Napi Hírek, 1920. december/2
1920-12-24 [0006]
P á r i s , december 24. /A MTI. tudósít ójának jelentése/ • h' ,. . ., * Daniéiou képviselőnek a trianoni békeszerződés ratifikálása alkalmából a francia kamarában beteriesztett jelentése a napokban külön lenyomatban megjelent. A kimerítő jelentés kilencz részbon foglalkozik a mag^r békeszerződéssel. A lelentés első részében a háborúért való felelősség megalla- • 4 pitásának a kérőésétfr* f.egl.riaiteWttf Leszögezi, hogy bármit ^ mondjanak is a magyarok/ a németekkel kötött szövetségük ma- ^ «-varazatára, a háborút megelőző években semmiféle veszély nem 3 fenyegetett többé Keletről.. A keleti veszély Magyarországra V nézve szláv veszéllyé alakult át.'A" szláv gyűrűt a jiémetek J^, támogatásával akarta áttörni. Noha az ország vezetői grof Tisza iratainak közzétételével meg akarják állapítani hogy Tisza ellenezte a Szerbiának saolo ultimátum elküldését es ellenzett minden háborús kezdeményezést, mégis kétségtelennek tetszik tlú'Hünli, hogy a magyar katonapárt saját jószántából indult harcba a szlávok ellen, a porosz militarizmus oldalán. Egyébként nem találkozik olyan magyar .aki ne ismerne el hogy amikor a koczka el volt vetve, a^KK'or Magyarország hűségesnek mutatkozott szövetségesei iránt. SzámukraY*- mint mond iák -- a nemzeti loyalitásnak f védelemnek és tisztességnek fa kérdése volt. Felesleges mondani, hogy Vilmos császár értett ahhoz, hogy ezeket az érzelmeket kihasználja es a magyar népet nagyravágyásának szolgálatába állítsa. Magyarország különben csak a felét alkotta a ket'ős monarchiának es az osz uralkodó szívvel-lélekkel támogatva a németek ügyét. Magyarország és a délszlávok között a helyzet igen feszült volt az első balkáni válság óta. Bosznia-Hercegovina annexioja, amelyet 1908-ban proklamáltak.érthető módon izgalomba hozta a sziav népeket. Mint hogy a szerbek gyengék voltak ahhoz, hogy hatalmas szomszédjuknak hadat üzenjenek*azért szívesen bátorították a horvátok agitációját akik nem akartak többé alattvalói lenni a monarchiának. Ez az agitáció kapóra jött a monarchiának, mert abban indokokat talált százados uralmának föntartására és amikor a szarajevói merénylet megtörtént, sokan voltak, akik azt állítótiák, hogy az összeesküvést maga Ferenc Ferdinánd trónörökös szervezte, aki > háborút óhajtott azért,- hogy véglegesen szabályozhassa a fisohorsza és horvátországi szláv lakosság'sorsát és esetleg elnyomhassa Szerbiát. Berlinből mindezeket a kombinációkat kedvező szemmel nézték* a filholmstiasse, mint a következmények ountán mutat fák, Ött állott f erenc Ferdinánd mögött. Bárhogy legyen is 4 ha Gabrilovics bombája töltet lent*volt, Gavrilo Princip revolvere mégis halálra sebezte a trónörököst és feleségét. Az osztrák-magyar kormánynak most már minden jogcíme meg volt arra, hogy Jterlin támogaRsával végrehajtsa a Balkán meghódítására irányuló kísérletét . A ketiős monarchia felelősségű tehát a nagy báboru előidézésében a következő: ,1./ Ausztria előbb 1913 augusztusában tervet dolgozott ki Szerbia megtámadására, majd 1914 júliusában jegyzéket nyújtott át Szerbiának, amely oly rendkívül határozott követeléseket tartalmazot t, ho gy nyomában kétségtelenül várni lehetett egy osztrákszerb és r egy Vennek következményeképpen! fritalnkulré európai háborút . 2»/ Visszautasította a nagyhatalmaknak azt a kérését, hogy az ultimátum lejáratát 48 órával meghosszabbítsák; 3./Visszahivta belgrádi követ ér ós háborút üzent Szerbiának, noha a szerb kormány megfelelő formában csaknem valamennyi követelésnek eleget tett és kész volt árra, hogy a többiről tárgyaljon- és döntőbíróság határozatának vesse ala magát. 4/ Visszautasította azt, hogy tárgyalásba bocsátkozzák Oroszországgal és a többi hatálommái a szerb jegyzékről ós a tárgyalásra csak július 31 0-én nyilatkozott késznek, amikor már későn volt. 5.7 Visszautasítót•a Grey javaslatát, amely odairányult, hogy a nem érdekelt né&y hatalom közbelépjen, vagy legalább is tanácsokkal szolgáljon, még pedig visszautasította akkor, amikor Oroszország ezt a javaslatot már elfogadta. 6./ Anglia nyomatékos sürgetése ellenére nem adott választ a Grey által javasolt megegyezési formulára. . It* Jagow utján visszautasította a Szasszanov részéről javaslatba hozott első megegyezési formulát. 8. / Nem válaszolt ^zasszanov második megegyezési formuiajara.. 9. / Nem tartotta méltónak, hogy válaszoljon Grey és Szasszanov utolsó bekitő javaslataira. ^ 10 Felvilágosításaiban mindig csak annak a megállapítására szorítkozott , hogy mit nem akart és sohasem mondta hogy mit akart: ' 11./ Ausztria kezdte meg elsőnek a mozgósítást és a katonai hadmüveleteket; részleges, majd általános mozgósításával a többi hatalmakat mind megelőzte. , *\ me r let< a felelősség mellett amely az orsztrák-maevar monarchiát terheli, külön felelősség hárul Magyarországra Saga a magyar^közvélemény is Tisza Istvánban Németország egyik bűntársat látta és haláláig avval vádolta, hogy le akarta igázni *y?£}*Y nemzetiségeket. Tisza volt az, aki először formulázta m ! g- i * te l?^ropa eszméjét Bosznia-Hercegovinának az annexioját is o készítette elo 1911-től kezdve. J «ín a ^i Z iSv? a ^i ezu ^ n fölfogásának igazolására hivatkozik a Népszava 1914 júliusában megjelent egyik cikkéra, amely az I 2SSÍr r f5""így 0 ?+™ on 5íf*, P Bo iJ a az ultimátumért és azt mondja hogy az ultimátum föltételeiét egyenesen azért áttanították mese olyan szigorúan hogy azokat ne legesben elfogadni. Tisza elég belátó volt ahhoz, hogy fölismerje, milyen £!Í£V ltC ? ba í 1 ! 25 * ors ? a Sát amikor Berlin parancsainak aláveti Ü g £ -fv Az ?l so ma í nö1 csata után Nemetország többé már nem gondolhatott a győzelemre es Tisza megértette, hogy a német császár a monarchia költségére akarja lefolytatni a háborút vn?ín l V!? kkal .mkabb le volt kötve semhogy visszakozhatott HlSPi í?* V is i jzak0z ? lépést k áro i y kiráiy tette meg, aki kész lett volna különbékét kötni.
