Napi Hírek, 1921. június/1

1921-06-02 [0013]

• Thuraer Mihály dr, sopron város polgármestere magyarul kezdet­te bőszedet. Kifejtette, hogy azok, akik Nyu^at-MagyaroBzágot Ausztri­ához akarjak csatolni, azt Ha*-sudj4V., hmwn*eti Wg&dáaagi okokb?3 Kel^cdaadni est a terdletet Ausztriának*'Nemzeti okokból a nyugat-Ma­gyar országgá 1- elkeresztelt területen, ninos szüksáe senkinek sem arra, hogy Ausztriához csatlakozzék. El ott 350,000 németc A nyelve német, de öriási tobbsőg4r.*k 2 lelke, & szire maivar* /Zajos éljenzés./ El ott Myolovanez^rmagyar és koze.1 negyvenötezer horvát, akinek a szive osak •agyarul aobban. A magyarnak ü a horvátnak Mzonyár«inca szüksége »^§y Ausztria holdigitsa az ő nemzeti eszméivel, i/e a németnek sincs,. %y ezredévea át megtartotta az ottani németség a maga ősi nyelvét, fejlesztette a maga kuiturását és segítségére volta magyar ­nak„ hoarv a ma?a.kultúráiát iiépitae; 'ÉLEnk helyetiás/ CteEdáhági oloMtsím lehet szüksége a nyugat-magyarországi népnek a határok .Megvált ezt jutására. Az a gyönyörű hegyes-völgyes viaék nem teííuel annyi gabonát,, amennyire a gazdának szüksége van e hogy fifaga háza népét élelmezze, nem termel annyi takarnányt, hogy a maga aliat­állományát fönntartsa* Vannak értékek Nyugat-Magyarországon^ amejrek Megbecsül ehetőt len kikcsek Magyarországra nézve., jfa u szén ás egyéb nyerstermékek ipartalepek, gyáttelepek vannak, de ez mind olyan, ami­vel az osztrákok sokkal bőségesebben vannak ellátva,, mint ez a szegény Csonka-Magyarország, ha elszakít jak.ezt ájjTcrületet. akkor az ott él ¡5 nép, a magyar, a horvát, és a néne tgy arán t gazdaságban 03 művelődés­bea visszafejlődik, A magyarságnak v\gnő ereiének megfeszítéséről meg kell próbálnia ennek az országrésznek megmentését , Mert Magyarorazág a íju^at-mjigyarorazági kordás elintézésével fog levizsgázni ajerületi épség nagmerdésébenV /Zwgó taps 0 / igazságunk tudat áh an fl és annak tudatában; hogy ist«n éA> a termeszét is melléltünk van„ mi nyugat-ma­S axors ságiak azt köve telj iík (> hogy a nyugat-magyarországi kérdés olyan intézést tafáljoua amely megfelel az ezeréves Magyarország szent érdekeinek. A magyar nép, amely szer óven át annyi érdemet szerzett Európa körül. ós amely azért bocsátkozott a bi 1 aga;íboruba, hogy távol , tartás*, fcurópatól a baik&nizmus «Agmátelyeső nyenrilyáiát és amely utolen* erőinek magieszitésévül megranntette íSuropát a bolsevizmus veszedelmé­től, joggal követeiheti g hogy állítsák binsza az ezeréves Magyarország határait,, hagyjákpneg KTUgat-Magyarországo^ a*. •pvaorazágnáX. amely állandóan UeilgBetle minden pLjáráaak. minden Igényéfs Minden jo­gát, nyelvre éa vallásra való tekintet nel.cül. A polgármester ezatán német nyelven folytatta beszédét és botránkozáaanaf adott kifejezést, hogy as osztrákok, akikkel a magyarol együtt harcol taK Magvarország testéből ki akarnak szakítani egy reszt, Tacadiákaagyar. hogy &k kérték as antanttól a határok megváltoztatását, Ezzel szemlén lány, hogy Ausztriában má^9üő-»ban mozgalom isdult meg amely a Magyar birodalomból egészen szombathelyig,, oyőrig, aőt koma­romig nyulo területet tkart kitépni* Megcáfolta azt a híresztelést, mintha a ayngat-MjgyarorBgágiak bárkit is megoiztak volna, no|g a pá­risi békekonlerencián követeljék az Ausztóához való csatoltatást. Akik. odokint a csatlakésás mellett agitá&ak, azok olyan elemek, amelyek idebent nem tudtak érvényesülni, JBeer dr*. aki az oaztrákok részéről Mint nyugat-magyarországi szakértő szerepel a béketárgyalások alkalmá­val, nem fűldiYe a nyugat-magyarorsz fiaknak, erdélyi szász,»ahlhals_ dr. pedig oopronban született ugyan„ de Már gyermeksorában elszáraazPtt és azŐta sem törődött szülővárosával, tízek az emberek meg magyar állam­polgár sáukat io megtagadták, osztrák állampolgárok lettek és most egy­szerre megmentő! akarnak.lenni a^Jfat-ma^sxor^^i aépaek. Xz osztrákok azt állítják,, hogy a syugat„aiagyarcrszági népet kulturális tekintetben föltakarják szabadítani, amal-magyarorszfenak évszázados iskolái vannak és fiai, akik ezeket az lakóiakat regeztik fcacarorszég közéletében előkelő szerepet játszanak, sebs sem vetették szemükre, hogy német szármázásnak,falta aft veszik rossznévefe az oaat­rákok, hogy Sopron szabad királyi város német polgárai Már a XVII* század elején saját anyagi eszközeikkel magyar gimnáziumot alapítot­tak a városban? „ , ... folyt. kov. §Szeged, június 2» A terroristák bünpörének folytató­lagos tárgyalásán ma varga József MA.7 fékezot hallgatták ki. aki a halálvonaton téliesített szolgalatot. Tanú a v&nat összeállításáról adott felvilágosítást. Az egyik Pu^mannnkoesit a terroristák vér­padnak neveztek,, Itt hallgatták ki a tuszokav, itt kínozták és öl­ték meg áldozataikat. Kélix vádlott a tanúvallomásakor nevetni kezd* Ülnök: Fe'nevessen, ez nem vígjátéki A tanú a továbbiakban. Isirja a várpadnak nevetett kocsi bel­sejét. KImondja/ ; &ogy a falak, a padló, az ülések vértől voltak foltosak és,tényleg ngy nézett ki a koosi, mint egy vérpad. A Rávay gyilkosságról szólva vallomásában elmondja, hogy Félef^náz-án látta, amikor a tafroriáták fiívay Lajost és két társát a vesitóhelyre ki­sérték o A gyilkessgűt nem latnatta. mert a vonat mozgásban volt s tolatás közben egy veggonsor takarta el a vesztőhely felé a kilá­tást,, Fövid idővel később a gyilkosság után ismét láthatta a gyil­kosság színhelyét, a terroristák akkor fosztották ki áldozataikat, Mztttái beleráagatlák a három hullát az előre megásott gödörbe,. A követf®ző tann Jeszensaki József aárfékező volt, aki Ceg­lédig kísérte a haiálvonatotc í'legyházán a hosszú álldögálás alatt határozták el a terroristák a gyilkóságot.. Üzután az elnök felezóljtja a terroristákat, hogy álljanak fel. A tana egyiket sem ismeri fel, nem hanoiiitanok, egyikre sem ­mondotta. Elnök: Az Bngi névre nem emlékszik? hallota-e valaha ezt a nevet? Tanú: /gondolkodik/ Igen hallottamé Az egyik állomáson egy kövérea ember a tusz-kocsihoz hivta lagiugs ketten vallatták a tú­szokat. A terroristák a túszokkal kegyetlen 11 bántak, A következő tanú Kaszárnya Ágoston mozdonyveatá elmondja, hogy parancsot kapott, hogy álljon mozdonyával a vonat elé, ő a parancsot teljesítette s Memsokara látta^ hogy néhány terrorista há­rom túszt vezetett. A gyilkosságot nem látta. 4 kivégzetteket tudo­mása sserint előbb a forradalmi törvényszék hallgatta ki A főtárgyalást pénteken folytatják, amelyen részint az el­hunyt, réozint pedi£ a megszökött ós eltűnt tanuk jegyzőkönyvbe moa. dott vallomásait olvassák fel. /MTI/ $ A Daross-bzövetség kereskedelmi és ipari csoportja jú­nius 5-én délelőtt,10 árakor a régi képviselőház tanácskozótermé­ben AIII, főherceg Sándor-utca 8 & / rendkívüli együttes gyűlést tarU.. A gyűlésen dr» Vargha Imre közigazgatási biró az adóról, dr. Szőke JÓZsef törvényszéki biro pedig a csodönkivüli kényszere ­gyezségről tart előadást. Az érdeklődőket szívesen látja a Baross­Szövetség« m ab mm

Next

/
Oldalképek
Tartalom