Napi Hírek, 1921. augusztus/1
1921-08-15 [0017]
4 KULTUSZMINISZTER VASVÁRI BESZÁMOLÓJA* V&svár, augusztus 25; Vass József kultuszminiszter ma délelőtt tartotta mej Va*vá~ rott beszámoló beszédétamelynek meghallgatására a község főterén mintegy öteserfőnyi tömeg gyűlt össze. A beszámolóra Budapestről még a következők ér&Sztek ma reggel ifásvárra;;lfanaier Méla\ .Tarányi Fe r e n ^ Sadhézy Zsigmond*, Czett&r jenő'^r Héjj Imre; Gyomorey György. Négyessy László, Magyar.Kázmér es. Rupprecht Olivér nemzetgyűlési képviselők. A beszámolón a helyi előkelőségek kösül megjelentek Be ser tolj István nyugalmazott alispán* gróf Séchenyi földbirtokos, páter Glasics tigyed clamokqs* rendi egyházfőnek, dr Nóvák Béla ügyvéd". Csvald Jenő főszolgabi' Éó,,Stefl*r Lajos járásbiró. Molnárfy Béla állomás parancsnok, beró Ros*i*r Iván \, báró Rosger Ervin és \ Gz irány József gróf főispán. gróf Bethlen István miniszterelnök, A népgyűlést dr. Nóvák Béla ügyvéd nyitotta meg* Utána Vass József kultuszminiszter tartotta me'g be számolaj át» Hosszantartó éljenzés köbben Bethlen rstván.Vjniniszterein ok. emelkedett ezután szólásra: -Örömmel üdvözlöm az elmondott; beszámolód - mondotta ~ r amely visszamutat a - - - '.szomorú és keserves utra v f amelyet én és minisztertársaim> valcmint az e<jjfsz ország e két év alat-p megtettünk* Alikor két évvel ozolőtt, augusztus elso.felebon a proletárdiktatúra összeomlott ugy állotib és maradt az ország búsztán, mint IV„ Béla király idején, a tatárjárás után. Úgyszólván nem maradt kö kövön D Nem maradt úgyszólván égy ^intézményünk, de nem raaraqtfegy gondolatunk vagy érzésünk som, 'amelyre örömmel gondolhatturV volna vissza,, Nagy és nehéz utat tettünk meg és nagy érdeme van, az önök képviselőjének abban'; hogy sikérült ezt áz utat nagyobb báj nélkül megtennünk v Ma mégis azt mondom, hogy ha a kezdet kezdetén is állunk, ily kritika csak annak a jele* hogy még sok a teendőnk az országban", hogy újból oda juthassunk, ahol a háború előtt voltunk p "fiz az állításunk csak an'A-alí a bizonyítéka, hogy olyan cél előtt állunk, amelyét el érhetünk és Öl is kell érnünk. A jogrend megteremtésének utján so kat értünk el v de engedjék meg, hogy itt áz ország sziné előtt kimondhassam, hogy meg nincs meg az Országban áz az egységes, erő teljes egészséges közszellőd, amelyre szükség van, hogvha mindent él akarunk érni<, Üá kell mutatnod arra, hogy az országban még ma is jelszavak után indulnak; néha-néha talán frázisok után, amelyeket soha el nem érnek, amelyek mellett a magyar nemzet nagy problémáját 'meg ne in oldhatjuk,, ftál<elí mutatnom árra* hogy''mag áBéi a uemzetgyülós'' ,i is gyakran 'másodrendű kérdésekkel foglalják öl<^£ időt, 'abélvek elveszik a nemzetgyűlés idejét" attiól, hogy igazi hivatásával Iogl.aIkozzéi-~ c . Itt? az ideje hogy e* az állapot megszűnj ák." / Élénk helyeslés'/ Mert ha megengedtük magunknak ezt a mult bar- , amikor nagy hat állmai-és erős állam voltunk; amikor egységes nemzet voltunk és egy nagyhatalom fcggjai, nem engedhotjük. meg ma ezt a luxust mert ma minden félrelépés időveszteséget jeleiit és a nemzet adja még az árát minden "olyan törekvésnek, amely a nemzetgyűlést hivatása telj ésítésében gátolja, / Ugy van!/ Mi nem azért jöttünk ide, hogy itt a parlament munkájával fog^ lalkózzunk f , Öiszeh nekünk, akik a parlament túlhevített légkörépen élünk, szükségünk Van arra. hogy időről időre felfrissüljünk a magyar nemzet nyugodt lelkének fényes derűjétől, nánfürdőt vegyünk a magyar nemzet lelki fényének sugaraiból, hogy a mindennapi munkát félretéve, félretéve a pártoskodást is., harmonikusán egyesítsük a nemzetet és áz országot a kivezető út fele. Azért Jöttünk, hogy/ezeket 'félretéve*'nagy nemzeti kérdéseket beszéljünk meg. mert amig odafönn személyes kérdésekről'vitatkoznak, addig idelenn losi minden magyar ember, hogy mi lesz Nyűg atmagVaror szaggal,, LéieíCTLfidbvís$zafoJtVa'léSi mindenki; ho~ gynfr fogják e kérdést megoldani: javunkra-e vagy k-*árunkra„ hé«* lekzetv 1 sszafőjtva lesi, hogy van-e a nemzetbon elég- erő és politikai készültség arra, hogy azt a keveset, ami még megmaradt/ megtartani képes íe^ven,.. ~ aAr , nm vArAte** akarók itt feleletet adni. Miértkövetelik illat k S B LvLlf Vo#o^ lesz meg- ®L «i«o kérdés tehát- miért követelik tőlünk.Nyugatmagyaror.iáfrót* Amikor 19ll novemberiben a belgrádi fegyverszünetet meg. kötotlek A akkor'eg? komisszió jelont meg melW en ^*°i államok tudósaiból állítottak össze es amely Wjjott hogy a kérdést megoldja. F.ljöttek Buqapestro ezek a tudósok és kiszaoták a eseteknek, románoknak, szerbeknek a magukét és kutatásaik közepette észrevették, hogy Nyugatm agyar országon egy %f terület sávon a lakosság többsége nem magyar, hanem német nyelVu^ fiájuk nézve ez felfedezés Volt, mi azonban ezt már ezer éve tudjuk* Ezor éVe éltünk velük jő indulatban ', magyar hazafias érzés ben ^ És amit; kor ezt észrevették, elhatározták, hogy ezt a területet is .elcsatol iák t Csák az-t nem Tudták, hogy kinek adják, Azonban rögtön jelentkeztek a csehek, románok és szerbek és kijelentőitek hogy ez a terület n&k}k kell , merC hőrváxok és tótok is laknakffajta^e a magyhatalmaámegj s azt találták, hogy ezt megtenni nem jLehétJ mert a horvátok es á tótok oly kis ab bs égben laknak ezen a'területen és annyira magyar érz$sfeüe-k> hogy ezek kedvéért ezt a teruleteror nem lehelt elcsatolni \\\
