Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1904
A nevelés kérdése és a Mária-Kongregácziók az iskolákban. I. FEJEZET. Gondolkozzunk ! 1. §. A nevelés fontossága a jövőre nézve. ózan ember kétségbe nem vonhatja, hogy a fiatal lelkek nevelése rendkívül, sőt végzetesen fontos dolog. B. Eötvös tudta ezt. Át is látta ő, hogy a nevelés fontossága félreismeréséből óriás károk nehezednek az egyesekre, a családokra és az egész társadalomra. Azért panaszra nyílnak ajkai: „Az épen a legbúsítóbb része végzetünknek, hogy éltünk azon szakaszában, mely egész jövendőnkre kihat, majdnem közönségesen a véletlennek engedtetünk által, és hogy mielőtt magunkat valamire elhatároznók, nevelésünk által egész jövőnk elhatároztatott. Mégis mily könnyelműséget tapasztalunk a nevelés körül! . . .“ Ámde hazánk nagy fia és jeles írója idézett szavai csakis egy okát tárják elénk annak, hogy miért oly végzetesen fontos dolog — a nevelés; t. i. mert a nevelés egész jövőnkre kihat; mert nevelésünk által egész jövőnk már eleve elhatároztatott. S a jövő említésekor nem szabad csupán csak az egyes emberek jövőjére gondolnunk. Magába öleli az a családokét is, a társadalomét is, sőt az államét is; mert hiszen a család, a társadalom, az állam szerves kialakulása az egyes emberek életének összetételéből természetszerűen keletkezik. S ha igaz az, — a mint igazán az hogy minden egész részeiből képződik; s hogy a rész is részek minősége hatással és visszahatással vannak az egész minőségére is: következik, hogy az egész is, a melyet mi családnak, társadalomnak, államnak nevezünk, nem lehet akkor egészséges, jó, nemes és boldog, a mikor az összetevő részek, — az egyes emberek korcs nevelés folytán betegesek, rosszak, nem nemesek, boldogtalanok. A mi ez esetben annál is inkább áll, mert az egye1
