Napi Hírek, 1922. március/1
1922-03-09 [0031]
Berzevlozv Albert etárebocaátotta* hogy meggyőződése szériát a nemzetek 3 ::fl vet Bégétől - mostani szervezetében "* magánkra nézve semmi jót sem várhatunk* Brre vall az a magatartás is, amelyet a szövetség meg alakulása óta velünk szemben tanúsított* A szervezetnek különösen két pontjában lát nagy hibát. Az egyik az* hogy az uj államok felvételét a szövetségi közgyűlés kétharmadának határozatától tették függővé* sni lehetővé teszi, hogy a volépósre mindeüképpen kvalifikált államokat kizárjanak* A másik hiba az* hogy érdsmlegea, lényeges dolgokban határozatok osakis egyhangúsággal hozhatók* 8a teljesen lehetetlenné teszi azt, hogy ott valami lényeges kérdésben olyan nézet érvényesüljön* amely ellentétes a szövetséget megalkotó nemzetek óhajával, vagyis hogy ott valami lényeges változást lehessen ejteni az európai viszonyokban* A szövetség magatartása még inkább megerősíti aggályait Sllenünk formális mozgósítást rendeltek el legutóbb és erről a nemzetek szövetsége egyáltalán tudomást venni nem akart* Másrészt a szövetség ellenkezés nélkül tttri, hogy egyes tagállamai továbbra is állig fegyverben álljanak, holott a szövetségnek egyik főfeladata éppen a lefegyverzés keresztülvitele lenne. Mindebből a következés az, hogy nekünk törekednünk icell a szövetség azervezetének megváltoztatas&ra* Arra kell igyekeznünk* hogy az a magában ve ve. egészséges és nemes eszme, amely a szövetaég alapjául szolgál, megf ele lő, célszerűbb, igazságosabb, gyakorlatiasabb és jobb alakot nyerjen* Innak egyik útja az lenne, hogy a szövetség keretén kivül dolgozzunk ebben az irányban, a másik, hogy a szövetségbe belépve*' annak kebelén belül törekedjünk a szervezet megváltóztatasőra* Az első módozat nem sok eredménnyel biztat, annál is Inkább, mert az az állam, amely a legalkalmasabb lett volna a megváltoztatást óhajtó nemzetek szervezésére, Amerika teljesen távoltartja magát a ssővetségtől ős általában ae európai ügyektől* Ízért az. adott körülmények xözött leghelyesebbnek tartja* ha Magyarország is belép a nemzetem szövetségébe és ott benn igyekszik a szükséges üdvös változtatásokat előmozdítani* Hengedhetetlen feltétel azonban, hogy előbb diplomáciai uton tapogatódzunk* hogyan fogadnak a ml felvételi férésünket* mert vi sszaut asit ásnak nem szabad magunkat kit ennünk* Ambrőzy Gyula nemzeijcizl jogi szempontból bírálta a nemzetek szövetségén*, mostani szervezetét. A szövetséget mai «4akulatában tökéletlennek tartja, mert túlságosan tág hatásfc*rét az sntantállamok az Igazság és & jog jelszava alatt voltaképei saját hatalmi oéljsik érdekében használják fel* Beális tartalmat csak as adna a azövet ségnek, ha hatásköre nen terjedne tovább, mint arra, hogy a nemzetközi jogot továb fejlessze és a nemzetközi jogviták békés elintézésének lehetőségét blzto sitsa. Gyakorlati szempontból sen var elöuysket a belépéstől, mert az egyetlen pont* aneiy esetleg gyakorlati eredményeket nyújthat a nemzeti kisebbségek véde3me t már pedig a kisebbségejcre vonatkozó szerződések csrpán a szövetség tanácsában képviselt állomoknak adnak pozitív fellépési Jo^ot. Mindezek alapján a népszövetségtől való távolmaradás mellett foglal állást* Báró Wlassics Gyula rövid felszólalásában hangoztatta* ho°y noha az Intézmény mai alakjában nem felel meg aniaak a célaak,amelyet szolgálni kivan, mégis azon a véleményen van, hogy nekünk, Magyarorazágnak, ebbe az Intézménybe be kell lépnünk. A szövetségi alapokmány reformjának eszméje nagyban ónk, még pedig nemeseit a legyőzött államoknál, hanem, a győző államoknál is.Minden oldalon érzik már, hogy a szövetség mai szervezete tarthatatlan* fíeméll, hogy a revízió sor&n ugy fogják tovább foj lesz te ni az intézményt, hogy közeledjék az előttünk lebegő eszményhez* Alaposan ismeri a szövetség szervezeteinek hiányait, teljes mértékben aláírja azokat a kritikai megjegyzésedet, aaelyekst az előtte szólók felhozta*, de végeredményben mégis az az álláspontja, hogy Magyarország nem ignorálhat ja est az intézményt és sokkal helyesebbea teszi, ha a szövetségbe belépve, maga is igyemazík jiözremütödnl az intézmény tökéletesítésén* A maga részéről szintén nagy súlyt vet arra, hegy a belépést megelőzően Hpjomáciax utón puhátolódzuok, nehogy visszautasítás érjen bennünket* Az elnök ezután az előrehaladt időre valő tekintettel a vitat bérese azt ette ős t o lyt at aaat a j ővő oa üt örtökre halasztotta* Pro a o m o kiddóhivata le k s z á m á r a . A Maguar Távirati Iroda tisztelettel értesíti ^ a napilapok kiadóhivatalainak igazgatóságait a .Következekről. December hó folyamán a lapok ttiadohivatalai es a Magyar távirati Iroda között lefolyfatott\^W^^J^^y 9 ^\A^ béremeléssel kapcsolatban oly értelmű megállapodás létre t hogy a lapok adtai addig /1 se te zt előfizetési összegnek esas sMalékMal való felemeléssé azonnal eletoelep, ft.^iíníifS"" eii.fi itt sí díjnak ötven ssásaléka pedig akkor less esedékes , f aí^oralapokeloVisetési diját feíemeíik, * 1*P** . ™WaVezt a megállapodást írásban lekötötte és marcIUSÖJKii összeg öhen százalékos további smelese autómat »M{M*f **• Ama lapok számára, melyek ezt az tfasbeli megállapodást eddig alá nem írták, március 1-ével az üj magasabb olufiseteei díjról szoio nyugták küldettek meg, azonban tévedés folytan nem a de• cemberia fizetett alapbér ötven százalékával történt az emelés hanem a 9 mísVanáig fisiié tt elcfize tési díj ***\éhava 1. A Magyar Távirati Iroda eshiton ertesjti az igen %is* telt kiadóhivatalokat, hogy amennyibe? tévedésből .^sMintákat kaptak, azokat a Maayar Távirati ****** á ? <, 5í?*SSRS szíveskedjenek, hogy a helyes nyugtákat a fentiek . erU Íme ben nielőbb kiállíthassuk. fa»x*fart
