Napi Hírek, 1920. november/1

1920-11-07 [0003]

. § HSil® ISTVAU XULTüSZMniSZTKR BSSZÁMQmJA* & Vasár nap déelLőtt tartotta meg Hall er István kultusza iniszter, C'ssgléd vá^os kspvi selőj e, bessámolój át, •* népgyűlésre a miniszter párthívei közül Bartos János,Le* gesa 782, Róbert timi 1 „ Schiessl Henrik, Dvorcsák GyŐső, Beniczky Cdön, Grieger Miklzs, Sírta József, Drexler János, Prőhlo Vilmos, gerencsér latvén, Gunda Jenő, Szűcs Dezső, Sberhardt Antal, Hal 1 er József, Frühicirih Mátyás, Kutkafalvu Mik^és, Csernyus Mihály nemzetgyűlési képviselők utagiak le JJgyancsak szombaton este Raffau Sándor evangélikus püspök, Győry Lóránd vol t miniszter is elkísérték a kultuszmini szítért beszámolójára és résztvettek a czeglédi evangélikus templom orgonaünnepélyén, Vasárnap a reggeli vonattal Winaisch^Graeis Lajos herceg Szmrecsányi György. Taszler Béla, Avarffy Klek és Fangler Béla jöttek ^seglédre, hogy résztvegyenek a népgyűlésen. Haller István és kisérői szombaton este érkeztek meg Czeglédre. Az állomáson nagy küldöttség élén Sárkány Gyula pol- • cármester üdvözölte a minisztert, az iparos dalárda énekkel köszöntötte, majd Rónay János, az Ipartestül et elnöke, /o~ gadta a ve na égettet* "' Vasárnap délelőtt 11 órakor a városháza előtti Templom* téren tartották meg a beszámolót, amely alkalomból a hatalmas terei sokezer főnyi polgárság lepte el. A gyűlést Törtely Lajos pártelnök nyitotta meg, majd Szűcs Dezső képviselő szólott a köaönséghez, amely után Haller István kultuszminiszter mondotta el beszámolóját. hagy élj enzéssel és tapssal fogadták a minisztert, midőn az erkélyen megjelent, s a te tszészaj csillapultával a miniszter a következő ke szedet mondotta: * Amikor tavaly ittjártam ősz veit és most újra ősz van.. *zóia eltelt egy tél, tavasz, egy nyár és mi mindannyian est hiitUk, hogy ha sz az ősz elérkezik, akkor egy más Magyaro rsság, egy nagyobb Magyarországban fog elhangzani szavunk. Azt hittük akkor, hogy megszűnik az az igazságtalanság ,ameiyet velünk elkövettek és a hályog le fog esni a népek szeméről, akik bennünket halálra Ítélteti. Sajnos csalód* tunk.Amilyen nehezen ismerik el as emberek ast, hogy igazságtalanok, ép olyan nehezén ismerik be a népek is,hogy rosszat csele kedtek

s 'hogy tévedtek. %s as oka annak,hogy eltelt egy hosszú esztendő és a mi volt ellenségeink még mindig nem látták be hogy egy érdemes, becsületes, vitéz, bátor nemsetet Ítéltek halálra és daraboltak szét, mint Krisstus köpenyegét, és adták cda olyan nemzeteknek,amelyek a múltban arra sem voltak érdemesek, hogy" komolyan har cb aszal íj un\ velük g. szétdaraboltak ez nem látták be. hogy bűnt követni k el as élet és egy nemset ellen* liem látták be, hogy nem les addig béke a világon, amig a mi szivünkben itt van a seb,ameí

é

et a békeirat ütött rajtunk, h'em látják be, hogy Ők sem tuanak nyugodni, amíg mi meg nem nyugodhatunk. Annyira nsm látták be, ogy egy pár nap előtt megkaptuk a felhívást,hogy a békesze södést m.ost már ratifikáljuk, vagyis iktassuk törvénybe* Jött ? üsenet, mint annak idején a másik, és benne veit, hogy a rr iyar nemset telj esi t se,mert különben vessen számot önmagával,hogy mi fog a megtagadás után követkesni. Sem kell, hogy as't nekünk nagyon magyarássák,hogy mit szeretnének őfa mivelünk csinálni, nem kej.1, hoay papírra ves* sék, mii szere tnének ^^c^-i^td^fi^^^ Magyarországon. Ami emlékezetünkben nagyon mélyen bele van írva, hogy amikor itt voltak és akik itt voltak, mit követtek el, Nágion jól emlékesünk, hogy 36 milliárd korona értéket ^v^n^eC , *4srts-4&r*.<** -r^*^^^.•^5&vw«aJÍ és tudjuk mit gondoljunk £z a nemzet nem tehet mást, minthogy azt mondja, jól van, én nem állok ellen én nem lövetem össze városaim, nem raboltatom .el ast, ami még meg van, hisz minden falat kenyérre szükségem van,de nem is elég az, ami van* Amikor mi a békét aláirtuk, ast mondottuki hogy ez egy papír, melyet ami lelkünk egy percig sem fogadhat el igásnak. így van ez most is. Ivem mondhatunk le ásókról a sírokról, amelyek a Kárpátokban vannak, nem moridhatuhk le arról a földr*ől

f ano 1. fiaink nyugszanak. nem mond- . hatunk le arról, hogy el tudjunk zarándokolni arra a kis földre ahol születtünk, ahol apáink élvek és temetkeztek. Kgy magyar émper sem mondhat Is arról; hogy ne lássa m.eg azt a helyet.ahol iskolába járt és ahová legszebb emlékei kötik. Hiába, akarják ezeket a kötelékeket, amelyek minket a Kárpátokkal,. a megs Sálit vidékekkel össze fíizne k, papirossal elvágni, ez lehetstlenség. Ugy j árnak,mint ha le fűrésze lik az akácfii az Alföldön, az uira kihajt* Miáoa fűrészelték le Erdélyt, a Felföldé t, a Bácskái, nem fognak semmi célt elérni, mert ezek ezer esztendeig éltek a, magyar földben és a mi verejtékeink növelték nagyra é3 ennek gyökereit a magyar szívből soha sanki kitépni nem tudja, Akármvt cs inalnak "velünk, okosak, eszesek kitartók legyünk és ha most meg is adjuk magun*» hat e>- csak annyit jelent, mint mikor a fiatal fát lehaj tj ah a földre^. Amig fogják, le van hajlitva, de ha eleresztik vissza* csap és akkor jaj annak, aki a másik oldalon áll. Az égess világ fog minké t^meghajli to tt, de meg nem tőrt és el fogja hozni az Isten az időt

t amikor nem érnek rá minket tartani, s kénytelenk lesznek eleresziení, újra felállunk és j jaj ásóknak. a$ik a másik oldalon állanak. Sbben a reménységben * nézünk a jövendő elé és hiszünk, bízunk az Istenben, hogy felettünk is újra ki fog derülni az ég. /Éljenzés és taps./