Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1906
9 A víznek említett csökkenése igen lassú, de a természetnek végtelen idő áll rendelkezésére. A tikkadt nyári napon esőért fohászkodó alföldi paraszt nem is gondolja hogy kiszáradt tenger fenekén él. Német és Franciaország egy részét valamikor víz borította s ma — mind ennek nyoma sincs; szinte észrevétlenül tűnt el. Földünknek vízhiány miatt bekövetkezhető halálát semmi sem mutatja meglepőbben mint a szomszéd világok sorsa. Egész naprendszerünk ugyanazon őskaoszból lévén alkotva, feltehetjük, hogy Merkúrtól Neptunig valamennyi bolygó némi eltéréssel ugyanazon csillagéletet éli. A Földnél fiatalabb bolygók megmutatják milyen volt lakóhelyünk évmilliókkal ezelőtt, az idősebbek pedig az elkövetkezendő jövőt tárják szemeink elé. S mint tapasztalhatunk? Földünk szülöttje a Hold, kis tömege folytán előbb elért életének végéhez mint szülőanyja, s rajta tényleg a víznek legkisebb mennyiségét sem találjuk. A Derültség, Csend, Termékenység és Nektár tengeréből, a Halál, Álmok tavából a víz az utolsó csöppig eltűnt. Sehol egy árva fűszál vagy zümmögő méh, nincs csergedező patak és virágos völgy, nincs mosolygó kék ég vagy méla estipír. Mindenfelé csak kiszáradt síkságok, kialudt vulkánok, szakadozott kopár sziklák, tátongó szakadékok, ijesztő talaj repedések, de se völgy se bércen víz vagy hónak nyoma sincs. E borzasztó tájképet még ijesztőbbe teszi a végtelen csend és velőkig ható hideg. Dante látnoki szeme a »Pokol-t« sem képzelhette rémesebbnek. A Földnél idősebb Mars is igazolja tételünket. Csillagászatilag meg van állapítva hogy légköre ritkább a Földénél, tengerei sekélyebbek mint a mieink, égboltozata felhőtlen és levegője száraz. Ezzel ellentétben a Jupiteren, mely Földünknél fiatalabb, nem is látunk mást mint sűrű gőz és felhőtömeget. 41
