Napi Hírek, 1921. november/1

1921-11-14 [0023]

/ Az angol felsőházról szőlő trklőaitéa folytatáss/ ifzután lord Prdliimore emelkedett szólásra* - Hemes lordok - mondta - a szőnyegen forgő kérdés* rendkívül komolynaktartcm, oly komolynak, hogy csak sajnálatomat fejezhetem ki afelett; **5#- a külügyi allém titkár arat nem latom helyem* ké t se g önki vttl en aek valami igen fontos és közérdekű oka van*'Tudom,, hogy az intsrpsillaoiőra adandó választ gondosan előkészítették és tadan, hogy lord mit Crawford kiválóan fogja helyettesíteni a külügyi a'JLJsmfcit3cár urat öe szerettem volna,, ha az államtitkár ur maga hallhatta volna, hogy az urak házának tag jen mint vélekednek erről az ügyről.- Mint nemzetközi jogász beszélek és ebben a minőségemben tudni szeretnék^ milyen autoritás alapján akarják ak£r a nagyhatalmak, akár a kisantant} mllafiai előírni Magyarórazágnak* hogy ki legyen, vagy ki n® le-gyen a királya* vagy pedig legyen* e királyé vagy sen« lehet hogy tévedek^ mert a trianoni békeszerződésben esetleg olyan pont És van

8 saelynek erejénél fogva Magyarország kötelezettséget vállal arra, hogy nrsilko^ dójául nem fogadja el karoly királyt, vagy valamelyik Habsburgot,, Lord Sfeeton itt közbeszól,, hogy a békeszerződésben erről sínes azé, - Lehet, hegy ismét tévedek - folytntfca lord Jhi Hámor* és hogy a trianoni szerződésben - nagyon hossza szerződés és én amennyi re lehet* igyekeztem t&zeteaen átolvasni » aző ven erről* bár én near látteffio Kern tudok arról, hogy Magyerorszá^so* ebben m ügybm valami egyezményt kötöttek ez ügybon ás azt biztosan tudom, hogy ilyenfajta egyezményt nem terjesztettek az nrak-<háza alá, A háberwt az önrendelkezés ős a kis nemzetek védelme érdiében küzdöttük végig és ennek e háborúnak befej ezéseképon most altü^«#^ hogy egy kis országot; a szomszédjai elnyomjanak, ügy tudtam, hogy von itt valeni. " népszövetség n nevü intézmény^ melynejt Gsehfcrseág és Jugoszlávia is tagjai és agy tudtam, hogy ez intézmény szabályzatában tisztán kimondottak,, hogy a népszövetség tagjai kőstül senki ser** iiedjthat háborúi anélkül

s hogy , a kérdéses flgyet előzőleg a népszövetségi tanács előterjesztené* t-'**' Itt pedig erről értesülök, hogy aa emiitett államok egyike ultimátumot küldött Magyarországnak és invázióval fenyegette meg-, Hem érthettem, mi jogon mondhat jnk mi, vagy bármely más ország Magyarországnak aat„ királyság legyen-e vagy köztársaság, lirályaak lenni nem bün éa királyságnak lenni szintén nem es« Hiszen Olaszországnak,, Belgicmnak ős Nagybritaaniánai:, a három szövetséges bs.t alkarnakkirályuk van. Mit mondanánk ml akkor^ ha az Sgyesült államok* Franciaország és Portugália aüzal állanak elő,? hogy ne legyen több angol király? Vagy fei$év% • hogy napi mernének ilymóűon neki menni hatalmas nemketünköek* há akt iaoad&nák BelgipmoRkjy hogy küldje el királyit, azt a királyt * akM ismerünk éa nagyravfotHSlünk? Vélöaényen. szerint a legszigorúbban kellene tiltakoznunk a Magyarország belügyeibe való be'leavatkosáa illek* és aa? ellen is.

; hogy a nép szövetség szabályost át nyilván ve l«i sÉMdékósaik• gal megsértették.. Károly király személyéről nom őh&jtok beszélni* 5 és népe egymásközt intézik el SÍT elint esendőket, a magyaroknak joguk vsá. kimondani, hogy n«m óhajtják uralkodójuknak ss nem volt józan dolog..' tőle, kísérletet tenni Királysága visszaszerzésére* hacsak nem volt hsnne egészenk biztos, hogy nőnének legalább is többségi öt visszakívánja, mint ahogy nem jnvánteL-- viőaza. Be ha ó*% válneatj£tkk volna is mórt kellett nőnünk be^-Avetkcznun*:,, vagy ha/eaatán\

tggtlég/ megválaszt ják, mért kellene nekünk azt monöaömáfc, hogy nsra szabacj általában nm tudom * megérteni;, mért ne v*le»8taa¥a&k óugg a..Sebsbar»2hás valamely "tagját* A nemes lordok .fníoimájasa végett menőének aiőg egv szót- Mndig la az volt a véleményen, hogy levesebb jels-zé alig volt mint ar, amellyel a Hohsnf ó Uernéfc es a «ebsbürge| eltl-re^tásái követelték* A Eohenzo 13-^Owk Ügyében ugyan olyan forO^-i, a tólo'g, noha ngy vélsa, hegy itt is jobban •megtelelné^ számításai .-*at, ha IJ-ámatora-uk? trónján megalázott és megzabolázott osáSfár 4ina, « német nemzet "heif zete á'at'lárdatb volna, pénzünket bíztosabhaB apsjprínk '«T*- kaprü, ás a béka is jobban meg volna védve. Iftejljíisk azonban t Ssba* bussoknál. Biztosan érzen* hogy a kis Ausztria és Csonkamagyaroraz ág heiyaefc&ls szilárdabb volna, ha eltürHo-fe, hogy az uralkodó trónján aara< Jon Cááfc aki -nem Hserte figyelőmmel Magyarország panaszéit az alatt az eljárás alatt, amellyel vele elbántak, csak aki nem tudja, hogy mit érzett Franciaország fiikor elvették tőle nlsaasa^tharín^Lft, osak az mondhat la hogy Magyar orssáH, bizonytalan helyzetének a Habsburg király ez oka* klttirtük, hogy Zagyölrorszagot annyira megoaivlII^Mlc. nogy állöndő nyugtala»sáBa.t seli várnunk jazöa a területei .ás attól tar-vox, hogy ha a népazövetaég hamarosan közbe nem lép

v egyetlen éaneráoíőa belül ismót háborúnk lesz. Magyarország azonban akár hogyan ÍÍ?. egyenlő esélyekkel és kilátásokkal haladhat efelé as :

?aet.leg'es háború felé

8 akár Habshnrg ül a trónján^ akár kománysőság iaarsd* Teljes egészükben támogatom a nemes lord előbb kifejtett m egf íigy a léseit* A követke'"! szónok lord Grswford* -M«öee lordon. - mondta a lord,- az interpelláció acjutíűi yontoá0b és eidoigozotabb,- semhogy én készületlenül érdemleges választ a<Íkat»uE&. rája* Hemes bará.tCH»t

a lord Nwwtont. nem követhstew. azokban az értestLléaeiben

t amelyeket a kÖzépeuropaS allamfé/fiak körében szerzett, Kam vitázhatom?-mert nincs alapom rea-- lordaág^lSkifial afelől, vájjon tényleg Magyarország volt-e a német agressalő elleni védőbáatye -' pclémfikua állJÉflai - vagy hogy Magyarország tényleg militsrisöa a«n« zet volt- <y vágy^éflty még kevesbbé van mőd-tmban vitába. *tfkállani Cranmore éa Browne lordokkal arról

f vájjon a volt klr«ly ténylea n^ eaígte-e TÍOÍJ — a svájci kormánynak a&ÉM SWivél. Mint Xord Phillimore

p én is Kénytelen vagyok elhaladni a Hohen*o 11 esnrfcérdós mellet ős ha as államtitkár ur maga beszélne helyemben, talán ő se . ; adhatna érdimleges választ ©. kösépeurópai politikának valóságos MftA4'ontjait alkotó kérdésekről és több oly tárgyról, amelyevft ma délután falhoztak, népszövetségről, önrendelkezésről és általános monarchikus dolgokról* kzért ebgedjón meg a nemes lcrdokvi-i^ögy határozottan csak arraakét közvetlen ős tiszta Mrdésre válaszoljak, amelyeket Lord 'Newton jegyzett az interpelláclőa könyvoe. A cseh és jugoszláv kormánynak Magyarországhoz intézett Jegyzőkéről a nagyköveti tanácsot október .39*-én értesítették* Js jegyzékekben sző volt az egész Habsburg családnak la trónról való kizárásáról ős arról* hogy a mozgósítás költségeit a magyar kormány viselje* A nagyköveti tanács a cseh és a jugoszláv kormányok figyelmét arra a tényre irá

nyitotta> hogy a nagyhatalmak a fent emiitett követelést már maguk isT^árisbólVm

^Rküldték) a magyar kormánynadí. a szövetséges konaányo.knaK 1G30 februárjában hozott határoza-