Napi Hírek, 1920. december/2

1920-12-24 [0006]

P á r i s , december 24. /A MTI. tudósít ójának je­lentése/ • h' ,. . ., * Daniéiou képviselőnek a trianoni békeszerződés ratifikálása alkalmából a francia kamarában beteriesztett je­lentése a napokban külön lenyomatban megjelent. A kimerítő je­lentés kilencz részbon foglalkozik a mag^r békeszerződéssel. A lelentés első részében a háborúért való felelősség megalla- • 4 pitásának a kérőésétfr* f.egl.riaiteWttf Leszögezi, hogy bármit ^ mondjanak is a magyarok/ a németekkel kötött szövetségük ma- ^ «-varazatára, a háborút megelőző években semmiféle veszély nem 3 fenyegetett többé Keletről.. A keleti veszély Magyarországra V nézve szláv veszéllyé alakult át.'A" szláv gyűrűt a jiémetek J^, támogatásával akarta áttörni. Noha az ország vezetői grof Tisza iratainak közzétételével meg akarják állapítani hogy Tisza ellenezte a Szerbiának saolo ultimátum elküldését es ellenzett minden háborús kezdeményezést, mégis kétségtelennek tetszik tlú'Hünli, hogy a magyar katonapárt saját jószántából indult harcba a szlávok ellen, a porosz militarizmus oldalán. Egyébként nem találkozik olyan magyar .aki ne ismerne el hogy amikor a koczka el volt vetve, a^KK'or Magyarország hű­ségesnek mutatkozott szövetségesei iránt. SzámukraY*- mint mond iák -- a nemzeti loyalitásnak f védelemnek és tisztességnek fa kérdése volt. Felesleges mondani, hogy Vilmos császár értett ahhoz, hogy ezeket az érzelmeket kihasználja es a magyar né­pet nagyravágyásának szolgálatába állítsa. Magyarország külön­ben csak a felét alkotta a ket'ős monarchiának es az osz uralko­dó szívvel-lélekkel támogatva a németek ügyét. Magyarország és a délszlávok között a helyzet igen feszült volt az első balkáni válság óta. Bosznia-Hercegovina annexioja, amelyet 1908-ban proklamáltak.érthető módon izgalomba hozta a sziav népeket. Mint ­hogy a szerbek gyengék voltak ahhoz, hogy hatalmas szomszédjuknak hadat üzenjenek*azért szívesen bátorították a horvátok agitáció­ját akik nem akartak többé alattvalói lenni a monarchiának. Ez az agitáció kapóra jött a monarchiának, mert abban indokokat talált százados uralmának föntartására és amikor a szarajevói merénylet megtörtént, sokan voltak, akik azt állítótiák, hogy az összeesküvést maga Ferenc Ferdinánd trónörökös szervezte, aki > háborút óhajtott azért,- hogy véglegesen szabályozhassa a fisohorsza és horvátországi szláv lakosság'sorsát és esetleg elnyomhassa Szerbiát. Berlinből mindezeket a kombinációkat kedvező szemmel nézték* a filholmstiasse, mint a következmények ountán mutat fák, Ött állott f erenc Ferdinánd mögött. Bárhogy legyen is 4 ha Gab­rilovics bombája töltet lent*volt, Gavrilo Princip revolvere mégis halálra sebezte a trónörököst és feleségét. Az osztrák-magyar kormánynak most már minden jogcíme meg volt arra, hogy Jterlin támogaRsával végrehajtsa a Balkán meghódítására irányuló kí­sérletét . A ketiős monarchia felelősségű tehát a nagy báboru előidézésében a következő: ,1./ Ausztria előbb 1913 augusztusában tervet dolgozott ki Szerbia megtámadására, majd 1914 júliusában jegyzéket nyújtott át Szerbiának, amely oly rendkívül határozott követeléseket tar­talmazot t, ho gy nyomában kétségtelenül várni lehetett egy osztrák­szerb és r egy Vennek következményeképpen! fritalnkulré európai hábo­rút . 2»/ Visszautasította a nagyhatalmaknak azt a kérését, hogy az ultimátum lejáratát 48 órával meghosszabbítsák; 3./Visszahivta belgrádi követ ér ós háborút üzent Szerbiá­nak, noha a szerb kormány megfelelő formában csaknem valamennyi követelésnek eleget tett és kész volt árra, hogy a többiről tár­gyaljon- és döntőbíróság határozatának vesse ala magát. 4/ Visszautasította azt, hogy tárgyalásba bocsátkozzák Oroszországgal és a többi hatálommái a szerb jegyzékről ós a tárgyalásra csak július 31 0-én nyilatkozott késznek, amikor már későn volt. 5.7 Visszautasítót•a Grey javaslatát, amely odairányult, hogy a nem érdekelt né&y hatalom közbelépjen, vagy legalább is taná­csokkal szolgáljon, még pedig visszautasította akkor, amikor Oroszország ezt a javaslatot már elfogadta. 6./ Anglia nyomatékos sürgetése ellenére nem adott választ a Grey által javasolt megegyezési formulára. . It* Jagow utján visszautasította a Szasszanov részéről javaslatba hozott első megegyezési formulát. 8. / Nem válaszolt ^zasszanov második megegyezési for­muiajara.. 9. / Nem tartotta méltónak, hogy válaszoljon Grey és Szasszanov utolsó bekitő javaslataira. ^ 10 Felvilágosításaiban mindig csak annak a megállapí­tására szorítkozott , hogy mit nem akart és sohasem mondta hogy mit akart: ' 11./ Ausztria kezdte meg elsőnek a mozgósítást és a katonai hadmüveleteket; részleges, majd általános mozgósítá­sával a többi hatalmakat mind megelőzte. , *\ me r let< a felelősség mellett amely az orsztrák-maevar monarchiát terheli, külön felelősség hárul Magyarországra Sa­ga a magyar^közvélemény is Tisza Istvánban Németország egyik bűntársat látta és haláláig avval vádolta, hogy le akarta igáz­ni *y?£}*Y nemzetiségeket. Tisza volt az, aki először formulázta m ! g- i * te l?^ropa eszméjét Bosznia-Hercegovinának az annexioját is o készítette elo 1911-től kezdve. J «ín a ^i Z iSv? a ^i ezu ^ n fölfogásának igazolására hivatkozik a Népszava 1914 júliusában megjelent egyik cikkéra, amely az I 2SSÍr r f5""így 0 ?+™ on 5íf*, P Bo iJ a az ultimátumért és azt mondja hogy az ultimátum föltételeiét egyenesen azért áttanították mese olyan szigorúan hogy azokat ne legesben elfogadni. Tisza elég belátó volt ahhoz, hogy fölismerje, milyen £!Í£V ltC ? ba í 1 ! 25 * ors ? a Sát amikor Berlin parancsainak aláveti Ü g £ -fv Az ?l so ma í nö1 csata után Nemetország többé már nem gondolhatott a győzelemre es Tisza megértette, hogy a német császár a monarchia költségére akarja lefolytatni a háborút vn?ín l V!? kkal .mkabb le volt kötve semhogy visszakozhatott HlSPi í?* V is i jzak0z ? lépést k áro i y kiráiy tette meg, aki kész lett volna különbékét kötni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom