Napi Hírek, 1920. november/1
1920-11-07 [0003]
i -í a-í * 5 .november 7. /Savas./ A sajtó meco lég edésr.nao eljárásra vonatkozó francia-angol megállapodásról <?'? iema jelentékeny lépest tett a megvalósulás utján. /MTI./ m.»Lh* ' s,notf*moer 7. ./ÜSÍiJ/ A parlament holnap újra megkezdi munkásságát. A kamara hétfőn 300.000 frank kölcsön megszavazására vonatkozó javaslattal foq foqlalkozni p mely összeget a háború egy névtelen hÁi halottjának a fant neonba való átszállítására fognak fordita¥?*é!l K 4^l%i* P* r ****n1 egyhangúlag elfogadja as előterjesztést. A kamara azután megállapítja napi rendi ét. *nnak as \aopontnak megállapításánál, hogu mikor tárgualíS?*???*? l 0ri > en yj zwslatot,amely a vatikáni nagykövetség felállításáról szol, vitát várnak, mert egyes csoportok ennek a Kérdésnek a jő&ő év elejére való elhalasztását kívánjak, viszont az előadó azt j avaso 1 i a ,hog y a javaslatot azonr.i. , vagyis .valószínűleg november lő.-én,a par~ 1 áment tényleges megnyitása napján, tárgyalják, /MTI./ . . B 1 "/„ÍJ n november 7, /lolíf./ A Havas-irodának azt az állítását, hogy a német állatállomány sokkal jobb heiyst[tben van % mint a francia, a leghatározottabban tagadásba kell venni. Franciaország tejellátása megfelelő, ellenben Uemetorszáa ete kintetben egyenesen rettentő ínséget szenved Ha annyi tejelő tehenet szállítana Németország. amennyit a franciák követelnek, a nemet gyermeknyomor kal^ztrofaja teljessé válnék t ami az egész világ 1 el ki ismeretet fel riasztaná & a3 állítás,hogy Franciaorszáo a megszállás alatt 635.OOu marhát veszített, nem felel meq"a valóságnak,mert az annak idej én megszállva tartott francia terület egész szarvasnfchadllománya 393.113 darab veit és a rekvirálás as állatállománynak egy részére terjedt ki. K öl n,november 7. /holff./ A Lothringer Hattenund Sergmerkveretn, a Hasper Sisen-und Stahlicerke és a Lör.igsborn-Áktiengesellschaft für Hergbau igazgatóságai el határozták, a három vállalat egybeolvasztását. /MTI./ \ n * • r . b , 0 ' l. Jelentik a Magyar Távirati Irodának: A yyőri hírlap jelentése szerint Győr vármegye gabona* beszolgáltatása mindésideig kifogástalan, Jukoricát is megfelelő mennyiségben hoznak be„ luns Jenő dr. alispán a. tengerit a zár alól feloldotta, indokolt esetekben a községi elöljáróságok kiadhatják a szállítási engedélyt, 3 é c s,novembe r 7. /A Magyar Távirati 1ruda magánjelentése./ A Neue Freie Presse írja: Hír adtak róla.nogy az antant kezdeményezésére Ausztria és az utódállamok konferenciára foanak összegyűlni* A munkarendet azok a kormányok fogják megáll api tani, amelyek a jóvátételi bizottságban képviselte tve vannak és amelyektől kiindult az a terv,hogy ilyen konferenci a Uljiöti Öss ze .Mindene ie tre arról lesz !.S» szó/hogy a kereskedelem, a pénzagyi forgalom és a szálliiás terén fennálló nehézségeken könnyítsenek. A jóvátételi bizottság a kezdeményezésről jelentést tett Parisba és az ottani irányadó helyek a legközelebbi időben a számbajŐvŐ egyes államokhoz fordulnak majd, Szek azután megküldik»vál aszúkat a jo-. vátéíeli, bizo itságnak,mire az osztrák kormányt tájékoztatni fogják'az errevonatkozó tervekről. Ahogy a dolgok most állnak, a szomszédos államokkal való minden viszony .&aj üas ápban 'áll,hogy nagy sérelmeket türelmesen el kell viselni és ép- • oly türelemmel kísérletezni kelljűsan kapcsolat helyreállít tása érdekében., Tagadhatatlanul üdvözölni kell minden olyan lépést, amely meg t ere mthe ti ennek előfeltételeit. Olyan Konferenciát, amelyen valamennyi utódállam, képviselője megjelent, as emiitett kérdésekről eddig még egyáltalán nem tartottak és óhaj taidá, hogy a tanácskozás keretei ne legyenek szűkre szabva. Itt nem arról van szó, hogy az'.égyik t áilam engedményeket tegyen a másiknak,hanem arról* hogy mindnyájan közreműködj ene k annak a rendszernek kiküszöbölés ere, amellyel minden állam önmagának is, a többinek ts esak ártott: Pá r i 3., november 7. Danielou az iolaírh0n('-ikket közöl, amelyben sajnálatát fejezi ki,amiért nem tudja megfelelő módon leírni tudapest nagyszerűségeit. Szükségesnek mondj a,hogy hangsulyozzák azoknak a problémáknak súlyosságát, amelyeket a háború felvetett és amelyek sürgős megoldást követelnek* A legelső megoldandó feladat - szerinte - a menekültek problémája. Danielou felhívja a figyelmet ásottnak a magyaroknak sorsára,akiket honfitársaiktól elszakítottak, különösen azok helyzetére, akik kénytelenek vo1 tak Magyarorszáqra menekülni. Meglátogattam - mondja - elhelyezési nelyühst és igen élénk impressziókkal tértem onnan vi3sza. A nyomornak ily nagy fokú összetorlódása rendkívül megkapott, hemfelejthe"tem el azokat a ^szenv edé se ke t, amelyeket ellenségeink észak és északkelé ti Franci aország népének okoztak, Ismerem azokat a nehésséaekei is, amelyekkel akkor találkozunk,amikor a jóvátétel müvének kezdetét sürgetjük főként pedig annaK a ssenmennyiségnek átengedés ét K amellyéj a nemetek által elpusztított bányáink" termését kell pótolni. Lehetetlen azonban meg nem hatőani, amikor^- a regi ellenségeinknél is - olyan nyomort lát az ember, aminőnek en vol*am tanúja a budapesti pályaudvarokon. •• Danielou ezután hosszasan leirja cikkében az eleje tárult látványt és erősen kidomborítja azokat a részeket, ahol a beteg asszonyok és gyermekek helyzetét írj a s. felhívást intéz Franciaországhoz és kéri, amennyire lehe t, könynyitsenek ezen a rettenetes helyzeten, különösen azzal,hogy megaladáltj&zzák a magyar lakosságnak a megszálló tt területekről v való kiűzését és megkönnyítsék amennyire lehet a menekültek minél nagyobb számban való visszatérését osaládi tüsheluükhöz. j Tudni véli, hogy cseh és jugoszláv oldal rol lehetséges volna a megegyezés, é3 hogy ha román részről nem volna olyan kiélesedett a helyzet, a diplomáciai viszony félve teje sgyancsak kedvezően hatna as ilyen] irányú megegyezésre. Franciaország mindenesetre siettetheti ezt a fo lyamato t. t Sg y 11 ye n humanitárius feladat mindenesetre megfelelne a francia nep tradícióinak >/MTI./ >•( v tm » -. Ah ím
