Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1897
22 a fajoknak fokozatos egymásba való alakulását. A természeti typusok változatlanok és állandóak. Bármely változás halála annak, a mi előbb volt. nam quodcunque suis mutatum finibus exit continuo hoc mors est illius quod fuit ante. 2, 753—4. vagyis valamely fajból csak úgy lesz más faj, ha a fajt alkotó individuumok atomjaikra bomlanak, a mely atomokból a természet új fajt alkothat. c) Miután Lucretius bebizonyította, hogy vannak atomok, hogy ezen atomok mozgása örök, nagy hévvel vitatja, hogy az atomok teljesen élettelenek, mert minden élő veszendő már pedig az atomok örökké megmaradnak. Balitélet azt hinni, hozy élet csak életből forrásozhatik Igaz ugyan, hogy fából, köböl soha élet nem lesz, de a parányi atomok egész másként egyesülhetnek. Az anyag ez alakjában mindent létesíthet. Az élőlények létrejötte az atomok sajátos alakjától, találkozásától és kölcsönös mozgásától fiigg. sed magni referre ea primum quantula constent, sensile quae faciant, et qua sint praedita forma motibus ordinibus, posituris denique quae sint. 2, 894—6. Az élvezet az atomok rendes mozgása; a mozgás megza varása a fájdalom forrása. Az élet, mint már egyszer mondottuk, az atommozgás egy módja, a halál az atomok nagy számának helyzetváltozása: Kissé homályos az érzéklés keletkezésének magyarázatában. Munro szerint azért, mert kora oly üsraerős müveire czéloz, a melyek manapság már nincsenek meg. Azt mondja ugyanis, hogy a lélek és test nem működnek külön, hanem kölcsönös mozgásuk „meggyujtja“ érzést, a mely közöttük „lángként“ tör elő. nec congressa (se. materies) modo vitalis convenienti contulit inter se motus, quibus omnituentes accensi sensus animante in quaque cientur. 2, V41—3. Ha valamely élőlény oly csapást kap, a melyet természete
