Napi Hírek, 1921. augusztus/1
1921-08-15 [0017]
1jr Déhát akkor miértcsatolták el? Vau-e obJWi v-i?^ rr ?' L 2 g y ez a, *crülét ne, tartóz zek Magyar ország höe? Mást *|ondolt&, Ausztria, mellek adták, sö^aSoböan megé! nélküle SÜT 7°lUT rtez .? í erül «* ; azt a Mán vt r melyben Ausztíia síinved, csaWoftozoi alkalmas. . az a terűiét nem tercel eleget a .P^a. reTsz ere es arra van kenyazéritve, hogy a ma^aJyidéVek latsak el a nehezet* óv-vkbeh, Ez tehát nem'leljft ok^^láatolasra Í?«*3 la > c a ^ a f2! a;gn f k Vau °V aíi erdeke, mely átf.%esátoIást szükségessé teszi, tg az,, hogy ennek a területiek lak«ágá'ö ágyrészben so¥¥/;^? liy 1 aiiye3vu SMi^ sokabymenw^aifynrok és horvátok is. De aaiaottuQ.k-0 ezer evdta egyetlenegy szót is, hogy ezen német v u lakospkMagy arországtdl eíkivankoznák? Én ugy fíidora hö^^í ki vaukoznak el Seuki ilyesmire még a tört éne lemben sem Vllkezhet;; Tehát nem az ethrukai kuloobseg lehet az ok, mely tfőlönk fái CL ^területet olcsatolásra it'eli e Külön bon is a magyar kormány a ma<>a részéről kijelent ette, hoay nemzetiségi szempontból c terül let mindért kívánságát tekintetbe voszi. Tehát ezen területnek e tokin töt o n eem lehet pan asza 0 Mi • t .'hát a valódi indok • ]íitc kötőlessegemnek tartom választ adni*, hl akarják tőlünk esatolni"ezt a területet azért mert annak idején abból a célból, hogy Ausztriától colbb területet vehessen ok el, magyar területtel akarták kifizpt&l az osztrákokat,, Magyar területtel akarják megilze t r i! J 1 Ausztriát azért- mert szomszédai nem tudtak megelégedni a saját fajrokoi(aik^akt*ortílet^.kkol. ' és .üémetausztriától°nérnetokxlaktá vidékedet vettél ol*, Kan egy másik ok. Ausztria és Magyarország felbomlása utá,n a birodalom felbomlott. Országrészek csatoltattak ej tőlünk és Ausztriától, de megmaradt a sziv, am e ly igazi ereje volt a monarchiának « a nagy m.agyar medencf, s Ausztriában a németnytfejDü alpesi tartomány. Ekek voltak*7régi monarchiának igazi erőforrásai f e z ?k voltak azon területek , amelyeknek lakossága a .kultúrának magas fokán állott, amelyek gazdaság! tekinte tben a legelőre haladóttaobak, amelyeket a Duna . öntöz és ahol a forgalom, utja Európa szivén vonul keresztül* És erre volt ellenségeinknek szük3 egük. hogy e% a két erőc^ntrum soha többe, egymással barátságot ne köthe ss^n. M e rt közjogi kapcsolatokat mi sem akarunk, aközjogi kapcsolatokból ejequnk volt. Négyszáz éveh keresztül nem voltunk képesek függetlenségünket elérni, most egy forradalom szerencsétlenségei folytán a függe tle n ségünk as ölünkbe hullott, üs ha egy 3S er e B már mfig^-van, nem szabad többé föladni. Tehát nem közjogi Kapcsolatról van szó. han 9 m arról/ hogu közös érdekeink tudatában barátságot és szövetséget köthessünk. Eket kellett tehát kőznénk verni, hogy soha többé köztünk barátság ne létesülhessen. M e rt ha létesülneafcftor ismét megvolna aseiLe rc, amely szembe szállana a kiintenie követelményeivel . Szert vertek éket köz\énk. Kérdeni hogy miért nem tudtuk me g akadály ózni, hogy e s m eg n e történemk és miért nem tudtuk a magunk javára fordítani a dolgot ? Egy általános váddal ke lm zembe szállani, Sokan külügyi poli tikánkat azzal vádolják, ^hogy nem tudta elérni a keavezü döntést. Ezt vissza kell utasítanom. NézzP.nk körül Európában, mit látunk*? Egységes«n állanak mindenütt körülöttünk, azt az egységes falankszot nem csak mi^ hanem Németország, de egyetlen áülam sem \>ol t képes feliontani. Hiszen csalt termésMifet*s, hogy az a szövetség, amely területeink eir>iblására létesült, azt egységesen meg i$ védi és. meg i 3 tartja. Ez a természetees szövetség a győzők szövetsége t amellyej szemben semmiféle diplomáciai ügyesség sem nálunk, de másutt semvolt képesaharcot felvenni. Mi a maaunk részéről mindent me átejtünk Nyugatmagyar ország érdekében.Igyekeztünk .meggyőzni az *nte n tot igazunkról, megkezdtük felvilágosi tó munkánkat. már 1918-ban, folytattuk a párisi békekonferencián és folytatni fogjuk a lövőben még akkor is. ha időközben hátrányunkra döntöttek volna. . Tehát nem a külpolitikánkon mult t hogy elérkeztünk a trianoni békeszerződés ama szomorú pontjához, amikor véglegesen döntenek a kérdés felett. De tovább menve, egyezkedni próbáltunk Ausztriával is, mert láttuk, hogy a nagyhatalmaknál es a kisententenál hiába keressük igazunkat és elhatároztuk, hogu t egyezkedést próbálunk meg Ausztriával is. Sajnos, egyik Kísérlet s*m vesetett sikerhez. Megpróbáltuk azzal, hogy Ausztriának bebizonyítsuk azon nagy politikai érdekeket. amelyet; ehhe s a kérdéshez fűződnek, felhívtuk a figyelmét arra< hogy y Magyarország az élelmezés terén Ausztriának sokai segi thet. Rámutattunk arra, hogy sokkal fontosabb Ausztriára nézve ha Magyarországgal egyetértésben oldja meg e kérdést, mert akkor bizton számithat a magyar termelőkre. Nem fogadták el javaslatunkat. Erre tovább mentünk és .hat árki igazítást ígértünk, azt sem fogadták el„,yégre eljutottunk ahhoz a lépéshez, amelynél tovább nem mehe\tank. Kénytelenek voltunk ajánlatot tenni, amelyben javasoltulc'* terűié t igazságosnak tetsző megosztáséit Bár az osztrák kormány a maga részéről est *. javas latunkat elfogadhatónak j'l**t*> tegnap előtt as osztrák parlament külügyi bizottsága e B t a javaslatunkat is vi$£ szauiasiiotta. Igáz, olyan fo mák között, hogy ha majdesen teruietefls-^t átveszik, akkor majd hajlandók egyezkedni. ^ekhog y ha Ausztria Addig nem volt hajlandó erre amíg a kerdes felett tárgyalások folytak, akkor e*X a* kijelentést a magunk reszercl nem tekinthetjük komolynak. .Elérkéstünk végre azon pofhoz., amely~ nél tovább nem mehetünk. Mi becs a le t tel mfijg te ttunk m\ náthát, tovább e 0 y lépést nem hihetünk. E s e n tul erdekeink köteles szem előtt tartásával mondjuk ki és vegye Ausztria tudomásul, hogy ha.baráti jobbunkat visszautasttja. akkor tudni fogjuk hazánkkal szemben fennálló kötelez* ttség?inke t./I*rcekfg tartó viharos éljenzés és hel y e 3 lés/ Kénytelenek leszünk erdekeinkrideg szem *1 őt mártásával eljárni .és éhben a kérdésben, ahol a jog a ml oldalunkon van« ha azt nem respektálják, meg a retorzió eszközével is élni. „ , (é mm . .... Ennek dacára azt mondom, hogy történelmünknek talán a legszomorúbb időpontiát éljük. A legszomorúbb időpontját ezért, meri a trianoni bs*e s sfi rződé s végre haj Vasával .ugy fogunk itt állni a nemzetek családjával, mint a volt jőmőOu polgár a proletárdiktatúra végén. Kidobták házából azutoára, kifosztotta* vagyonából, Egymagunkban állunk itten és te kin te tünkévé a kétségbeesett jövőbe vetjük. És én mégis biziajc reménysugarat látok as ország jövőjéhen. A nagyhatalmak aurópa közevén a kis nemzeteknek. az almaradotx nemzeteinek, a kultúrában fejletlenebb nemzeteknek diktaturáj át állitottik fi De e 8 a diktatúra, mint minden más diktatúra, nem tartfiatú fenn 3okáig, mert e 2 adiktatura is hazugságból rsfiietett. abbéi él és annak jnódja szerint fog el i 3 pusztulni. Es a crol»tórdtktatura a maga részéről je Is savakkal áll a, világ elé az a frázisok mögött nincs egyéb, mint nyers erőszak, e s pediú »•« , a haladásnak , a civilizációnak az utja, mert a proletárt /"*!/ ' . Á \
