Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1904
14 Hadd magyarázzuk meg ezt az elvet is kissé! Az emberi természetnek két legfőbb belső életképessége van: az értelmi élet, a mely nem más mint az igazság megismerése; az akarati élet, a mely nem más mint a jó szeret és e.*) Mindakét élet lényegesen sajátos és megnyugvást nem ismerő tevékenységével arra törekszik, hogy minden igazság és minden jó teljes, einem veszíthető birtokába jusson a cselekvő alany, az ember. Vagyis — az értelem és akarat minden életnyilvánulásokban természetszerű ösztön és kiolthatatlan vágy által űzetve arra kényszerül, hogy a végtelen igazat és a végtelen jót, a melyen túl már nincs és nem is lehet igaz és jó, — magának megszerezze. A mikor ez sikerült, akkor eljutott az értelem és akarat rendeltetése, czélja végső határához, s itt: ismerete és szeretete karjaival átölelve s önmagával mintegy egybe forrasztva végső czélja tárgyát, benne teljesen megnyugszik, háborít- hatatlanúl élvez, tökéletesen boldog. Az asistotelico-scholastica bölcselet ezen tanitása oly közvetlenül folyik az ember természetes fő к ép ességeinek megfigyeléséből, hogy szinte csudálat vesz erőt a gondolkozó főn, miként lehet azt nem ismerni és el nem fogadni! Világosítsuk meg ezt a tanítást a következő egyszerű elmélkedéssel : Az értelem centripetalis törekvése. Lélektani tény az, hogy az ember szerfölött kiváncsi lény. Mindent szeretne megtudni, megismerni. Okoskodni is szeret az ember. Ezért határozzák meg a régiek az embert lakonikus rövidséggel : homo est ens curiosum, az ember kiváncsi lény; homo est animal rationale, az ember okoskodó állat. Az emberi lélek ezen lényegesen sajátos tulajdonsága kitör — főleg a még tudatlan és tapasztalatlan gyermek és ifjú keblekből, a kik lépten-nyomon kérdezgetik nevelőiket: mi ez? mi az?... miért van ez így ? miért van ez úgy ? . . . A tudomány-szomj sem más, mint ezen kíváncsiság okos- kodásivágy hatványozott fokon. *) Az akarat minden aktusa vagy formális szeretet vagy a szeretetre vezethető vissza : Azért mondjuk egyszerűen : az akarat élete — a szeretés.
