Napi Hírek, 1920. október/1
1920-10-02 [0001]
relmes, mert- annak külön intézkedései vámk az .idagén n^.^;isé«ü«lcra amelyek bárányosán, megkftífcnböz-tetik S'mt a romén necsetiségúekvöl, mixi% "nem idegenek -tő] . Kérdeznünk kell- hogyan egyeztethető össze az ipso facto' román ál iaropoigárakicá lat- magyarok, taljas jogú /tehát a romén nemzetiségűé ki re 1 mindenben azonos/ pelgárjogávml? Há az idegen nemzetiségűek -külön hátrányos elbírálás el a. ásnak, ha náluk pl. . illetőségi jogot követeinek, Jhagy egy városban, vagy községben maradhassanak, mig a. nem idegen' románokt.61 nem. ez az eljárás minden olyan magyar xhtézméhyt megfoszthat munkásaitól, amely munkásait tiém szerezheti a saját községe területéről, tehát az iskolákat tanít óit ói, vidák.\ növendékeit ő] , egyházakat papjait ól - stb » Hasonló módon és alapon utasíthatók ki illetőségi helyikre a,,különböző társadalmi munkaágakban foglalatos ' idegen nemzetiségűek , kiket munkaalkalmük SCÖt illetőségi helyüktől különböso helységekhez, pl > iparosok, kereskedők, munkások, cselédek, stb* ; 1*á.g a románok ilyen megítélés alá nem esnejtc az egyecilő.jogti áli.ampoj gár«ágn«if nagyobb dicsőségére. Honnan vette to • vábba a rendelet o. pontja a kiutasítás i alapot smokkal; Bernbe-A, akik irésban kijelentet ék, hogy nem óhajtanak a román állampolgárságra optálni? Hol ad a végrehajtásnak alapot ar^-a, hogy ilyennek minősítsék a nem e célzat érdekében tet. esetleges nyilatkozatot? Végre II. b .,' és 1% o., pontok alatti kiutasitási . jogalap: akinek ittlétét a közérdek nem teszi kívánatossáilletőleg, akinek nincsen állandó foglalkozása teljesen az egyéni önkénynek szolgáltat ja ki kü* lonben minden tiszteletreméltó polgárok ©xistene iáját es szabadságát, melyet pedig a modern állam annyira respektál «. De ha már maga a rendelet annyi sérelmes intézkedést tartalmaz, a végrehajtás egyenesen a törványenkivüli állapotig fokozna e, jobizonytalanságot a magyar* ságra nézve-^Mert minden megkülönböztetés nélküL majdnem minden magyar lakost kiutasít . A végrehajtás jogkobző tendenciájú, amennyiben olyan nyilestkozabokra késztette az emberek egész tömegeit, amellyel megelőzni és meghiúsítani igyekeztek az 1919 . deoember 20i-iki szerződés 3. 4* és 6., a Magyarországgal való békaszerződésnek pedig 63. ás 75. §-aiban biztosított optálási jogot és annak szabad gyakorlását. Síz a tendencia érvényesül az uj összeírás alkalmával készült hivatalos jegyzőkönyvblanketták rovatában is. A III * pont szerinti felebbezés eredményét iliuzóriussá teszi az az eljárás, hogy ha a kiutasítást nem is mondják ki, az egész lakást elreíwirálják az illetőtől, még ha a saját tulajiu£ui&.-iT, uj lakást padig nem adnak a számára- Végre minden jogelvet kigur.yu.lc az az aljáras, hogy az .első fokon intézkedő hivatalnok, a folebbezési fórum referense, kinek előadása sem a szenvedő fél jelenléte, sem a nyilvánosság által tárgyilagos ágában nem ^ellenőrizhető, az ilyenre hi vamot nea&zetis:égi fcépviselőségi tagot pedig|'mint a kolozsvári példa mutatja, ha lelkiismeretesen teljesiti feladatát, egyszerűen rövid utón kicserélik. Nem áll jobban a dolog a be.--szállásolá.s al sem , A haüiál 1 apot alatii katonai rekvirál ásókról nem beszélünk, csak ar a a gyakorlati visszaélésre utalunk, hogy a katonák számára rekvirált bútorozott szobákat román civileknek ját^£,» szák át , akik lakbér és butorhasználat dolgában a katonákat megillető előnyöket usurpálják, amely lakbér még a villany ujabb árát sem fedezi . De a polgári lakásrekvirálásóknál a tulajdonos vagy a törzslakó jogos osaládi igényei is mel'őztetnek a beszállásolt nagyobb kényelméért, a lakbérek vagy nem, vagy a szabad forgalmi árhoz képest nevetségesen alacsonyan állapit...atnak meg, elvétetnek a megélhetés feltóteleit képező lakrészek: hivataihelyiség, bolt, műhely, orvosi rendelő stb ,, ©miáltal az i.l ,e tőket koldusbotra juttatják. A kikényszeritett közös konyhahasználat-. al pedig a társadalmi gyűlölködést fej..lasztik > A magyC&r .ügy gennyedő sebe a volt magyar állami tisztviselők kérdése. Ez^után az emlékirat a magyar tőke ós a magyar munka körében elkövetet sérelmek felsorolása'után az iskolák ügyére tért ki magyar kultúra terén van legtöbb sérelmünk és panaszunk, mely jogorvoslás után .kiált-^üasjzea egyházi ás iskolai államsegélyeinket két év ótajaeia kapjuk, miáltal a lelkész-5 tanító-ós tanári^kar alig elviselhető nyomornak van kitéve. Dacára annak, hogy az egyházak a magyar állammal kötött iskolai szerződéseket a román állammal nem tartják fenn, a •magyar államnak átadót, egyházi, iskolai épületeket, telkeket, felrzare.léseket • a román, kormány vissza nem adja és igy sok helyt saját épületeikből ki vannak zárva ,416 onnan .feláll itot elemi iskoláiktól a nyilvánossági jogot megtagadják s más Okokon is működésüket akadályézzak. A magyar egyházak kulturintézményo^inok helyiségeit román iskolák céljaira rekvirálják el, úgymint: a szászvárosi ref. kollégium internátusa. a máramaross;zigati ós szatmári római katholikus gymnasium épülete, a kolozsvári kereskedelmi akadémia stb. s ezzel azoknak működését bánitják . 0/kolozsvári református nőnevelő helyiségei pedig hői bujakőrosok oéljára van már kát éve. lefoglalva. Az iskolák fenntartására szolgáló alapítványi földbirtokokat kénysfcerbórlatre elveszik, kisajátításra még erdőket is kijelölnek, úgymint & nagywaya-di, kolozsvári, mezőmadarasi, ujtoraai református iskolák, a radnőti, nagybajom!, -váralmás! róm . kath . ás a ladamosi , bányabükki ós buni unitárius iskolai birtokokat, a lelkészek földjeit pedig sok helyen a törvénys zabta 02 holdon alul is elveszik, A'Z egyházak a magyar egyetem ügyében hiába várnak választ beadványaikra.Hasonlóan hiáaa a magyar gazdasági Ék©la ügyében. SŐt mág a szorosabb kulturu4ryek.be is beavatkoznak:"lelkészeknek különböző alkalmakból, szolgabi rák, jegyzők, falusi birák, csendőrök, rendelnek al istentiszt elet eket » <5 ha a püspök rendeletei hijján kötelességszerűen megtagadják, ak .or hurcolják, bántalmazzák Őket, Arról, hogy a kisebbség magyar nyelvhasználati jogában a hivataloknál korlátozva van, ismét számtalan példa szil: cégfeliratok, emléktáblák, szobrok rongálása, stb; De elég a sok sérelemből, panaszból^"fta-bár esek osatf" izelitŐkySxoellentiáa urí Az erdélyi magyarság - ólén a mág ma is 75 $>-ban magvar lakos'-águ Kolozsvárral - állandóan a legpOldásabb önf egyslmezéssel és önuralommal hordozta súlyos megpróbáltat ágainak és sokféle sérelmeinek keresztjét, bár az ellene való animozitás kétségtelen. Az egyenjogú román állampolgárság tudatában kérjük most< Sbccellent iádat, a kormányt, hogy tényekkel érezte se ezt az egyenjogúságot. 11 ^JI 11
