Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1897

23 el nem bír: a test és lélek érzései elkábulnak, a kettőnek összeköttetése megszakad, a lélek a test nyílásain keresz­tül elmenekül. De viszont a megmaradt éltető mozgás erőt vesz kisebb csapásokon és visszaszorítja az atomokat ren­des mozgásukba. Ez eset áll be akkor, ha elrejtezett em­ber magához tér. Ha tehát a megzavart mozgás helyreállí­tása visszahozza az életet, az élet nem egyéb mint atom mozgás s igy a természet: ipsa sua per se sponte omnia dis agere expers. 2, 1092. Czéljához híven, hogy az embereket a babonától és félelemtől megszabadítsa, a harmadik könyvben a lélek természetét fejtegeti és azt bizonyítja, hogy az a testtel együtt elvész. A lélek anyagi és szoros összeköttetésben van a testtel. Együtt nő a testtel, annak tagjaival s mint­egy a vérben rejlik. uti cum corpore et una cum membris videatur in ipso sanguine cresse. 3, 682—3. Atomjai finomabbak, simábbak és nagyobb közökben és kisebb számmal vannak, mint a húsatomok. Az anima a lélek és élet (ellentétben az elmével az animussal) hőből, levegőből és szellőből áll; az animus — az értelemhez még egy negyedik nominis expers natura is járul. E ne­gyedik elem a létező dolgok legfinomabbika és legsebe- sebbike és semmi sincs oly kicsiny és sima atomokból al­kotva, mert csak igy magyarázhatjuk a gondolat és kép­zelet sebes voltát. Ez a negyedik elem a lélek lelke, moz­gató eleme: atque anima est animae proporro totius ipsa. 2, 275. Ez az akarat és gondolat egyetlen forrása. Ebből indul ki az érzés és mozgás. Ezen negyedik elemet alkotó atomok deelinatiója oka a szabad akaratnak. A declinatio által akarással fölruházott lélekatomoknak csak igen csekély erőt kell kifejteniük, hogy a testben a legnagyobb fizikai erő kifej téseket eredményezzék.

Next

/
Oldalképek
Tartalom