Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1904
32 Kétségkívül nem más az élet és az iskolai nevelés legközelebbi czélja, mint feltörni a legvégső czélra; elő készülni a végczélban rejlő végtelen boldogságra a természetes ész- és hitdiktálta korlátok között; szabad, czéltudatos működés által érdemessé tenni magát a végczél elnyerésére. Miért? — Mert ha egy az emberi természet s egy ennek a végső czélja; ha ügy öszenőtt az emberi természet ezen végső czéllal, mint tulajdon önmagával; ha az emberi természet centri- petalis törekvésében nyilvánuló nehézkedési törvénye szerint a teremtett igaz és jó sorain át a végtelen igaz és jó teljes birtoka után gravitál; s ha végül az emberi természet változatlan volta legalább lényegileg a czél azonosságát, változatlanságát követeli az emberi törekvések connaturalis tárgyául úgy a halál előtt, mint azután is: következik, hogy az emberi természetnek a földi lét határain belül megvalósítandó legközelebbi rendeltetése és czélja nem lehet más, mint hogy a végső czélt mentői jobban és tökéletesebben megközelítse, a végső czéllal való mentői biztosabb és teljesebb egyesülésre elő к és z ü lj Ö n, ■— s ezáltal földi boldogságát is, a mennyire csak lehetséges, megteremtse. S mivel ez a végső czél Isten ismeretében és szeretetében s a belőle önként kicsorduló teljes boldogságban áll, — világos, hogy a földi zarándoklás tartama alatt is az ember elé kitűzött legközelebbi élet és nevelési czél megvalósítása sem összpontosulhat másban, mint az isteni ismeret, szeretet s ezekkel természetszerűen kapcsolatos földi boldogság megszerzésében, megtartásában, tökéletesítésében. Ez a czél az emberi élet természetes és hittani földi gyú- pontja. Ebbe kell összefutniok a gondolat-, az érzelemvilág, a családi, társadalmi, állami es egyedi élet megszámlálhatatlan szálainak. Ez a czél az iskolai nevelés legfőbb tevékenységének és minden más tevékenységének is középpontja. Ennek szolgálatába kell szegődnie szóval mindennek, a mit a nevelés — egyáltalán megvalósítandóul maga elé tűzhet. Az értelem kiképzése, a szív nemesítése, a tudomány és műveltség elsajátítása, — a képesítés az u. n. anyagi és szellemi javak megszerzésére jogosan csakis mint ezen legközelebbi czél eszközei, szolgái szerepelhetnek a nevelésben.
