Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1914

5 aprólékos vonásokig, melyekből a mindennapi élet összete­vődik, nagy és kis dolgai mind egy forrásból fakadtak: Isten dicsőségéért való bnzgólkodásból. Jellemezte őt a gyermeki hit, az odaadás és tisztelet a katbolikus Egyház és annak feje iránt, mély tisztelet az Egyház intézményei, szokásai, szerzetei, nevezetesen a Jézus-társaság iránt, me­leg érdeklődés a katholikus hitterjesztés iránt — ezt a nagy és fontos művet imáival és pénzével bőségesen tá­mogatta, — nagy jóság a szegények iránt, mely jóságával akárhányszor vissza is éltek. A szegényeket támogató P. szent Vince egyesületnek éveken át volt alelnöke, utóbb el­nöke. — Egyházias érzése nyilvánult a politikai életben való szereplésében is: a néppártnak kezdettől fogva lelkes hive, áldozatkész tagja volt és különösen az 1896 iki vá­lasztások alkalmával sokat fáradozott a párt érdekében. — Mint kollégát szelídsége és engedékenysége miatt kedvelték tanártársai, kik sohasem mulasztották el — szünidőbe eső — névnapján meggratulálni, bárhol tartózkodtak is. Ba­rátja volt a csendes, szelíd tréfának; sok ilyen humoros vonás fűződik korábbi éveiben tett szünidei utazásaihoz is, melyeket többnyire régi tanulótársával, Ábel Jánossal, ki szintén sok éven át volt a nagyszombati főgimnázium ta­nára, Német, Francia, Angol és Olaszországban tett. — Az intézethez került fiatal tanárokat, nagyrészt volt tanít­ványait, szívesen fogadta és mindenképen azon volt, hogy őket a jó ügynek megnyerje. * # * Zajtalan, de áldásos működése közben az 1905. év egyik novemberi estéjén szélhüdés érte Znamenákot. Beteg­ségét, mely őt egyidőre ágyhoz szegezte és melynek lába bénultságában azután is nyoma maradt, türelmesen viselte. Orvosai tanácsára a tanítástól megvált, ám továbbra is tagja maradt intézetünknek. Mint a convictusnak és a

Next

/
Oldalképek
Tartalom