Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1905

6

dogitó melege kezdett szétáradni, a legelőkelőbb helyet a liispaniai Lucius Annaeus Seneca foglalja el.

Lucius Annaeus Seneca.1)

Seneca, a római császári korszak nagynevű bölcselője, korának egyik legműveltebb férfia, ki szinte bámulatos ügyességgel tudta értékesíteni művéltségét, Kr. e. 3. vagy a 4. évben született a liispaniai Cordubábau.

Atyja Marcus Annaeus Seneca a szónok, anyja Helvia egy művelt és érzelmes nő. Atyja családjával Augustus idejében költözött Rómába.

Első tanítója, mestere atyja volt. Rendkívüli élénk képzelő tehetsége miatt nem sokáig tartott ki egy-egy foglalkozás mellett. Először szónoknak készült s bár nagy sikereket ért el, ezzel csakhamar fölhagyott, a bölcseletre adta magát s kora legjelesebb bölcselőit hallgatta: Papirius Fabianust, Attalust és Sotiont. Majd állami szolgálatba lépett s mint ilyen quaestor lett. Claudius 41-ben Corsicaba száműzte. Nyolc évi számkivetése után Agrippina császárné közbenjárására hazahívták s Claudius fiának Nérónak nevelője s praetor lett. Nero őt consullá s gazdaggá tette, de a Piso-féle összeesküvés gyanúja miatt halálra Ítélte. Seneca maga vágta fel ereit s stoikus nyugalommal halt meg 65-ben Kr. után.

Seneca mint író széleskörű munkásságot fejtett ki. Irt költői, tudományos, bölcseleti és erkölcsi műveket egyaránt. Mint bölcselő a stoikusok híve volt; így tehát a filozófiában önálló rendszert nem alkotott. A bölcseletét — Platót követve — három részre osztja ezek: logika, fizika és ethika (rationális, naturalis, moralis). Munkáiban a bölcseletnek mindeme három ágával foglalkozik, de leginkább az erkölcstannal. Szándéka megmutatni, hogy életünk egyes helyzeteiben miképen kell cselekednünk. Gondolatai magaszto1) Walter Ribbek „L. Annans Seneca der Philosoph.“ Hannover 1887.