Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1905

20

amelytől nem szabadulhatunk: »Quid tibi prodest non habere conscium habenti conscientiam«?1) A gonoszok is érzik, hogy van lelkiismeret, mert ez az, ami őket folytonosan nyugtalanítja, amelynek szemrehányása mindenüvé elkíséri őket, mert bennük van, tőle nem szabadulhatnak s ez a gonoszok legnagyobb büntetése itt a földön: »Az

oly emberek, kik magukon uralkodni nem tudnak zavaros

/

és nyugtalan életet élnek. Epen annyit félnek, amennyit ártanak s egyetlen időpontban sem mentek a nyugtalanságtól. Reszketnek ugyanis, ha a tettet végrehajtották. Békoba vannak verve, a lelkiismeret kényszeríti őket, hogy feleljenek neki«.* 2; Ha tehát nyugodtan akarunk élni itt a földön s egykor boldogan tűi a mennyben az erény keskeny rögös, tövises útján kell haladnunk itt a földön. Eme utunkban jótékonyan támogat az ha a rossz embereket kerüljük: »Gondosan figyelj kérlek, hogy rossz emberrel ne beszélj».3) ha erényben kitűnt férfiak élettörténetét olvassuk s azután azokat utánozzuk.4)

III.

A feldbaráti szeretet.

Amit Seneca a felebaráti szeretetről tanít az csak folyománya az embernek Isten és önmagairánti kötelességeiről előadott tannak.

Az emberek egy nagy társaságot alkotnak, amelyben egyik a másikat tartozik segíteni. Minden ember egyenlő természetét tekintve csak a véletlen tesz némi múlandó különbséget közöttük, a halál azonban mindent kiegyenlít.

') Exhort. fr. 14.

2) Ep. mór. 105.

3) Ep. mór. 10.

4) Fp. mór. 1.: „Aliquiss vir bonus nobis eligendus est ас semper ante oculos habendus, ut sic tamguain illo spectante vivamus et omnia tamquam illo vidente faciamus“.