Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1895
16 ver lett volna e sarkkő, melylyel a jobbak segítsége mellett vissza lett volna állítható az egyensúly mindkét irányban ; de sajnos, a tatárjárás IV Béla ez irányú törekvését meghiúsította. A tatár khán hirtelen halála Ázsiában megszabadította ugyan az országot a végpusztulástól, de az okozott anyagi és szellemi kár igy is megbénította Béla király társadalmi munkáját. A haza uj életre keltésével telik el idejének nagyobb része, a főurak hatalmának ellensúlyozására keveset tehetett. Tömegesen nemességre emeli a királyi várjobbágyokat, felkarolja a városok autonom törekvéseit, betelepíti a kunokat, de fiával, Istvánnal, az ifjabb királyIyal, viselt belháborúja bizonyítja, hogy a magyar társadalom hatalmi tényezői között nincs meg a régi arány. Mindeme vallási és társadalmi viszonyok között egy hatalom volt, mely jótékonyan hatott hazánk belügyeire: a pápaság. Ez híí maradt hivatásához, mely abban áll, hogy a keresztény társadalmat Krisztus szellemében vezesse. Mióta a magyar nép tagja lett az európai keresztény népcsaládnak, azóta a pápaság gondját hazánk ügyei is képezik. Már szent István kiváló privilégiumot nyert a szentszéktől, midőn a főkegyúri jogok gyakorlatát elnyerte. VII. Gergely már Gézának azt írja, hogy „a magyar birodalom, mint más előkelő birodalmunk, kell, hogy szabad legyen és nem lehet alávetve más királynak, mint a szent és egyetemes római anyaszentegyháznak, mely alattvalóival nem úgy bánik, mint szolgáival, hanem valamennyit úgy fogadja, mint fiait.“ Más helyen ismét beleszól a trónviszályokba és kívánja, hogy Magyarországban béke legyen és ott „ne királyka (regulus), hanem király uralkodjék; Salamon pedig azáltal, hogy a németnek vetette magát alá, királyból királyka lett“ Ezzel egyúttal megjelölve látjuk a pápaság magatartását is hazánkhoz, mely ha szószerint „hübér“-ről szól is néha, de ez a jelentés inkább a magyar politikai
