Napi Hírek, 1921. június/1

1921-06-07 [0013]

P á r i a

m iunius ?„A kamara mai ülésén a trianoni békeszorzódés előadója Guirnierv Illő et Vilaine képviselője, beszédében többek közt ismételten kiemelte, kasy a trianoni oékeszerzodes kísérőiegyzéke^oly magyarázatokra adott alkalmat* amelyek egyáltalán nei$eleineBíeg neki. A kísérőjegyzéket ugvania a nyugatin agyar országi vármegyékre vonatkozó határozatok dolgában is Illetékesnek tekintették, noha az illető vármegyék Ausztriának valő juttatását csak a töböí szerződés elkészítése után vette* tervbe gazdasági okokból ós azórt^ mert a lakosság német nyelvű, A magyaroknak a kísérőjegyzékre alapított polemi^ája, amely különösen a legutóbbi évben erősbödött, ujböl kérdésessé tenne az egész trianoni szerződést^ amelynek pedig egészen tiszta a valódi értelme ós nem engedi meg az önkényen belemagyarázásokat. A határkiigazitó bizottságból nem akarnak vak eszközt csinálni és nem akarják arra kényszeríteni* hogy a békeszerződésben megállapítólt határok kijelölésénei akarat nélkül ragaszkodjanak a DatüknÖz* Lehetőséget kell nyújtani arra - . hogv számot vethessenek egyes ÍVOO^JM^J lokális követelésekkel* A kísérőlevél célia az volt* hogy az, utódállamok között barátságos megegyezést létesítsen és ha a határkiigazitő bizottság a népszövetséghez fordulna* a népszövetség nem tehetne egyebet* mint hogy felszólítaná Magyarországot és az utódállamokat* hogy eaitleges helyi' vitás kérdésekben egymás közt egyezzenek meg. 5fegát a szerződést ez kérdésessé nem teheti. , . Guerier ezután a szerződéa ratifikálását ccj%vrMí^^/Ml/ § P á r i s,június 7

e

(AfyTf «ttfc*t»^n^ jelentésében a trianoni békeszerződésről még a következőket mondotta: A magyar agrárdemokráeia. amely-már több tanújelét adta okszerűségének, sok szolgálatot tehet a világbékenék azzal, ha méltányos törvényességgel valóra váltja azokat az agrárreformokat, amelyeknek Szabó miniszter tervezetei figyelemreméltó perspektíváját nyitották meg. Franciaország a háború kegyetlen megpróbáltatásai ellenére gyűlölet nőikül szerkesztette és vitatta meg a versaillesi szerződés pontjait és Magyarország ellen sem viseltetik ellenséges érzülettal, mint azt ráfogják. Kulönlegea kezdeményezésekkel kell megtalálni a két ország gazdasági kapcsolatainak megteremtéséhez szükséges ipari és kereskedelmi vállalkozásokat, de vigyázni kell, nehogy e kezdeményezések leple alatt túlhajtott koncepciók burjánozzanak fel amelyek a francia hitelezők érdekeit halomra dönthetnek,annál is inkább, mert ezeket az érdekeket a békeszerződések elismerték és megszentelték. Guernier után Margaine radikális képviselő következett, aki beszéde el«ején a békeszerződés mellett foglalt állást és kifejtette hogy az uj Európa rendje csak a közösségen és az uj államok együttműködésén épülhet fel, demokratikus alapokon*

!

Najd kritika tárgyába tette azt a módszert, amellyel a régi Magyarország területeinek egyrészét a szomszédállamoknak Ítélték oáa„ nevezetesen Bománia oly területrészeket is kapott ahol a magár ok sokkal nagyobb számban vannak.mint a románok. Sajnálja, hogy a magyarországi diplomáciai ügyvivőknek adott utasítások bizonyos különleges érdekektől nyertek tápot. Taglalja ezután a háború által alkotott kis államok alakításának történelmi alapjait Ós igen súlyosnak mondja Károly király kísértét. Sajnálja, hogy bizonyos híresztelések Franciaországot oly szinben tüntették fel mint TUZr ezt a kísérletet támogatná. B r i and miniszterelnök itt félbeszakítja a szónokot és cáfolja az. erre vouatkosó híreszteléseiét* Elfejti hogy a szövetségesek e részben a leghatározottabb - magst<rj§ftást tanusitották, ami iránt a •nagykövetek értekezletének hozott határozata 3emmi kétséget sem hagyhatott fenn* — Amikor Kargaine azokról a franoia körökről beszélt, amelyek Habsburg-barát politikát folytatnak ás megemlíti azt a hireszteiést

5 hogy pármai Sixtus berezeg Károly királlyal dt>raesb>^urgban találkozott ,mielőtt a király Magyarországba indult, jbríand közbekiálts - Franciaország politikája nem ssalonpolitika*. Amit talán a rjyaXisták Jtivannak , alt nem kívánja irranciaország* Midőn Margaine feltette a kérdést.hogy miért nem vette át a vezetést Franciaország akkor, amikor az Utódállamok gazdasági csatlakozásáról volt sző ós hogy az Utódállamok értekezletüket miért Port Rose-ban tartották meg és nem Parisban, hriand azt a kérdést vetette közbe: - Miért kell mindig Franciaországnak a bűnösnek lennie ?.ílem természetes,hogy valemly értekezletet azoknak az érdekszféráknak a közelében tartanak,amelyek szükségessé tették