Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1905

о

főbb jó a benső nyugalomban és minben érzéki vágy leküzdésében, azaz a teljes egykedvűségben áll.

Ennek az iskolának azok voltak a hivei, kik a régi romlatlan erkölcsöket és az ősök intézményeit fenntartani, a köztársaságot tekintéllyel kormányozni törekedtek.

Az epikur iskola a boldogságot a fájdalom teljes távol tartásában látta s ennek elérésére a test egészségének megőrzését, ápolását, az élvezetekben mértékletességet, igaz becsületes életet ajánlott.

Ezen iskola hivei távoltartva magukat a közügyektől az élvezeteknek hódoltak. ’)

Kómában a stoikus bölcseletnek első hirdetője Panaetius volt. Ez Athénben a leghíresebb stoikusokat hallgatta s mint ilyen Rómába jővén hirdette e tant miközben barátságot kötött Scipio Aemilianussal és Laeliussal. Majd ennek tanítványa Posidonius, ki mint követ jött Rómába Marius- hoz, tanította több éven át a stoa tantételeit. Ennek kortársa volt Diodotus, ki Cicerónak volt meghitt barátja. Rómában a bölcseletet nyilvánosan először csak a köztársaság után kezdték tanítani.

A stoicismus talált a legtöbb követőre! Valószínű, hogy az első, ki először tanította Rómában nyilvánosan a bölcseletet és pedig még még Julius Caesar életében,

/

Qu. Sextius volt. TJj tant alapított. Egy része hasonlított a pythagoreusok tanához; a másik a stoikustanhoz.

Követői voltak: fia, az alexandriai Sotion, Cornelius Celsus, Papirius Fabianus és mások.

A későbbi években mint a bölcseletnek nyilvános mesterei említésre méltók : Athenodorus, Arius Alexandrinus, Augustus mestere.

Azon stoikusok között, akik abban a korban éltek mikor már a keresztény tannak mindent átalakító és bol!) Cicero Tusculanae disp. IV. 3. De fin. bonorum I. 7. 25.