Napi Hírek, 1922. február/1
1922-02-05 [0029]
fejlődés ebben az országban est' iessi indokoltabbá. Tehát nem a lényegben van közöttünk különbség. Meg vagyok. jyősődve róla, hogy a jogfejlődés nálunk is az less a választójog terén, hogy idavei a laj stromos szavazéCs, a kisebbségi jogés a ki sebbség i mandátumok megkonstruálása lesz talán as egyeaüli kórrektivum. He hogy ma nem tériünk erre rá, annak kettős oka van. igyik oka, hogy a lajstromos s z avazáshoz és a kisebbségi korrekt ivumokhoz bizonyos kulturális nivó szükséges. Ha mi ma kitérj észtjük a választói jogot addig a pontig, ameddig a Friedrich-féle rendelet kiterjesztette, a lajstromos szavazás és különösen a kisebbségi kepvisele t olyan kórrektivum volna,amelyei népünk nem értene meg és amely mellett a szavazás maga teljesen bizonytalanná válnék.íLbben az esetben olyan tömege adatnék le az érvénytelen szavazatoknak, hogy puszta véletlenné sülyedne, hogy egyik vagy másik kerületben melyik lis r ia _qyó'z.De f van ezeknek a Korrektxvumoknak még egy más előfeltétslzü;is.Tnég pedig bizonyos parlament i konszolidáció. Ás-olyan államokban,a melyek ezekre a rendszerekre. nagyobb mértékben rátértek, mint Anglia, Franciaország', töbDc-kevésbjfé teljesen kikristályosodott pártok vesznek részt a politikai küzdelmi n. Hálunk egy kettős forradalom után a régi parlamenti pártok úgyszólván a sülyesztőben tüníek el, a nagy elleniét a 67-e$ és a 48-as palit ikafi amely széles relegekben gyökeret vert, meg- **szűnt. Jfí as uj irányzatok még csak most vannak kialakulóban, ilyen viszonyok között, amikor ezek a pártok is a parlament ben gg bizonyos fluktuációnak vannak alávetne, erre az állapotra alapítani a 1 aj s tromo s ss avazást: idoel őt ti lépés volna és a meglévő és talán még kialakuló nagyobb -pártoknak frakciókra való bomlását, szétforgácsolodását és azt eredményezné.[hogy minden vidéken vad listák százával állíttatnának fel t helyi és központi j elöl tekbó 1 amine k folytán olyan kőtaosz állana be, amelyért a felelősséget polit ikai szempontbol a kormány nem vállalhatja, az az oka annak, hogy mi a választójogban a korrektivumot csak részben keressük a lajstromos szavazásban. Belgiumban, Angliában, Dániában szintén vegyes rendszerek vannakt Az idő és a polit ikai-élet kifejlődésével a j ogfejlődés meghozta e, ~- korrektivumok terén is a-teljes kialakulást, s valószínű, hogy a jogfejlődés általában végeredményben ide fog vezetni. Az a lépés, amelyet most ezen a téren teszünk, a legmesszebbmenő, amelyet tehettünk. Vázsonyi szemrehányása, hogy nem az általános választójog, amelyet Ő is vall és amelyet mindnyájan vallunkj és Sassay szemrehányása, hogy 1919. nyarán, amikor itt a, bolsevizmus megbukott én is az általános ,e gye nLŐ, titkos választójog alapjára helyezkedtem, nem jogosult. &n- az előttünk fekvő' választójogot igenis általános választójognak tartom.Amikor Tisza István gróf 1918.-ban a forradalom kitörésekor arra az álláspontra helyezkedett. hogy elfogadja az általános választójogot, ez általános kijelentés volt, de nem tartalmazott semmiféle detailkérdést. A kritérium elsősorban az, hogy milyen tömegek vétetnek be az alkotmány sáncaiba. Minden olyan választójog, amely a tömegekre dönt» befolyást biztosit a választásnál.- nézetem szerint az általános választójog kritériummá alá esik-'i , M'részleteknél kifogás tárgyává tétettek azok a jogcímek, amelyeket mi a férfiak választójogának akarunk kritériumul szabni. Nem vagyunk hajlandók választójogot adni azoknak, akik a háború alatt külföldről bevándoroltak.Azt hiszem, hogy ebben a tekinte tben felfogásunk kongruens, ,jt nemzetgyűlés túlnyomó többség ének, sőt a közvélemény többség enek felfogásával is. A régi*ortodox-liberális felfogásúak sem tehetnek nekünk szemrehányást, hogy azokat az elemeket, akik a háború' igazán izimorália konjunktúrádnak kedvéért jöttek be, választójoghoz júttaxslik./lfgy van!Ug,y van// általános érdek az,hogy e.zek az eleme h lehetőleg visszatérjenek oda, ahonnan jöttek. A&iaz életkor kérdését illeti, itt van Belgium, Dánia, Hollandia, Korvégország, Spanyolországja f Svédország,mindenütt a huszonöt éves életkor a választójog egyik kritériuma. A domicilium kérdésében is itt van Belgium, ahol a választójog egyévi ottlakásban van megállapítva. Angliában hat havi helybenlakás, illetve tiz font tyértékhek megfelelő űzlethelyiséa bérlete a kritérium. Sem lehet az úgynevezett forradalmi választójogokat pAldául ve-nni, mert sehol sem váltak be. . Áttérek a négy elemi kérdésére. A négy osztályt vettük alapul, mert az irni- és olvasnitudás egymaga mégis oly** csekély kulturális jogaim, hogy semmi garanciát sem nyújt. . Felhoztalak sokan, hogy sehol a választójogokban az áitalános választójogi rendszerben kulturoenzu3 nincs. *z részben igaz, bár ez sem mindenütt. Be ugyancsak a képviselők, akik ezt mondják, a választQjoQOSuliságot mégis az irni-olvasnitudáshoz akarják kötni. Vagy egyik kulturális cenzus jsem fér össze az általános választójoggal, vagy minaakettő. Én azt hiszem, mindakettő teljesen összefér és statisztikai- t&kintetbe-n lényeges különbséget nem tesz. A nők választójoga tekintetében az angol választói jog klasszikus példa. A korkülönbség a férfi és a női választok között még nagyobb, mert ott a huszonegy éves életkor kvalifikál a férfiaknál, ellenben a harminc éves életkor a nőknél* nálunk a huszonnégy éves a férfiaknál és a harminc éves a noknel. A nők nálunk a választójogot eddig nem élvezték,tehát -azzal y a politikai iskolázottsággal sem bírnak, mint a férfiax. LegKeveshbe Vázsonyi tehet nekünk szemrehányást . aki csak körülbelül a nak nyolc-tíz százalékát akarta a választójogban részesíteni', míg mi körülbelül harminc százalékát * A mi jogcímeink sokkal táaabb teret adnak a nőknek a választójog élve zetében, és sokkal demokratikusabban- vannak konstruálva, mint az o javaslatának e jogcímei. ORSZÁGOS LEVÉLTÁR 1 - K szekció §. A Magyar Távirati Iroda jelenti; A nemzet gyűlés egyesitett pénzügyi;véderő-és közigazgatási bizottsága ma délután K&rafiath Jenő* utóbb pedig ^utnokli Móric elnöklésével ülést tartott, amelyben^általánosságban elfogadtak a rokkant--ellaYtási törvényjavaslatot, A ríszlatés vita során Apponyi Albert gróf ... . :L , "• hangsúlyoz ta^ hogy a nemzetnek a rokkantakkal szemben teljesítenie kell erkölcsi kötelességét. A.z állami élet minden terén hive a takarékosságnak, a rokkan tkérdésben azonban ehhez (pierevén ragagzkodn i/nera^ehe-t?, Nagyobb vita fejlődött ki az értékhatár és a külömbozo társadalmi osztályokhoz tartozó rokkantak elbírálása tekintetében. orétsr István háborús tapasztalatai alapján nem hive az altiszti fokozst különös tekintetbevételének, amennyiben nem volt nemzeti hadsereömk és a rendfokozat Sdegen állűcmpolaár parancsnokoktól függött. Inkább a súlyosabba*, rokkantak járulekát emeljék fel a megtakarításból* Hé&J Imre ugyanebben az értelemben szólalt fel. Frö<hwirth Mátyásnak a vagyoni cenzus elejtésere irányuló indítványát & bizottság elfogadta* Szilagyi Lajos több részletin. ditványa mellett «v- súlyos rokkantak járulekaiban, erősebb progressiót sürget. A vitában reszt vettek még Mózer Ernő, Örffy Imre, vasad* Balogh #örgy, Tssnáőt" Kovács József, Heímiann Miksa és Pataosi Dénes, valamint Bernolak Nándor népjóléti miniszter, aki mindenre kiterjedő felvilágosításokat adott a felszólalásokra, Az ülés este 9 órakor végződött. A vitát
