes dolognak, ha kitértem volna a választási harc elől és máshol keres* tem volna kerületet magamnak. Egy hónappal^ezelőtt megjelentem Sopronban ho^ programmbeszédemet elmondjam. A megelőző napon közbejött egy végtelen szomorú esemény; Őfelsége IV. Károly király meghalt és nem : tartottam volna liliomosnak, hogy ékkor mondjam el progr ammóniát, amikor minden ke^eletes magyar ember szivét gyász töltötte el# De visszaszólított a kötelesség is Budapestre, Időközben a miniszterelnököt kellett helyetesitenem, ugy, ho^y csak ma vagyok abban a helyzetben,, ho^y programmomat Ósök elé terjesszem, Sopronban elmondott politikai beszédeimben mindig gondosan kerültem a pártpolii tlkai fejtegetéseket, mert az ország mai nehéz helyzetében nem azt kell keresni^ ami magyart a magyartól elválaszthatja, hanem ami összeköt hazánk megmentésének nehéz munkájában /Elénk helyeslés/* A mostani választási mozgalmakba azonban mint pártképzo vezérelvet belevettek egy ma még megoldatlan kérdést a királykérdóst és és ezért az --" a veszély fenyeget bennünket, hogy a nemzet két ellenséges táborra oszlik: egy olyan ügyben, amelyhez ma sikerrel hozzányúlni nem lehet /ÍJgy van! Ugy x vau!/. j y En felakarom emelni tiltakozó szavamat az ellen, ho^y a királykerti-?! .^elevigyük eboe^a választási mozgalomba, mert a királykerd'a nemzeti kérdés és nem pártkérdés, amelyet kortescálokra kihasználni nem «—i—S szabad, En ebben annál nagyobb veszedelmet látok, mert a magyar parlamenti élet megindulásakor a kiegyezés után voltaképen elhibáztak pártjaink kialakitásat. 1867—ben a kiegyezés megkötése után minden beavatott ember előtt nyilvánvalónak kellett lennie, hc^y óriási belpolitikai fejlődés és feivirá$ zás lehetősége nyilt ugyan meg szamunkra, de a külügy és hadügy terén fügj* getléhségünket kivívni az akkori erőviszonyok között lehetetlenség volt. Mégis pártjaink ugy alakultak ki, hogy az egyik rész a kiegyezés alapjéa állott, a másik a 48-as párt^pedig a közjogi alapot elvileg visszautasította így azután a kormánjíS^épes párt mellett előállott a kormányképtelen ellenzik és igy a pártok patalom birtokában egymást fel nem vághatták, a pártosak az a váltógazdasága, amely a parlamentarizmus lényegéhez tartozik, minálunk nem érvényesülhetett* Jórészt erre vezethetők viseza későbbi parlameuti bajaink, hogy t.4* atyáink a kiegyezés után a-magyar pártok kialafe kulását elhibázták* jt