Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1889
20 jék ki. S épen a szabályszerűség és rend észszel^biró törvényhozót tételez fel, a ki nem más, mint a legfőbb törvényhozó, a dolgoknak végső létoka : Isten. A részarányosság törvénye. Ezen törvény a kombinált alakokról olvasható le s hogy megértése annál biztosabb legyen: előrebocsátottuk a kombinácziók fogalmát. Ha két vagy több alak lapjai láthatók valamely kristályon, akkor alak-összetétellel, kombináczióval van dolgunk. A föntebb előadottakhoz hozzáteszsziik még, hogy az alakösszetételnek három módja van: tompítás, élezés és hegyezés : A tompitás akkor áll elő, ha valamely élnek helyét lap foglalja el, — ezen esetben az illető él el van tompítva. — De tompítva lehet valamely csúcs is, ha helyére lap került. A tompitás lehet ép, vagy ferde. Azon esetben mondjuk épnek, ha a tompító lap egyenlő szöget képez a vele érintkező lapokkal; — ha pedig egyikkel nagyobb fokú szöget képez, mint a másikkal, akkor ferde. Az élezés akkor áll elő, ha egy él helyén két új lapot veszünk észre. Tehát ezen név nem azt fejezi ki, hogy az él élesebb lett, hanem inkább a tompulás fogalmát hordja magában. Röviden igy íejezzük ki: az él élezve van. — De lehet élezve a csúcs is, ha négy csúcsba végződő lap csúcsának helyét két másnemű lap foglalja el és ezek a csúcs helyett élt képeznek. Az élezés fogalmához hasonló a hegyezés fogalma is, mely a csúcsokon szokott előfordulni. Ez sem azt fejezi ki, hogy a csúcs ezen műtét folytán hegyesebb lett, sőt épen ellenkezőleg: a hegyezés által tompább csúcs kerül a rendes csúcs helyére. Ezek előrebocsátása után fogjunk a törvény kifejtéséhez. Könnyebb megértés végett vegyük fel például a hexaedert (koczkát), melynél nemcsak a lapok, de az élek és csúcsok is mind egyenlők és nem is nagyszámuak. Ha a liexaedernek valamennyi csúcsát eltompitva találjuk, akkor megolvasva a tompító lapokot, azok számát nyolcznak találjuk, mivel ennyi csúcsa van a liexaedernek. A nyolcz tompító lapot
