Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1903
2 lélektől lényegileg eltérő állati lélekkel szemben. Az ösztön kérdése és tana a tudományos állatpszichologia legbiztosabb próbaköve: világos és szigorúan körvonalozott fogalmakat sürget. A tárgy fontossága és erkölcsi háttere késztetett arra, hogy a méhnek, egy igénytelen rovarnak, az ernyedetlen és önzetlen szorgalom örök jelképének közismert példájában mutassam be egyrészt az ösztön és ész érintkező pontjait, másrészt a közöttük felmerülő áthidalhatatlan ellentéteket. A méhek csodálatos munkássága, érzéki ismeretek által irányított műösztöne a tökéletesség oly magas fokán áll, hogy analógiákat hozzá már Aristoteles is csak az emberi társadalom rendezett szocziális viszonyaiban találhatott. Sunt minima terrae et ipsa sunt sapientiora sapientibus Prov. 30, 24. Minden tekintetben méltók reá, hogy nemcsak a divatos érdeklődés tárgyai, hanem az ösztön és ész bölcseleti párhuzamának mintái legyenek. I. A méhek társas élete. A mézelő méhek télen-nyáron társaságban élnek. Ez az á 1- landó szövetkezés különbözteti meg őket faj rokonaiktól. Mivel mindnyájan egy közös anya, az ú. n. királynő szárnyai alatt növekednek, Büchner képes beszéde szerint a méhcsaládot vagy méhkast alkotmányos királyságnak tekinthetjük általános munka- és katonakötelezettséggel. Csak a családdá szövetkezett méhek életrevalók, mert egyenként lakásukat a tél viszontagságai ellen be nem rendezhetik, szükséges élelem készletről nem gondoskodhatnak, télen a kívánatos meleget fönn nem tarthatják, ellenségeik ellen nem védekezhetnek, nem szaporodhatnak. A méhek a családi kötelék megbontásával a test ama különvált tagjaihoz hasonlítanak, amelyek a mese szerint elpártoltak a gyomortól, hogy meggondolatlanságukban saját vesztökre törjenek. Minden rendezett yiszonyok között élő méhcsaládban, rajban háromféle egyén gondozza a társadalom jólétét és a faj fennmaradását: egy teljesen kifejlődött, peterakó nőstény, amelyet átvitt értelemben, mivel más hasonlót maga mellett nem tűr, királynénak szoktunk nevezni; 10—80,000 nemileg fejletlen nőstény, az ú. n. munkások, amelyek nyáron túlnyomó részben, télen kivétel nélkül alkotják a családot; néhány száz hím, az ú. n. herék, amelyek csak nyáron, a szaporodás időszakában lépnek fel s mint ilyenek a társadalom állandó tagjai közé nem sorolhatók. A méhcsaládban eszerint két osztály van: nemi és munkásosztály. A nemi méhek egye-
