Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1885
5 II. oszt. 5 óra. Tankönyv: Magyar nyelvtan, mondattani alapon, II. r. Simonyi Zsigmondtól és dr. Kármán Olvasókönyvének II. része. Szókötés. A határozók részletes tana. Az összetett mondat. A nagyobb körmondatok elrendezése. Az igeidők. Olvasmányul felvettük olvasókönyvünk összes prózai-, emlézésül egyes verses darabjait. Kéthetenkint egy-egy iskolai írásbeli dolgozat. III. oszt. 3 óra. Tankönyv: Rendszeres Magyar Nyelvtan, összeállította Ihász Gábor után Májer Alberik, és Szalai „Tatárjárás Magyarországon.“ Ezen történeti olvasmány alapján tárgyaltul-: az egész nyelvtant. Szóltunk ezenkívül a polgári ügyiratokról, s leginkább Arany János elbeszélő költeményeinek elemzése mellett vettük a hangsúlyos verselést. Kéthetenkint egy-egy írásbeli házi dolgozat. IV. oszt. 4 óra. Tankönyv: Stilisztika I. r. dr. Koltai Virgiltől. Az irály és nemei: az egyszerű és szép irály s ezek kellékei. Az időmértékes verselés és a rímekről szóló tan. Olvastuk s elemeztük Arany „Toldi“-ját egészen, a szebb helyeket be is emléztük; azonkívül olvasmányunk tárgyát képezték a stilisztikánkhoz csatolt prózai és verses müvek is. Kéthetenkint egy-egy írásbeli házi dolgozat. V. oszt. 3 óra. Tankönyv: Stilisztika II. r. dr. Koltai Virgiltől. Be. vezetés a szerkezettanba. Feltalálás, elrendezés. Az előadás általános formái. Verstan. Hangsúlyos és időmértékes versek. Olvasmányul szolgáltak a stilisztikához csatolt olvasmányok, továbbá szemelvények jelesebb költőinkből. Havonkint egy Írásbeli házi dolgozat. VI. oszt. 3 óra. Tankönyvek : a) „Coriolanus“ tragoedia Shakespeare- tól, fordította Petőfi, b) Rhetori к a. Prózai műfajok elmélete. Irta Névy László. Két hónapig olvastuk fönczimzett szomorújátékot és annak alapján a tragoedia elméletét szóval és írásban; négy gyakorlatot írván róla. Később tárgyaltuk a Rhetorikai műfajokat, vagyis a szó- és Írásbeli hármas előadást; гг. m. 1. a való tények előadási módját; a történetírást, annak feladatát, tárgyát, szerkezetét; a történetírás fejlődését a görögöknél, rómaiaknál és nálunk. Aztán a költött események előadási módját; a regényt és novellát. 3. Az előadás szónoki formáit. A szónoki beszéd tárgyát, berendezését és szerkezetét fejtegetve. A szónoklati irodalom fejlődését. 3. Az értekező előadást; az értekezések különféle nemeit és berendezéseit. Végre az értekező prózát, annak történetét, különös tekintettel a magyar értekező prózára- Olvastuk a megfelelő történeti müveket; regény és novella részleteket és szónoki beszédeket Névy „Olvasókönyv a Rhetorikához“ czimű műből. Ugyanannak közlött irégy rendbeli értekezését. Végre nagyobb beszédeket: Kölcsey, Szemere, Deák, Kossuth, br. Eötvös és Csengery politikai és emlékbeszédeiből. Havonkint egy írásbeli dolgozat. Rajzok, jellemrajzok; ér. tekezések és szónoki beszéd kivonatok. VII. oszt. 3 óra. Tankönyv: Poétika, Névy Lászlótól. A szép fogalma. Átmenet az irodalmi szépre. A költészet nyelve és ennek sajátságai. A
