Napi Hírek, 1921. június/1
1921-06-07 [0013]
P á w & s, június 7. A kamara HBÍ ülésén a trianoni békeszerződés ratifikálásáról szőlő vitában - • Guernier Jelentése befejeztével elfbgackiara ajánlotta a törvényjavaslatot. Margain felszólalásában kifejtette, hogy a trianoni szerződés épp oly kevéssé veszélyezteti középenrópa tart^j rendjét, mint a atrgermaini szerződés^ Magyarországon épp ugy mint Ausztriába* fontos gazdasági kapcsolatokat szakítottak széjjel. Margain különösen a Bánság fel osztását éneite ki, azután áttért a szövetségesek középeurópai általános politikájára, melyet a fegyverszünet óta gyakoroltak és amely folytonosan inga<jb zott. Az uj Ausztriában a végzetes csatlakozási politikát, aaely egymásután pattantja ki a különböző* népszavazásokét, fo*leg az általános e lka dvet lenézés váltotta ki. Ennek as elkedvetlenoiésnek az oka részben & t a zövetaégesek elégtelen segitaáge, miután nem kaptak tőlük elsgndo' támogatást, részbe a pedig a nyagatraagy aror_zági vármegyék kérdése, amely vármegyéket a st.germaini sjerződós juttatott Ausztriának, de amelyeket mindmáig sem adtak át. Magyarországon elejtett/ék aaokat & demokrata elemeket, amelyek franciabarát politikát szorgalmaznak. Margain emlékeztetett arra a barátságtalan, fogadtatásra, emolyet Franciaország a Károlyikor ma ujn ¿3- rendezett a ez a konsápy külső támogatás nélkül és belső" támadásoknak kitéve a bolsevizmus karjaiba dölt. Margain a Hatsburgharát politika ellen is fordult,amelyet bizonyos körök gyakorolnak és amely a régi monarchia feltámasztását tusi ki célul. A szónok as uj állasok szoros gazdasági kapcsolatát kívánja Franciaország kezdeményezésével, középeurópában • - : uj rendet kell teremteni, ez azonban csak a közösség rendje lehet a demokrácia alapjén./Tetszés/ /MTI/ Pr á g a ,június 7, /A Magyar Távirati Iroda tudósítójának jelentése./ A prágai cseh-magyar tárgyalások folytatása alkalmával G-rats Gusztáv dr, volt külügyminiszter a Práger Tagblattba cikket irt,amelyben kijelenti hogy a cseh köztársaság és Magyarország közeledésének megteremtésére irányuló fáradozás sokkal inkább érdekében áll mindakét résznek, semhogy a sikert ne lehetne bizonyosra venni. Szükség van a tárgyaLásokra, hogy azt a kihal falat, amellyel egyes államok a felfordulás után körülvették magukat, mennél gyorsabban és mennél alaposabban le lehessen dönteni. A nagyobb gazdasági egységekre való törekvés, amely a háború előtt eltelt évtizedeket jellemezte, sokkal inkább velejár az egéss gazdasági fejlődéssel, semhogy ne bizonyulna a gazdasági szétdaraboltság és kisállamokra való tagozódás tarthatatlannak. Arra a kérdésre, lehetőnek tartja-e, hogy politikailag önálló államok szuverén jogaik fentartása mellett gazdaságilag szorosan összekapcsolódjanak, azt felelte G-rats dr., hogy a legutóbbi évek eseményeit, amelyek a légélesebben a békeszerződésekben jutnak kifejezésre, nem lehet egyszerűen meg nem történtekké tenni, "Másrészt azonban nem lehet hogy a történelem a párisi békemüvei kimondta volna az utolsó szotj A politikai művészetre vár, hogy mindakét fél számára útját állja olyan politikai törekvések megcsontosodásának, amelyek régi, túlhaladott viszonyok életrekeltését jelentenék. A tanácskozások során a még fennálló ellentétek fokozatosan kiküszöbölhetők, vagy legalábbis áthidalhatók lesznek. Ehhez nem szükséges más, csak egy kis jóakarat és ügyesség. Szerencsére mindakett© nagy mértékben feltételezhető a cseh köztársaság vezető államférfiáinál". M ü n o h e n,június 7, A müncheni újságok beszámolnak a követelő incidensről: Wehány nap előtt abban a házban, ahol az országos 'endőrség és a népőrség irodái vannak, feltűnt r egy férfi,aki i3meelten mepkisereite,hogy benézzen az ablakokon és az ajtónál hallgatódzni akart. Viselkedésére egy volt szász tiszt figyelmeztetett >gy rendőrt aki követte az illetőt. Amikor utóiérte, a férfi igazol- . a magát, hogy ő Dard volt francia követ és felvilágosítást kért a •endőrtől, ki bizta meg, hogy őt-kövesse. Erre odajött az emiitett ,iszt. akit a követ mellbevagott. A követ kijelentette, hogy ezt aiért tette, mert attól tartott, hogy a volt tiszt megtámadja.Dard kelőbb panaszt tett a bajor külügyminisztériumban és elégtételt kert. tir szerint a külügyminisztérium bocsánatot kert,/MTI./ T e-s c h e n,június 7,/A Magyar Távirati Iroda tudósítójának 'plentése./ Az egész krakói sajtó az önálló tót köztársaság kikiáltásával foglalkozik. AZ újságok közlik TJnger dr. felhívását és megjegysik hogy a lengyel kormányra, illetve a lengyel külügyminisztériumba ¿2'a* 1 eladat vár,hogy komoly politikai álláspontot foglaljon el \ felvidék szeparatisztikus mozgalmának ügyében. A'.. Cs asz azt irja, hogy "ipyftlemmel kell lenni arra. hogy a felvidéki ügyekben a tótok után iz első szó a magyarokat illeti meg, még pedig nem csak történelmi lkokból hanem-azért is, mert a Felvidéken majdnem egymillió a magyar Lakosság száma, amely egyes községekben a többséget alkotja.
