Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1904
16 Az emberi tüdő eleme a levegő s nem a viz; ebbe belefúl, benne elpusztúl. Az emberi értelem atmospharája pedig a végtelen igazság, Isten; minden más kevés neki; megnyugvást minden másban egyenként és együttvéve sem találhat. Aquila non capit muscas! — Ne űzzetek gúnyt a n a g у emberből azzal, hogy végtelen után szomjúhozó lelke éhségének csillapítására pár legyet dobtok oda neki táplálékúl! Az akarat centripetalis törekvése. Az emberi értelemről szólván a tapasztalati lélektanra támaszkodtunk. Tegyük ugyanazt most is, a mikor az akarat természetét akarjuk megvizsgálni. Lélektani tény, hogy az emberi akarat, — a szív, a mint mondani szoktuk, —- legfőbb életnyilvánulásában, a mely a szere t e t,-csakis a jóhoz vonzódik; csakis a jót szeretheti: csakis a jó birtokában, élvezetében tálál megnyugvást; csakis — így boldog. S a jó ilyetén szeretése szükségképi működése az akaratnak; a mint szükségképi működése a rossznak gyűlölete is. A rossz csakis a jónak csalfa szine alatt férkőzhetik be az emberi szív szerétébe. Azért a kijózanodás pillanatában, a melyben a rossz meztelenül áll szemünk előtt, rögtön undor, gyűlölet, bánat ébred szivünkben az előbb képzelt jó ellen, s mi a csalódás boldogtalan érzelmei között átkozva dobjuk azt el magunktól. Ezen lélektani tényre támaszkodva, hogy t. i. az akarat csakis jót szerethet és csakis a jóban talál megnyugvást, boldogságot, — föltehetjük a kérdéseket: ugyan mennyi jót szerethet meg az emberi szív? Mennyi jó szeretetében nyugodhatik meg, menynyitől telik be? Mikor lesz boldog teljesdeden, — minden hiány, minden aggasztó avagy nyugtalanító további vágyakozás nélkül? Hogy ezen kérdésekre a kielégítő választ megadhassuk, elmélkedésünk fonalát tovább kellene fűznünk oly alakban, a melyben azt imént tettük, a mikor az értelem természetéről szülöttünk. Mivel az eszmemenet könnyű és világos, teljes kifejtését mellőzhetjük. A vizsgálódás végeredménye ez lesz. Valamint az ember értelme természetes ösztöntől űzetve m i n- den igaznak, úgy az akarat hasonló módon minden valódi
