Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1914
6 Nagyszombatban épen akkor uj életre kelt Seminarium Marianumnak kormányzója folytatta megtört testtel, de erős lélekkel működését, mig végre 1910-ben a nagyszombati társaskáptalan tagja lett. „Most már bőven lesz időm arra, hogy a halálra elkészüljek“, mondta ekkor az uj kanonok és csakugyan életének ez volt utolsó állomása. Nővérének gondos ápolása mellett egyideig még győzte erővel. Botjára támaszkodva megtette lassú napi sétáját, naponkint felkereste a boldogságos Szűznek kegyképét a főtemplomban, naponként misézett, néha ugyancsak nagy nehézséggel. Kerr gyelmes főpásztorunk Csernoch János О Eminenciája kieszközölte számára utolsó évében az engedélyt, hogy otthon a szobájában mondhassa a szent misét. Ereje, egészsége mind jobban hanyatlott. A szentségekkel ellátva, miként ezt mindig hőn óhajtotta, 1914. október hó 19-én fejezte be földi életét. * * * »Háború van most a nagy világban.« Gyászba borult Sok család. Intézetünknek is több volt növendéke hősi halált halt a harcmezőn. És velük egyidőben költözött át az örökkévalóságba a béke harcosa, ki sokakat oktatott, ki mindig erős lelkeket igyekezett nevelni, olyanokat, akik nemes érzülettel, önmagukról, önös érdekeikről megfeledkezve, a haza megmentéséért, Isten dicsőségére készek feláldozni erejüket, életüket. Sit memoria eius in benedictione. M. E.
