Napi Hírek, 1922. február/1

1922-02-05 [0029]

Bécs, február 6. /MTI. magánjelentése./ A Seue Freie Presse jelentése szerint Bécs é3 Budapest között tárgyalások folynak arról,hogy mikor és mily körülmények között viszonozza az osztrák kormány a'tnagyar kormány látogatását. Tárgyalások folyngk továbbá a ^ugatraagyarorszfg meg­szállása alkalmával okozott károk, az állami javak é3 a hadikölcsön pénz­ügyi elszámolásáról* ««» „. ^ Bécs .február 6. /MTI»ma gán jelen tése,/ A Wiener Allgemeine Zaitung jelenti: Az egyik budapesti lapnak az a jelentése, hogy jfeanetr mínisztex legközelebb Budapestre utazik, még korai, ELlenben^terraészetesen tervbe vettek az osztrák kormánynak Budapesten teendő ellenlátogatását amelyen Sohoher szövetségi kancellár is részt vesz. Mivel azonban fontos ' pénzügyi és gazdasági kerdesekrol^tárgyalások még függőben vannak, a látogatás programmját és módozatait meg nem állapíthatták meg, A i p , r é-­g », a , » február 6. Az. esti lapok jelentése szerint parla»ea~ ti es kormánykörökben arf-^uX , hogy a sztrájk megszüntetése nen-any nap múlva sikerül * i9 A lapok jelentése szerint a vasutak még legfeljebb 18 napra vannak szennai ellátva. A bu^&a^hrabi vasút szén­keszlete csak hat napra elegendő,/MTI t / Belföldi hírek'. «^G08 LEVÉLTÁR Kszeketó (K választójogi bizottság üléséről szóló tudósítás e 1 s 6 folytatásai Bethlen István gróf miniszterelnök /folytaivá/: Mi benyújthattuk volna a javaslatot régebben is, a mentelmi, vagy az indemnitási vita rendjén is, azonban azt hi­szem, hogy ez teljesen céltalan lett volna és ugyanazon eredményre jutottunk volna, mint amelynél ma tariunK* Mert hi­szen az a mentelmi vita vagy indemnitási vita ezzel egy perc­cel hosszabb vagy rövidebb nem lett volna./Igazi ügy van! Zaj./ Éassay Károly: Minden ellenzéki ssonok kijelentette, hogy rögtön véget-ér az^indemnitási vita, mihelyt beterjeszti a kormány a választójog i javaslatot. m . Gróf Bethlen István miniszterelnök: A* mdemnitasi vita alatt az ellenzéki urak is abban a helyzetben voltak, hogy megismerkedhessenek a javaslattal. Maga a belügyminisz­ter ur tájékoztatta az urakat é bár bizonyos állásfoglalások w történtek abban as időben, a vita ennek ellenére sem rövidült meg. Azt hiszem tehát*, teljesen céltalan lett volna a javaslat benyújtása, is, hogy a mentelmi vitának és as indemnitási vitá­nak ilyen hosszura nyúlása volt főoka annak, hogy a választó­jog i javaslat tárgyalásához csak ennyire megkésve foghattunk hozza, minden kétségen felül áll. " • . , A miniszterelnök ezután o javaslatban foglaltakkal szemben felhozott kifogásokra tért át. As egyik foki fogás az volt* hogy a választójogot ujbol jogtalanul, céltalanul és ok­. * talanul szűkítjük meg. Mi nem mulatságból nyújtjuk be est a. javaslatot* Minket a törvény kötelez arra, hogy választójogi javaslatot terjesssünk a nemzetgyűlés elé,. Arra as állaspontra iem lehet helyezkedni, hogy ez a választójogi javaslat a Fried­rioh-féle rendeleten semmit sem változtathat, illetőleg, hogu semmi tekintetben sem szűkítheti meg az abban foglalt rendelke­zéseket. Nem lehet erre az álláspontra helyezkedni, mert ha ez lett volna a nemzetgyűlés célja, akkor~%gészen felesleges lett volna uj javaslatot csinálni. Azt is mondták, hogy az uj választójogi javaslat a választópolgárok ó riási tömeg eit zár­ja ki, amelueknek (előzőleg birtokában volt r e z a jog/. En azt hiszem, hogy a kiindulási aiap nem neiye&, mert a Friedrich­féle választójog i rendelet egyszeri válasstá&ra, még pedig egy nemzetgyűlési választásra alkottatott, amely rendeletnek speciálit körülményekkel kellett számolnia* Jgy tehát nem is ezsel a ren­delettel, hanem a tényleges 1918,-ih> törvényes alappal kell öszr szehasonlitani ezt az általunk most benyújtott javaslatot,amely törvényes alappal szemben viszont a mi javaslatunk nem hogy szű­kítést jelentene, hanem ellenkezőleg igen messsemenő lépési jelent a haladás irányában. Kitekintve attól, hogy a jogcímek sokkal tágabban vannak megszövegezve, a választok tömege is oly nagy Különbsége t mutat a mi javaslatunk előnyére, hogy azt hiszem, bátran kiállhatja ez a javaslat az összeriasonlitást a tulaj donképe ni törvényes alappal, az 1918,választójog i törvénnyel. Azt is mondták, hogy csak akkor lesz megnyugvás a választójog kérdésében, ha mindenki, aki választójogot kíván a maga részére, el is érheti azt. En azt hiszem, hogy mi többek­nek adtunk és adunk választójogot, -mint amennyien kívánták.vagy kívánják azt. Es ha végignézek a választói jog fejlődésén Ma­g uarosrzágon, meg kell állapítanom, hogy a választójog kérdése tíil aj donképen nem a nép szeles rétegeiből. hanem% a parlamcnt­: . •''>'! indult ki ./Igaz! ügy van!/ Nem azoknak szorongatása teéte -zü^ks égéssé a vál osztó jog folytonos változtatását, okik kint rekedtek, hanem azoknak a politikusoknak felszólalásai, akik a választójog birtokában résztvettek az országgyűlésen. Meggyő­ződésem az is, hogy mi senkit sem rekesztünk kt, aki i*—„„. , ... £§ a választójogra igazán igényt tarthat. Kz a választójog tényleg általános, mert Jiiszen aju általános választói jognak nem az a kritéri urna,hogy detailoklan miféle intézkedéseket tartalmaz, hanem hogy valóban választói joghoz juttat ja-e a tö­megeiét olyan méri étiben', hogy azoknak döntő b ef olyasuk és sza­vuk legyen. Már pedig . amikor'á férfilakosságnak majdnem nyolc­van százaléka és a női lakosságnak $s ötven százaléknál magasabb arányszáma választói'joggal fog bírni, akkor bátran merem állí­tani ,' hogy ez valóban általános választójog,mert hiszen sehol a világon nincsen olyen választójogi [törvény, amely a lakosság száz percentjét választójoghoz juttatná. Az igenis szükséges, hogy olyan tömegek, amelyek műveltségüknél, társadalmi állásuk fontosságánál és súlyosságánál fogva fe ltétle nül igényt tart­hatnak erre a joyra, ki ne rekesztessenek, arról azonban,hogy mindenkinek választói joga legyen, nem lehet szó, Korrektivu­mohát természetesen mi is k^erestünk és keresünk, ^tekintetben két nézet domborodott ki. &z egyik felfogás nagyjából ugy jellemezhető hogy mindenkinek meg kell adni a választójogot és az egyedüli korrektivum, amely lehetséges, a lajstromos sza­vazásban és a, kisebbségi képvisele tben keresendő. Mi a magunk részéről ezt a ko rrektivumot bizonyos mért ékben honoráltuk és honorálni is kívánjuk; de csak bizonyos pontig. Tudniillik nem merünk még, addig elmenni, mint azt t. képv iselötársaim bi­zonyos frakciói óhaj tanák^Mi, inkább megelégszünk azzal, hogy a vál osztói jogcímek megkonstruálásában keresünk bizonyos korrek­tivumokat, mert azt hisszük, hogy a társadalmi és kulturális

Next

/
Oldalképek
Tartalom