Napi Hírek, 1920. október/1

1920-10-02 [0001]

áT'^'e §• Memorandum a magyar sere liftekről . A Magyar Távirati Iroda jelenti.' r^eptemo^r 18-án Argetoiamu bel.ügyminiszter erdélyi körút j'ában Kolozsvárra érkezett . jz Alkalommal több kiváló magyar személyiséget fogadott. Az erdélyi "-magyar újságírók központi szervezete nevárán székely Béla ügyvezető' alelnök tette szóvá azokat a jogtalunaáÍ

skat ás üldözéseket, amelyekben az erdélyrészi és bánáti sajtónak st a sajtó 4warficásainak odúig része volt, Utána Jósika fcpmu báró hos*~ szu idáig tartó kihallgatása kivetkezett, amelynek tárgyáról és erodaényéről senmi hir nem. szivárfott ki . Majd a kolozsvári rcagyar kereskedők egyesülete nevében Hevesi Jőísef és Jaaoda Károly tették, szóvá a kolozsvári magyar kereskedők sérelmeit a kiutasításokkal kap oaolatban. Végül az ugynavazétit magyar küldöttséget fogadta a miniszter . A küldöttség vezetője Nagy Károly református püspök volt. A püspök memorandumot adot:- át a miniszternek a következő szavak kíséretében: A kolozsvári éa a Itomániáhos csatolt magyarság névében kívánok pár dolgot elmondani, amelyek a memorandumban is benne vannak. Igaaábs*i^ osa-k ar^-a szeretnék utalni, hogy e bajok orvoslása nekünk is, ,' a román kormányzatnak ée a román d.i nászt iának is javára szolgál. A' áegyeírok leas-Jkaoltak az^al a helyzettel, amely rájuk nézve előállott: Jj&so fftete román'állampolgárokká letek* ífem kívánunk egyebet, mint' ennek a reaiár. ál 1 ampolg£rságnak teljességét, amelyben az állampolgári hűség is természetszerűleg kapcsolódjék Ossza. Különösen két ügybem várunk orvoslást: A kiút asitásx rendelet éa az egyházakat árt sorsiéin ügyében. Méltéztas-ék ezeket különös figyelembe venni és „ezek orvoslásával mind a kormányzat, mind a magyarság háláját kiérdemelni. A miniszter román nyelven a következőkben válaszolt: Mindenekelőtt? az alapprinoipiumokra válaszolok. A román királyság százados politikája szerint, a rómaiság által hozót . gyulafehérvari határozatok szerint, továbbá a békeszerződés paragrafusaihoz mérten a mi politikánk nem soviniszta, hanem minden nemzetiséggel szemben a békás megértésre törekszik. A m.i ideálunk a svájci állapotok magvalósítása, ahol egymásmellet a legnagyobb békében él a francia, német és olasz lakosság. Nagy Károly csak azt kérte, hogy az előbb kifejtet . princípium a gyakorlatban is érvényesüljön. A küldöttség tagjai közül a miniszter még Ugrón István volt belgrádi nagykövet t< el franciául beszélt. Ugrón ezeket mondót, a: Legkevésbéá sem kételkedünk atoan, hogy Bukarestben velünk szemben jóindulatot akarnak mutatni, a:.ónban sajnos, itthon nem azt tapasztaljuk, mert, mig a rendelet Bukarestből idáig eljut a sok csatornán keresztül, teljesen elveszti azt a bizonyos jóindulatú színezetet és a magyarság a hatóságoknál gyakorta határozót', ellenszenvvel találkozik; nem szólva arról, hogy a hatóságok nem mutatnak elég erélyű, magyarságot ért sérelmeK megtorlásában. Igy pl. pár nap élőt történt a Mátyás szobor ujabb megrongálása, azonban mai napig nwi történt semmiféle.me gfcorlás A fentebb említeti és a miniszternek átadót memorandum bevezetése szősz érint a következő: Excel lent iád kolozsvári tartőákodása kedvező alkalmat kinál aarra. hogy a magyarság részéről a fajunkat jellemző őszinteséggel egypár olyan dolo.gr

a hivjuk fel figyelmét, amelyek hyilt elmondása* val, ugy érez.ük - tartozunk nemcsak végsőkig elgyötört faj test véreink szenvedéseinek, hanem annak a központi -kormányzatnak is,amely ezekért az állapotokért Isten éa a müveit emberiség élőt a felelősséget hordozza. Azt a szörnyű végzetet, melyet a gondviselés reánk zuditot\ , vérző szivyal bár, de egy müveit népbe* illő férfias nyugodtsággal fogadjuk. Mogtjaatóartésát a nemzeti becsület, tisztesség ás önérzet irányi-bot-a. Felemelt fővel fogadtuk, viseltük a velejáró megpróbáltatásokét , s«o nyeléseket, várván, mig az Európa sorsát intéző nagyhatalmak Végzése tiszta helyzetet teremt számunkra. Ezt a tiszta helyzetet a nagyhatalmak és Bomáaia közt 1919. december 20—á aláirt szerződés s különösem annak i5. §-a teremt efc*-e meg, mely minket, Romániáaoz csatolt térdetek állandó lakóit., ipso facto Románia ál lampolgáraivá ^ tat ,. fiogy azt a végeiét a román kormány mindmáig nem hozta hivatalosan, és kellő publicitással az érdekelt lakosságnak a tudomására és az által a bizonytalanságból folyó Összes zavarok, erőszakosságok és szenvedések terhét zúdította a lakosragra: ez a mi egyik legfontosabb penasiíunk és sérelmünk. Nfem akarjuk felemlegetni népünknek a hadiállapot katonai diktatúrája alat...i mérhetetlen szenvedéseit* Csafc azokról a pelgári kormányzat körébe tartozó sérelmekről kívánunk megemlékezni, melyek alat most. is nyögünk. Egyik legelkeserítőbb ©aek kezet., a 3125 síámu királyi dekrétum a kény szerkit elepit ósrfll és beszél iásolásrói. E rendelet a kisebbségi jsgok szempontjából sé-