Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1895

Í5

ország társadalmi életének egész irányváltozását mutatja. Eddig a nemzet és király teljes egyetértésben vannak, együttes fellépésükkel kiállották az előbbi század viharjait, most ez az egyetértés felbomlik. Mindketten hibásak a dologban. Л király rossz gazdálkodása, pártos törvénykezése, könnyelmű hadakozásai, az idegenek túlságos pártolása elég ok volt, hogy a nemzet bizalmát veszítse királyában és féljen, hogy országunk ezen utón idegen hatalom adófizető tartománya lesz. A főurak az „ifjabb királyok u küzdelmeiben királyi adomány vagy erőszakos foglalás által nagy birtokokat szereznek s ezzel fegyveres cselédséget, a királyi hatalomtól való immunitásokat; ezek pedig mind fölhasználhatók a király ellen s alkalmasak arra, hogy ve^k a társadalmi rendet fölforgathassák. Az anarchia nem is maradt el. A király rossz pénzügyi gazdálkodása a zsidók és izmaeliták által, egymás ellen zúdítja az egyes társadalmi osztályokat. A zsidók kibérlik a királyi jövedelmeket, kölcsönt adnak a királynak adóért, vámért, révért, sóért; ez mindamellett folytonos pénzzavarban szenved, birtokokat ad el, elzálogosít, pénzt hamisít, zsarol, erőszakkal foglalja el még az egyház kincseit is. A zsidók pedig — főleg Pesten a kiiályné birtokán — a népet nyomorgatják, hogy pénzüket kamatostul visszaszerezzék. Innét ellenük a nagy elkeseredés s innét a többszöri zsidóüldözés. E mellett a főurak birtokaikon maguk akarnak bíráskodni, adót szedni s családjuk számára a jogokat és kiváltságokat örökössé igyekeznek tenni. Velük szemben a köznemesség nem tud megállani, holott, szt. István alkotmánya szerint nincs köztük kiilömbség. A köztisztesség és közszabadság megoltalmazása a legnagyobb nemzeti érdekévé vált a nemzetnek. A király és nemzet közötti eme megliasonlást, másrészről az egyes osztályok közt fennforgó eme viszálykodást volt hivatva rendbe hozni az aranybulla. Erélyes király kezében alkalmas fegy-