Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1904

32 Kétségkívül nem más az élet és az iskolai nevelés legköze­lebbi czélja, mint feltörni a legvégső czélra; elő készülni a végczélban rejlő végtelen boldogságra a természetes ész- és hit­diktálta korlátok között; szabad, czéltudatos működés által érdemessé tenni magát a végczél elnyerésére. Miért? — Mert ha egy az emberi természet s egy ennek a végső czélja; ha ügy öszenőtt az emberi természet ezen végső czéllal, mint tulajdon önmagával; ha az emberi természet centri- petalis törekvésében nyilvánuló nehézkedési törvénye szerint a teremtett igaz és jó sorain át a végtelen igaz és jó teljes bir­toka után gravitál; s ha végül az emberi természet változatlan volta legalább lényegileg a czél azonosságát, változat­lanságát követeli az emberi törekvések connaturalis tárgyául úgy a halál előtt, mint azután is: következik, hogy az emberi ter­mészetnek a földi lét határain belül megvalósítandó legközelebbi rendeltetése és czélja nem lehet más, mint hogy a végső czélt mentői jobban és tökéletesebben megközelítse, a végső czéllal való mentői biztosabb és teljesebb egyesülésre elő к és z ü lj Ö n, ■— s ezáltal földi boldogságát is, a mennyire csak lehetséges, megteremtse. S mivel ez a végső czél Isten ismeretében és szeretetében s a belőle önként kicsorduló teljes boldogságban áll, — világos, hogy a földi zarándoklás tartama alatt is az ember elé kitűzött legköze­lebbi élet és nevelési czél megvalósítása sem összpontosulhat más­ban, mint az isteni ismeret, szeretet s ezekkel természetszerűen kapcsolatos földi boldogság megszerzésében, megtartásában, töké­letesítésében. Ez a czél az emberi élet természetes és hittani földi gyú- pontja. Ebbe kell összefutniok a gondolat-, az érzelemvilág, a családi, társadalmi, állami es egyedi élet megszámlálhatatlan szá­lainak. Ez a czél az iskolai nevelés legfőbb tevékenységének és minden más tevékenységének is középpontja. Ennek szol­gálatába kell szegődnie szóval mindennek, a mit a nevelés — egyáltalán megvalósítandóul maga elé tűzhet. Az értelem kikép­zése, a szív nemesítése, a tudomány és műveltség elsajátítása, — a képesítés az u. n. anyagi és szellemi javak megszerzésére jogo­san csakis mint ezen legközelebbi czél eszközei, szolgái szerepelhetnek a nevelésben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom