Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1893

8

tekintet nélkül — kolostorba vonni, ott egyedül Istennek törekszik élni. A szerzetesrendek foglalkozásának a felebaráti szeretet s az Önművelődés szab tárgyat; mindent az Isten nagyobb dicsőségére. Ez irányítja még a klasszikusok másolásánál is, mennyivel inkább a társadalmi munkásságban ! A hatalmas, román stylusban épített templomok, kórházak, iskolák mind hirdetői akarnak lenni, hogy a földi javak esak annyiban szükségesek, amennyiben általuk módunkban van Istennek kedves dolgot cselekedni. Uj és uj szerzetesrendek keletkeznek, melyek versenyre kelnek a hívek üdvének munkálásában. Egy szt. Bernát európai tekintélyre tesz szert, a szeretet férfiújának hívják, tanácsadója királyoknak és pápáknak s cellájából irányítja Európát kelet felé. Midőn pedig a vállalkozás kudarezot vall, azzal vigasztalja magát, hegy az elveszettek legalább — — íidvözültek.

A chiliasmus habár e hit csak szórványosan jelentkezett is, Isten félelmében közelebb hozta a magukat bűnösöknek érző embereket; a csodák, miket Isten szentjei által végbevitt, uj és uj alkalmat nyújtottak a hitbeli erősségre. A bucsujárások a kegyhelyekre, a szentek ereklyéihez, a martyrok városába Compostellába, Rómába és a szt. Földre, oda, ahol az Isten-ember született, élt, tanított, melyet halálával megszentelt; mind arra voltak alkalmasak, hogy a hívek lelkületűt felemeljék s a vallás szolgálatára dispo- nálják. Keresztény közvéleménynek mondhatnék ez időt már a Xl-ik sz. közepétől. És vájjon volt-e ezen közvéleménynek igazgató szelleme ? Igenis volt, a pápaság! О az egyház pharos-a, a népvándorlás hullámzó tengerének Triton-ja, a pogány ok főtéritője, a hit és erkölcsök őre, az ő aegise alatt lépnek az egyes nemzetek a kereszténység köztársaságába. Magyarország ép az ezredik évben. Az egyesek és nemzetek íidvüzitésének munkájában a pápaság veszi át az igazgatás szerepét, Á X. században Nagy Otto fel