Napi Hírek, 1921. június/1
1921-06-02 [0013]
.Ai : elnök.ki törj lelkesedéssel fogadott megnyitója után dr. Okoliesáoyi Laszlo a Területvédő Liga ügyvezető alelnöke taondotta el elemi hatású tiltakozó beszédét. Nyugatin agyar ország dolfa egyike legtitokza osati kérdéseinknek, ainely a legnagyobb mertekben dobbentottc mi a magyar közvéleményt; Érthetetlen ez a jutalmazása Ausztriának, mely a. entente szemében épp oly pünos a babomban, mint mi, s amelynek a német birodalomhoz való csatlakozási vágya egészen kétségtelen. Első pillanatra Eris almájának gondoltuk, amellyel a két régi testvér között akarnak szakadási csinálni . Korábban jóformán ismeretlen volt Nyugatmagyarországon az osztrák irredentista agitáció. Nyugatmagyarország népet az egységes magyar államhoz ragaszkodó, hu, becsületes, szorgalmas polgárságnak ismerte.mindönki, /Nagy taps,/ Sokan naivan még azt hitték, hogy Ausztria el sem fogadja, csak alkudozási eszköz lesz. Négyszemközt a józan osztrák politikusok ma is bevallják, hogy erre az ajándékra semmi szükségük de kifelé a közvéleményt oly nagy mértekben felkorbácsolta az agitáció, hogy minden engedékenységet velünk szemben hazaárulásnak minősítenek. Es csodálatos módon Magyarország tiltakozó magatartását nemcsak Ausztria, hanem leghangosabban a csehek és szerbek utasították vissza. Ez a körülmény egyszerre rávilágított a jugo/— szláv és cseh korridor.gondolatára, amelyet megerősített még az a kikötés, hogy Nyugatmagyarország nem közvetlenül Ausztriának adandó át, hanem az enten tónak, ez adja át Ausztriának. Komolyan aggódik, hogy a rövidlátó osztrák politikát megint be fogják csapni és a végén Nyugatmagyarorszagból cseh-jugoszláv korridor lesz. Ezzel betetőzést nyer Magyarország hermetikus elszigetelése ós főleg gazdasági teljes élszakitásunk a német birodalomtól. Annál megföghatatlanabb a magyar kormány május 24-iki jegyzéke, amely az egész magyar közvéleményt, de legnagyobb mértekben Nyugatraagyarország hűséges lakosságát megdöbbentette s amely ezer eves álláspontunkról letérve, feladná a magyar állam területi egységének elvét. Ka ez megvalósul, akkor a többi területek visszaszerzésére irányuló minden reményünk majdnem elenyészhet . /Zajos felkiáltások: De nem adjuk fel'! ügy van!/ Nem azért fáj Nyugatmagyar ország elszakitásának gondolata jobban, mint a xM-M megszállótu országrészeké, mintha nem egyformán nőtt volna a magyar szívhez Szent István koronájának minden talpalattnyi darabja, hanem mert amazokat levert kábultSágunkban rabolták el tőlünk, ezt pedig teljes öntudatunknál akarják testünkből levágni. Ha ebbe beleegyezik a kormány és az ország népe,, akkor örökre elveszti a felszabadulás minden reménységét a demarkációs vonalon fcul olthatatlan vággyal felénk sóvárgó minden elszakított testvérünk. Rettenetes hibát követet el tehát a kormány a szerencsétlen május 24-i.k.i jegyzékkel, ezt a magyar társadalomnak kell jóvátennie az egész országot átható egységes és ellenállhatatlan tiltakozással, amely a kormányt a végzetes uton megállítja és visszatérésre bírja. /Nagy taps./ Az entente Ígéreteiből szerzett eddigi tapasztalatok után ragaszkodni kell ahhoz, hogy a uillerand-féle levélben megígért határme§ál 1 apitó bizottság előbb végezze el működését és csak azután tárgyaljunk, területi kérdésekről. Terület feladásba sohasem mehetünk bele, 114'ra bele kell vinni a nemzeti egység gondolatát a megingott közvélemény tudatába, N.yvgatm agyar ország sorsa az a saroktengely, amelyen egész Magyarország, a felvidék, Erdély, Bácska és minden területi kérdésünk, ogesz jövőnk fordul. /Ugy van! Nagy taps,/ Az egész magyar társadalom ellenállhatatlan oreje kényszeríti a magyar kormányt, hogy területi kérdésekben no alkudjék és ne áldozzon ft-1 egy akácfát sem. /Kos zantartó taps és lelkes éljenzés*/ Dr. Krisztics Sándor a Területvédő Liga főtitkára a nyugatmagyarországi kérdés külpolitikai alakulásáról szólva,mélyenjáró történelmi viszapilljantást vetett Magyarországnak a németséghez való ezeréves viszonyára, szembeállítva a német vágyakozást a magyar védekezéssel.Kezdődött ez Szent István birodalmának megalapítása után 30 esztendővel a Konrád-féle betöréssel, majd tovább a Henrikek ellen való küzdelmeinkkel, a tatáriárás után IV, Béla győzelmes ellentállásával. Európa sohasem törődött igazán Magyarországgal s a török dulásnak csak Bécs veszedelme miatt vetett végei. Ezután következeti a Rákóczi korszak, majd Kos uth Lajos kora. mi- a legújabb időkben újra fenyeget bennünket a német vágyakozást" » A Czernin-féle loederalisztikus terv épp ugy megcsonkította voluá a magyar korona testét, mint most ellenségeink és hálát adhatunk Istennek, hogy ellenséges kard vagdalt fel berniünkéi. 1910. decemberéig a francia közvélemény hallani sem akart Ausztria csen gyarapításáról, az osztrák keresztényszocialista párt SCP volt mellette. Az 1920. esztendő meghozta Nyugatin agyar ország népének hihetetlen erővel való megnyilatkozását a magyai' ügy mellett, /Taps,/ Az entente kiküldötte meggyőződhetett erről, de ez nyitottatmeg a kisen tente szemét is, hogy ezt az erőt ellensúlyozni kell és így ért el a kérdés a mai helyzethez. Végül emlékeztet Zrínyi Miklósra/ aki már régen raegmon- j dotta. hogy a magyar csak magára számítson és öltözzek igazságba, Ez pedig ma annyit jelent, hogy mondjuk meg nyíltan és világosan: Nyugatmagyarországot pedig nem adjuk! /Lelkes felkiáltások: Nem! Nemi Soha! Nagy taps. /
